Összes cikk a Aktuál kategóriában

A klasszikus borárverések lehetséges új jövője

Napjainkban a klasszikus árverések olyan másodlagos piacot jelentenek, melyek termékei kifejezetten ritkák, így értékük is a magas minőségből és az egyediségből tevődik össze. Az árverésre bocsátott tételek vásárlói ennél fogva speciális igényeket támasztanak, sőt, elmondható, hogy speciális tudással is rendelkeznek a tételeket illetően. Magyarországon és Európában a század eleji árveréseken a borok is megjelentek, ez a hagyomány sajnos megszakadt a világháborúk idején. Az elmúlt rendszerben a borászatot illetően hiánygazdság alakult ki, aminek következtében a minőség abszolút háttérbe szorult, nem születtek egyedi, magas minőségű tételek, ezzel együtt a fogyasztói igényesség is visszaesett. A rendszerváltozást követően voltak ugyan törekvések, hogy visszatérjen a klasszikus borárverés a köztudatba, de tisztán kereskedelmi borárverések nem tudtak kialakulni. A II. világháborút és a rendszerváltást követően, 1993-tól a Budapesti Nemzetközi Borfesztivál keretében 14 éven keresztül zajlott Kereskedelmi Borárverés, mely az évek során jótékonysági tételekkel is bővült. A kereskedelmi oldal nem tudott megerősödni, így az elmúlt 13 évben már csak Jótékonysági Borárverésként működött, igaz ebben a formában hatalmas sikerrel. Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az …

Több mint húszmillió forintért kelt el Fekete István Tüskevár című regényének eredeti kézirata

A kikiáltási ár többszöröséért, 21 és fél millió forintért kelt el Fekete István: Tüskevár című regényének eredeti, tintával írt kézirata a Múzeum Antikvárium 33. árverésén. Fekete István 1957-ben kiadott legendás ifjúsági regényének kikiáltási ára kétmillió forint volt. A terem mellett telefonon és az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően online  is rengeteg licit érkezett a kötetre, ami végül az eredeti ár többszörösét jutalék nélkül 21,5 millió forintért talált új gazdára. Az aranyfestékkel, vászonkötéssel ellátott szöveget az író 1956. június 29-én kezdte írni. Ahogy az eredeti kézirat első oldalán olvasható, a regény Matula iskolája címmel jelent volna meg, de a címet az író áthúzta és a ma ismert címre írta át. Az 1970-ben elhunyt író legnépszerűbb ifjúsági regényét, valamint annak folytatását a Téli bereket a Kis-Balatonnál írta. Az eredeti kézirat 408 sűrűn teleírt A/4-es oldalt foglal magába. Antal Károly elmondta, hogy a szöveg az író javításaival, teljesen tökéletes állapotban és hiánytalanul került árverésre. A kéziratot Fekete István is nagy becsben tartotta, valószínűleg ő maga, sajátkezűleg kötötte be. A Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató munkát az író hagyatékát gondozó férfi, Fekete István 94 …

A legismerősebb ismeretlen: Victor Vasarely újra divatban

Victor Vasarely hosszú ideig a gyűjtők és a múzeumlátogatók egyik nagy kedvence volt, majd a századvég közeledtével szinte eltűnt a radarról. Az utóbbi években viszont újabb reneszánsza zajlik. Mi változott a megítélésében és az árakban? Neve összeforrt az 1960-as években rendkívül kedvelt, majd az érdeklődés homlokteréből lassan kiszorult op-arttal, amit sokan már temetni kezdtek, mint múló divatjelenséget. Vasarely népszerűségére, műveinek keresettségére – tekintettel, hogy ő volt ennek az irányzatnak az „atyja”, legismertebb képviselője – ez már akkor is jelentős negatív hatással lett volna, ha nem lettek volna „súlyosbító mellékkörülmények” – ám ilyenekből több is akadt. Az egyik, némileg paradox módon, Vasarelynek abból a jó szándékú és tiszteletreméltó felfogásában gyökeredzett, hogy „demokratizálja” a művészetet. „Szociális művészetről álmodom. Hiszem, hogy az emberben mély vágyódás él a kép iránt” – hangoztatta többször is, s annak érdekében, hogy művei széles körben, az átlagos anyagi körülmények között élők számára is hozzáférhetőek legyenek, számtalan grafikáját magas példányszámú sorozatban terjesztette, miközben jellegzetes motívumai a sálaktól a teáscsészékig nagyon sok hétköznapi fogyasztási cikken is megjelentek. Vasarelynek ezzel a felfogásával függ össze az is, hogy …

Középpontban a konstruktív geometria

Concrete Project, Budapest Az idén nyáron alakult Concrete Project galéria elsődleges célja a magyar konstruktív, geometrikus művészet külföldön történő bemutatása és ismertté tétele. Az irányzat valóban komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban: a külföldön széles körben ismert magyar művészek közül többek közt Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Nicolas Schöffer is ehhez sorolható. A konstruktív geometria középpontba helyezése mellett a galéria tevékenységének az említett területen alkotó hazai és nemzetközi művészek egymásra hatásának és kapcsolódásának megvilágítása, illetve a magyar alkotók nemzetközi kontextusba helyezése áll a fókuszában. Ennek eklatáns példája az első, jelenleg is látható kiállítás, amely a MADI geometrikus művészeti mozgalom képviselőinek munkáit mutatja be. A tárlat Carmelo Arden Quin uruguayi és SAXON Szász János magyar képzőművész munkásságát helyezi előtérbe, de olyan további MADI-alkotók művei is helyet kapnak itt, akik hazájukban katalizátorai voltak a mozgalomnak. A kurátor, Dárdai Zsuzsa koncepciója a MADI európai és magyarországi elterjedésének folyamatára mutat rá: a Buenos Airesből induló irányzatot, amely elsősorban a poligonalitásban határozta meg magát, Arden Quin hozta Nyugat-Európába, míg közép- és kelet-európai elterjedése SAXON nevéhez fűződik. Az előbbi művész alkotásait idén …