Aukció, Műtárgypiac
Hozzászólok

Az antikváriumunk mindig is szeretett kísérletezni – interjú Antal Károllyal

A Múzeum Antikvárium október 3. és 18. között rendhagyó tematikájú árveréssel várja a gyűjtőket. „A teljesség igényével…!” címet viselő aukción csábítóan alacsony kikiáltási árat kapó töredékkötetek kerülnek kalapács alá. A Múzeum Antikvárium tulajdonosával és vezetőjével, Antal Károllyal a töredékárverésről, a fiatal gyűjtőkről, a gyűjtői témák változásáról és a novemberi árverésük sztártételeiről beszélgettünk. 

Az online aukciójuk október 3-án indult. Érkezett már visszajelzés az árverési anyaggal kapcsolatban? 

A. K.: Úgy gondolom, hogy egy érdekes anyagot sikerült összeszedni: részben gyűjtőktől, részben saját tételek, amik az elmúlt tizenévben jöttek össze. Azokat a darabokat választottam ki, amikre az érzésem szerint a gyűjtők között nagy érdeklődés lehet. Az eddigi visszajelzések és a licitek azt mutatják, hogy a történelmi és helytörténeti munkák kelendőbbek. Érdekes módon az irodalmi sorozatokra kevesebb licit érkezett eddig, pedig nagyon korai első kiadások vagy nagyon szép állapotú sorozatok darabjai kerültek az anyagba. Az aukció próba az Axioart felé is, kíváncsian várjuk milyen sikerességgel tud záródni egy online árverés. 

Fotó: Bánkúti Sándor

Az árverésen töredékek kerülnek kalapács alá. Hogy született meg a téma? 

A.K.: Az egész úgy indult, hogy voltam egy gyűjtőnél árverési anyagokat elhozni és akkor láttam, hogy ott áll nála 20-30 töredék. Megkérdeztem tőle, hogy ezek micsodák. Azt válaszolta, hogy ennél a sorozatnál 20 éve várja, hogy összejöjjön a komplett, a másiknál csak 12 éve. Szeretné kiegészíteni a sorozatot, de eddig soha nem jött össze. Ekkor tettem el a fejembe csíraként a gondolatot. Aztán egy másik gyűjtőnél néhány hét múlva ismét belefutottam abba, hogy számos töredékre várt. Kezdett kikristályosodni a gondolat, hogy miért ne próbáljunk meg egy ilyen árverést, hiszen nagyon sok olyan gyűjtő van, akinek csak egy-egy darab hiányzik ahhoz, hogy teljes sorozata legyen. Nálunk még nem volt példa erre és úgy gondoltam, egy próbát megér. Töredékkötetet egyébként a kollégák szoktak betenni nagyárverésekre is, de a Múzeum Antikvárium évi két nagy teremárverésén én nem szeretek töredéket elindítani. 
Manapság nemcsak a gyűjtők, hanem akár a befektetők is megjelennek az árveréseken, hiszen a könyv érték és befektetésre is alkalmas műtárgy. Az antikvár piac ráadásul még egy olyan terület, ahol relatív kis pénzekkel olyan darabokat lehet megvásárolni, amik biztosan nem devalválódnak az elkövetkezendő években. A befektetőkből pedig előbb-utóbb gyűjtő lesz. 

Ez az anyag kifejezetten gyűjtőknek szól. Amikor gondolkodtunk az aukció címén a „Csak gyűjtőknek” elnevezés is felmerült, de ezzel kizártuk volna az érdeklődőket. Végül a „A teljesség igényével…!” címnél maradtunk. A tavaszi árverésünk végén bemondtam, hogy lesz egy töredékárverésünk és meglepően sok érdeklődő és beadó jött. 
Az antikváriumunk mindig is szeretett kísérletezni, mindig igyekszünk valami újdonságot hozni a piacra és ez eddig működött.

Sokszor hallani azt, hogy az antikvár példányok gyűjtői elöregednek. Az online licitálókat ismerve és a teremárverésen ülők közt körbenézve én azt látom, hogy azért szép számmal vannak fiatal gyűjtők is. Hogy érzékeli?

