Author: artportal

Vasarelytől Hantaiig: magyar vonatkozású tételek külföldi aukciósházaknál

Itthon a járványszünet sem hosszabbította meg az árverési szezont, külföldön azonban, ahol később zár az évad, itt-ott pótolják az elmaradásokat. Érdemes körülnézni azoknak, akik magyar műtárgyakra vadásznak. Ma két árverésre hívjuk fel a figyelmet. A párizsi Artcurial eddig már 60 munkát értékesített Hantai Simontól; július 8-i kortárs árverésükön most egyszerre nyolc is kalapács alá kerül a Franciaországban élt, külföldön és itthon egyaránt nagy népszerűségnek örvendő és keresett mestertől; ezzel Hantai kétségkívül az este főszereplője lesz. A művek 1953 és 1971 között készültek, fele-fele arányban olajképek, illetve akvarellek, a hordozó minden esetben vászon. Az akvarellek 30-40 ezres, az olajképek 60-150 ezer euró közötti becsértéket kaptak.  A legrégebbi, Festmény című kép érdekessége, hogy kevesebb, mint három év után tér vissza az aukciós piacra: 2017 októberében, ugyancsak Párizsban, de a Sotheby’s-nél 80-120 ezer eurós becsérték mellett 100 ezerért ütötték le; most viszont alacsonyabb, 70-90 ezres taksával indul. E munka színes reprodukciója szerepel Hantai Makláry Kálmán által kiadott életmű-katalógusában is. Mind a nyolc festmény franciaországi magángyűjteményekből került a mostani árverésre. A főleg kisebb értékű, papíralapú munkák és könyvek aukcionálásában „utazó” berlini Jeschke Van Vliet …

A levegő korszaka. Kicsoda Tomás Saraceno és miért fontos?

Mi közük egymáshoz a lebegő városoknak, a nap és szél segítségével végrehajtott repüléseknek és a pókoknak? Mi az az új korszak, amelynek elméletével és technológiájával Saraceno foglalkozik? Elmondjuk, már csak azért is, mert az Aerocene projekt hamarosan Budapestre jön. Az argentin Tomás Saracenóval nemrégiben kétszer is foglalkozott a mainstream hírmédia. 2019 végén felvette tekintélyes listájára a német Monopol magazin, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb kortárs művészeket – az artportal cikke erről itt. A minap pedig az artsy-n és a Hyperallergic-en is napvilágot látott a hír, amely szerint Saraceno egyszerre „hat világrekordot is megdöntött”, amikor a kizárólag napenergiával működő hőlégballonja, mintegy másfél óráig repülve, átszelte a légteret egy 2,5 kilométernyi kiterjedésű argentin sós tó fölött. A Guiness Book-ba illő adatok sem mellékesek, hiszen ez volt az eddigi leghosszabb olyan repülés, amelynek során fosszilis energia nélkül, csak a nap és a szél segítségével közlekedett egy ember a levegőben, de érdekes az a tény is, hogy a projektet egy dél-koreai K-Pop fiúcsapat, a BTS finanszírozta. Az ázsiai popsztárok nemrégiben a londoni Serpentine galériában indították útnak művészettámogatási programjukat, amely CONNECT, BTS névre hallgat és új …

Elhunyt Félix Marcilharc, az art deco legnagyobb gyűjtője

Művészettörténész, író, galerista és műgyűjtő volt; nála jobban senki nem ismerte az art deco-t, és annak Párizsban élő magyar származású mestereinek munkásságát. Aki Párizsban a múlt század első felének képző- és iparművészete iránt érdeklődött, elsősorban azzal az időszakkal foglalkozott, amit, kicsit általánosítva, de közkeletű kifejezéssel art deco-nak hívunk, jól ismerte a napokban elhunyt Félix Marcilhac nevét, hiszen minden kétséget kizáróan ő volt e kor legjobb szakértője. Az 1941-ben Párizsban született, társadalom- és politikatudományi, irodalmi, képzőművészeti tanulmányait a legjobb iskolákban végzett, kiváló megjelenésű, több nyelven beszélő Marcilhac 1969-ben nyitotta meg galériáját a Szajna bal partján, a rue Bonaparte-on. Tevékenysége azonban messze túlmutatott egy „átlagos” galeristáén; tanított a Louvre Képzőművészeti Akadémiáján, nemzetközi hírnevet szerzett árverések szakértőjeként, és – különösen az art-deco-s szobrok és iparművészeti tárgyak témájában – tucatnyi tanulmányt és monográfiát jelentetett meg. Számunkra megkülönböztetett jelentőségűek magyar vonatkozású munkái, hiszen Csáky Józsefről (Joseph Csaky) írt monográfiája, illetve a Kálmán Makláry Fine Arts által megjelentetett, Csáky és Miklós Gusztáv (Gustave Miklos) munkásságát feldolgozó albuma hiánypótló forrásmunka az érintett művészekkel és ezzel a korral foglalkozó művészettörténészek és kutatók számára. Félix Marcilhac 2014-ben visszavonult az …

Cégérpornó. Informális építészeti megoldások úton-útfélen

Vannak az építészetnek kevésbé hivatkozott rétegei, amelyek pedig szembeötlő jelenségei az utcaképnek. Épp ez a feladatuk, felhívni magukra a figyelmet, információt generálni. Csáki László és Vízkelety Márton Cégérpornó című sorozata is ilyen, egyedi tervezésű és kivitelezésű cégéreket dokumentál. A cégérek eredetileg a szakmai tudás jelei, szimbólumai voltak. Az inas-, majd a legényévek teljesítése után a mesterré vált műhelytulajdonos kihelyezhette saját cégérét. A sokféle anyagból készült, eleinte nyugati mintákat követő kézművesjelzések szerepét később a kirakatok vették át, de a kapitalista piacgazdaság versenyszelleme visszaidézte a műfajt, ha nem is úgy és ugyanabban a minőségben, mint ahogy korábban létezett. Az egyéni elhatározásból, saját eszközökkel és kreativitással, szakember bevonása nélkül készült üzletportálok a város kevésbé védett köztereinek nem ritka kiegészítői. Az ilyen módon készült cégérek érdekes kérdéseket vetnek föl. Vajon milyen előképek alapján jönnek létre? Beszélhetünk-e a buherált cégérekről, a népi művészet egyfajta folytatásaként? Bernard Rudofsky az Architecture without architects című, 1964-ben kiadott könyvében nonpedigreed architecture-ként, azaz nem törzskönyvezett építészetként definiálja a hatvanas évektől egyre növekvő jelentőségű spontán építményeket, melyek amúgy már évszázadok óta velünk vannak. Rudofsky többnyire olyan nemzetközi példákat mutat …