Összes cikk a Alkotók kategóriában

Tihanyi Lajos önarcképei

Szerző: admin

“Számomra minden munka, azaz a festészet is, azt a képességet jelenti, hogy az anyag fölött uralkodunk, a festészetben pedig azt a képességet, hogy a színek értékeit felismerjük. A szellem felsőbbsége legyőzi az anyag alábbvalóságát, ez azonban csak az anyag értékeinek megismerésén keresztül jut el a legegyszerűbben az igazi kifejezéshez.” – Tihanyi Lajos Tihanyi Lajos (1885-1938) 25 és 38 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Tihanyi önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott az avantgárd festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. Tihanyi Lajos 1885. október 29-én (egyes források szerint október 19-én) született Budapesten. Egy súlyos betegség – skarlát vagy agyhártyagyulladás – következtében 14 éves korában süketnéma lett, így gimnáziumi tanulmányainak feladására kényszerült. Ekkor kezdett el rajzolni, majd 1904-ben beiratkozott a budapesti Iparrajziskolába. Közben megtanulta a beszéd leolvasását az ajakmozgásról. Később egy magániskola növendéke lett, majd 1907 és 1910 között Nagybányán képezte magát. Közben 1907-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban és Olaszországban, a francia fővárosban megismerkedett Van Gogh, Cézanne és a fauve-ok művészetével, főként …

Hétfőn zárul Karácsonyi plakátaukciónk!

Szerző: admin

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be kevesebbel? Dekorálja otthonát kultfilmek posztereivel! Célunk, hogy a gyűjtők mellett a lakásukat dekorálni vágyók is érdekes poszterekre licitálhassanak az árverésen, ezért a Karácsonyi plakátaukciónkon újabb 147 izgalmas és egyedi alkotást válogattunk össze Önöknek. A plakátok alternatívát kínálnak a jó befektetést és megfizethető egyediséget keresőknek. Az árverésen olyan kultfilmek plakátjaira lehet licitálni, mint a Majmok bolygója, A halálosztó (Terminátor), A nyolcadik utas: a Halál, Pink Floyd – A fal, West Side Story, Mary Poppins és Ének az esőben. A Csillagok háborúja rajongói olyan kicskere bukkanhatnak, mint a A Birodalom visszavág Coca Cola reklámplakátja, a Sith-ek bosszúja amerikai posztere, Az ébredő erő, Az utolsó Jedik, a Baljós árnyak plakátja és nem utolsó sorban a Jedi visszatér eredeti korabeli órarendjére. A Star Wars mellett kultikus külföldi filmplakátokra is licitálhatnak: a Die Hard – Drágán add az életed! című filmben John McClane (Bruce Willis) nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbe hozza házasságát. Még csak nem is sejti, hogy rajta kívül még mások is nagy dobásra készülnek Los Angelesben, méghozzá éppen …

Fenyő György elfeledett művészete

Szerző: admin

Az 1935-ös Ernst Múzeumi önálló kiállítása óta, Fenyő György munkái, most először a Bodó Galéria és Aukciósházban kerülnek a nagyközönség elé.A galériában a közönség számára eddig még soha nem látott, több mint 60 remekmű kerül bemutatásra. A kiállításról és Fenyő György életművéről a Bodó Galéria és Aukciósház galériavezetőjével, Nagy Zsófia Nórával beszélgettünk. A kiállítás címe sejteti, hogy Fenyő György művészetét az átlag műkedvelő nem ismerheti. Hogyan esett a választásotok Fenyő elfeledett életművére? N.Zs.N: Fenyő Györgynek Magyarországon Kmetty János és Berény Róbert voltak a mesterei, de tanult Münchenben, Düsseldorfban és Párizsban a Julian akadémián is. A KUT és a Munkácsy céh tagjaként részt vett a hazai művészeti életben, sokat járt külföldön tanulmányutakon. Az 1920-as, 1930-as években minden progresszív magyar művészeti törekvésben részt vett, nevét mégis igen kevesen ismerik. A Nyugat legendás alapító szerkesztője, Fenyő Miksa volt az édesapja. Így az irodalmi elitben is otthonosan mozgott és sokan ismerték művészként. Viszont még mindig sötétben tapogatózunk annak tekintetében, hogy miért hagyott fel az alkotással. Feltehetőleg, a holokauszt és a II. világháború okozott egy olyan törést az életműben, ami miatt 1945 …

Példátlanságában is példaszerű | Restitúció és a tulajdonjog védelme

Szerző: A Mű

Az EU jogalkotása lassan működik és nehézkes. Vannak országok, amelyek a közös szabályoknak fittyet is hánynak – hazánk és Lengyelország gyakorlata a legismertebb számunkra. Talán mégis van valami, ami az európai örökség elhanyagolhatatlan részét képezi, és minden fontos alapdokumentumban szerepel: a tulajdonjog védelme. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt 1. számú jegyzőkönyv 1. cikke a legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály. Ez a védelem azonban – s erre Juhász Sándor írása (Műértő, 2020. március) is rámutat – nem érvényesül maradéktalanul. Nálunk különösen nem, ha az állam által egykor ellopott és a mai napig tulajdonaként (?) kezelt műtárgyakról van szó. A magyar jog és a magyar bíróságok jogalkalmazása (lásd: Herzog-ügy) nemhogy megkönnyítené a restitúciót, de kifejezetten megnehezíti. Az EU már 20 éve felfigyelt erre, de ennyi idő is kevés volt arra, hogy kiizzadjon magából egy olyan rendeletet, amely minden tagállamban egységes módon alkalmazandó. Az ilyen jogszabály értelmezését a Kúria végezné el, amelynek ítéletei valamennyi tagország bírósága számára kötelezőek. Jelenleg azonban nem ez a helyzet, hanem – a mindenkor nyitva álló bírósági út mellett – aközgyűjteményekben őrzött, vitatott …