A. K.: A vásárlói kör valóban változik. Régi gyűjtők halnak meg és az idősödő gyűjtőknek gazdag a gyűjteményük, ezért kevesebb számban jelennek meg egy árverésen, hiszen már nem nagyon találnak olyan darabot, ami a gyűjteményükhöz szükséges. Én is azt látom, hogy van egy fiatal gyűjtői generáció. A generáció váltással pedig a gyűjtői kör is változik. 

Ezelőtt 20 évvel a gyűjtők nagy része jól beszélt németül és olvasta a latint, ezért ezek a régiségek gazdára leltek. Nagyon sok magyar vonatkozású könyv jelent meg német nyelven, a latinról nem is beszélve. A 17. századi könyvkiadás zömében latinnyelvű volt, nemcsak az egyházi, hanem a világi témájú munkák is. Mivel ma már kevesen tudnak latinul és a németet kiszorította az angol, ezért ezek a kötetek kevésbé érintik meg a harmincas, negyvenes generációt. Ahogy a világ, úgy a gyűjtői szokások is változnak. 

Vannak természetesen sztenderd és máig kitartó gyűjtői témák, ilyen például a gasztronómia, a vadászat és az útleírás. Újdonság a két háború közti politikai irodalom gyűjtése. Nagy az érdeklődés a 20-as, 30-as években kiadott kis példányszámban megjelenő dokumentumokra, amiket azóta sem adtak ki újra. 
Az utóbbi tíz év gyűjtői területe a dedikált könyv és a kézirat. Húsz évvel ezelőtt egy másod vonalbeli irodalmár kézirata a futottak még kategóriába került. Az első vonalbeli írók nyilván akkor is mentek és az akkori árszínvonal szerint a topon voltak. Az első vonal ma már nem topon van, hanem a csillagos egekben. Viszont a másod és harmad vonal irodalmárainak a kézirata, különösen, ha személyes tárgyú levélről vagy az irodalomtörténet szempontjából fontos információt hordozó levélről van szó, nagyon keresett. A vers és irodalmi kéziratok pedig csúcsokat döntenek. 

Új gyűjtői terület a 60-70-es években megjelent szamizdat. 15 évvel ezelőtt még a boltok kirakatából sem kelt el, mert még nagyon közeli volt az a történelmi periódus, amikor ezek készültek. Mára felnőtt az a generáció, akiknek ez történelem és a szamizdatokat, mint történelmi dokumentumokat gyűjtik. Illetve ahogy a műtárgypiacon, úgy itt is megjelent a retro vonal.

A kortárs írók közül kik azok, akiknél előre elkönyvelhető a sikeresség?

A. K.: A megítélésem szerint vannak méltatlanul elfelejtett írók és vannak felkapottak. Petri az életében is megosztó személyiség volt; egyes körök számára tüske, akik ismerték művészetét és az embert, bizonyára a zsenit látták benne. Szerintem ma sem mindenki tudja igazán helyretenni őt, de az értő gyűjtő (olvasó) hajlandó sokat áldozni egy-egy ritka kötetéért. Ritkán dedikált, a hivatalosan elismert irodalmi csoportosulásoktól távol állt, hosszú ideig nem publikálhatott. Versei szamizdatban és külföldön jelentek meg nagyon kis példányszámban. 

Pilinszky katolikus költő révén megint csak egy különleges világot képviselt a verseiben és az írásaiban. Nagyon sokan szeretik Pilinszkyt a világlátása és a fantasztikus egyénisége miatt. Számos nagyszerű költőnknél és írónknál, például Nemes Nagy Ágnesnél és Nagy Lászlónál is azt érzem, hogy még nincsenek a helyükön. Egy-egy dedikált Déry könyvre ma még nincs akkora érdeklődés, pedig ő is nagyot alkotott.

A keresettségben divatok is vannak, ugyanúgy működik a reklám és ez nem mindig fedi az adott illető irodalmi érdemeit. A piac egyébként ezt szerintem előbb-utóbb helyreteszi majd. Nagyon jó szemű és jó ízlésű gyűjtőink vannak, akik tudatosan vásárolnak elfelejtett szerzőket.  5-10 év múlva, ha helyére kerül az illető, nagyon jó befektetés lesz.

„A teljesség igényével…” töredékárverésről melyik tételeket emelné ki?

A. K.:  Az árverés érdekessége Mátyus István Ó és Új Diaeteticája. Az orvosi mű 1787-ben hat kötetben jelent meg és a 18. századi magyar természettudományi kiadás nagyon fontos kiadványa. Hiába egy töredékárverésről van szó, végül három különböző gyűjtőtől – más kötésben és állapotba – összejött a teljes sorozat. Egységes, szép kötésben a komplett mű 150-300 ezer forintot is érhet. A mostani árverésen egy kötet tizenezer forintos árról indul, így relatív olcsón megvehető akár a teljes sorozat.

Nagyon fontos helytörténeti munka Pesty Frigyes a Szörényi bánságról készült helytörténeti leírása. A műnek egyetlen kiadás van és soha nem jelent meg újra. Ha valakinél lappang egy második kötet és az árverésen megveszi az első kötetet, akkor nagyon jó befektetést csinál és egy fontos könyvhöz jut hozzá.

Hübner Sándor A brit birodalmon keresztül két kötetes útleírása is nagyon izgalmas. Az aukción az első és a második kötet is kalapács alá kerül. A második kötet érdekessége, hogy három különböző kiadói kötésben és változatban is szerepel az aukción. 

Kiemelném még Gvadányi József A’ világnak közönséges históriáját.  A magyar szépírás nagyon fontos alakja és sokan gyűjtik ezt a sorozatot. Szinte fellelhetetlen helytörténeti művek is szerepelnek az aukción, ilyen Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája, amit Ungvárott adtak ki és soha nem jelent meg reprintben. Elképesztő forrásmunka annak, aki az adott területet vagy a korszakot kutatja. 

A töredékárverés miért online kerül megrendezésre?

A. K.:  Egy hagyományos teremárverés költséges, ezzel az anyaggal nem mertem megkockáztatni a teremárverést, mert a kikiáltási árak csábítóan alacsonyak. Ha egy sorozat 50 000 Ft-ért vásárolható meg, akkor az aukción a komplett mű egy kötete 5000 Ft körüli indulóárat kapott.
Mivel az anyag kifejezetten egy gyűjtői réteget céloz meg, ezért online jobban megtalálhatják a keresett kötetet. A technikának köszönhetően a vásárlói paletta is kiszélesedett, egy magyar nyelvű Karl May kötetre például egy német gyűjtő is licitál. 

A Múzeum Antikvárium november 20-án tartja a teremárverését. Van már olyan tétel, aminél nagy licitharcok várhatóak?

A.K.:  Az egyik kedvenc darabom egy 8×8 cm-es fotográfia. Bevezetésként mondom el, Fekete István kéziratai már 3-4 évvel ezelőtt is szerepeltek nálunk. A tavalyi esztendő szenzációja a Tüskevár kézirata volt, ami rekordáron, 21,5 millió forintért kelt el. A magyar antikvár piacon irodalmi kéziratért soha nem fizettek még ennyi pénzt. Utózöngéje és vonzata, hogy Fekete István ázsiója megnőtt, ma egy sima első kiadású Fekete István regény ára is magasra szökött. Idén is megtaláltak Fekete István anyagokkal és itt kanyarodnék vissza a kedvenc tételemhez, ami egy kis fotó Bogáncs kutyáról. Fekete István készítette, ott áll Bogáncs a hóban és Fekete kézírásával ez olvasható a fotó hátulján: „Itt áll Bogáncs stellungban. Mindent meg akar érteni a világból, hiába magyarázom neki, hogy nincs semmi értelme.” Illetve szintén Fekete Istvántól lesz egy novella kézirat és felesége számára dedikált könyvek.

Lesz egy olyan könyvünk a novemberi aukción, amiből mindössze 3 példányban van. A 20. század második felének egyik legfontosabb kiadója Kner Izidor és a fia, Kner Imre. Egy olyan 3 példányos könyv kerül kalapács alá, amiből egy darabot kapott a szerző, egy darabot Kner Imre és egy darabot a szegedi fiatalok művészeti kollégiuma, mely a könyv kiadását szorgalmazta. Bibliográfiában soha nem találkoztam még ezzel a darabbal! Borítékolható, hogy nagy lesz rá az érdeklődés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük