Author: artportal

Tizenhat év alatt negyedszer kerül kalapács alá Basquiat egyik emblematikus festménye

A Harcos eddig mindegyik tulajdonosa számára jó befektetésnek bizonyult és nem fog csalódást okozni a mostaninak sem. A befektetési megfontolások erősödésének a műtárgypiac topszegmensében van egy mérőszáma, ami többet árul el ebben a témában, mint a vásárlói motivációkról a gyűjtők körében végzett felmérések. Utóbbiakban ugyanis sokan hajlamosak ködösíteni egy kicsit és inkább a gyűjtői szenvedélyt megjelölni a vásárlás fő okaként akkor is, ha valójában a befektetési motiváció az erősebb. Az említett mérőszám pedig nem más, mint a csúcsművek két piaci megjelenése között eltelt idő. Minél rövidebb ez az idő, annál valószínűbb, hogy a vásárlást a remélt haszon gyors realizálása motiválta. Természetesen előfordul, hogy egy gyűjtő egészen más okokból válik meg feltűnően gyorsan új szerzeményétől, a számok mégis sokatmondóak: az említett idő a statisztikák szerint az elmúlt évtizedben 11-ről 9 évre csökkent. Az a festmény azonban, amiről most szó lesz, ennél is gyorsabban „forog” – és eddig még minden tulajdonosa komoly hasznot realizált az eladásával. Jean-Michel Basquiat rendkívül  szuggesztív, elementáris erejű remeke, a Harcos 1982-ben született; abban az évben, amit a művészettörténészek ma pályája csúcspontjaként tartanak számon – …

Mire számítanak 2021-ben a nagy nemzetközi aukciósházak?

A műkereskedelem mögött és – úgy tűnik – előtt is különös és nehéz év áll. A Sotheby’s és a Christie’s vezetői a 2020-as tapasztalatok fényében mondják el, mi jöhet idén. „Nagy durranással” indult az új év a nemzetközi aukciós piacon: a XV. század második felének kiemelkedő firenzei mestere, Sandro Botticelli fiatal férfit ábrázoló portréja január 28-án 80 millió, jutalékkal együtt 92,2 millió dollárért kelt el a Sotheby’s  régi mestereknek szentelt hagyományos New York-i téli aukciósorozatának keretében. Botticelli a portréfestészetben is gazdag életművet hagyott hátra, az utókor számára azonban  mindössze tucatnyi ilyen munkája maradt fenn, s ezek többsége már régóta közgyűjtemények tulajdona. Egy-egy ilyen alkotás piaci felbukkanása ezért egészen rendkívüli eseménynek számít; nem csoda, hogy a szakértők a firenzei reneszánsz minden jellegzetességét magán hordozó, mégis időtlenként ható festményért előzetesen is magas árat vártak – pontosan annyit, amennyi végül a tényleges leütési ár lett. Összehasonlításként: a tavalyi év legdrágább festménye, legalábbis nyilvános aukción, egy Francis Bacon triptichon volt, amiért jutalékkal együtt 84,5 millió dollárt fizettek. (A sajtóból tudható, hogy magáneladások keretében ennél magasabb árak is születtek; így például Kenneth Griffin …

Még mindig a pandémia diktál: halasztják az idei Art Baselt is

Úgy tűnik, a legnagyobb nemzetközi művészeti vásárok az idei év első felét is leírják. Más választásuk aligha van. Végleges számok még nincsenek a globális műkereskedelem tavalyi évéről, de nagyon valószínű, hogy a pandémiát a műtárgypiac három fő csatornája közül a vásárok sínylették meg a leginkább. A galériákat a lockdown az átlagosnál kevésbé érintette, az árverőházak pedig, már csak korábbi tapasztalataik okán is, könnyebben tudtak átállni az online üzemmódra. A vásároknak ez nehezebben ment, ráadásul ezeknek a közvetlen értékesítésen túl több olyan funkciója van – mindenekelőtt a szcéna szereplői közötti személyes kapcsolattartás, az információcsere elősegítése – ami nem is igen tehető át a virtuális térbe. Komoly károkat okozott a vásároknak az is, hogy a helyzet javulásában bízva több mustrát meglehetősen későn mondtak le – akkor, amikor a szervezők a pénz jelentős részét már elköltötték és vissza nem térülő kiadások jelentkeztek a részt venni szándékozó galériák oldalán is. Érvényesült a „nagyság átka” is; minél nagyobb, minél globálisabb hatókörű egy vásár, annál erőteljesebben érintik a pandémiával összefüggő korlátozások. Nem véletlen, hogy miközben tavaly a vezető vásárok túlnyomó többsége, …

Ezek voltak az aukciós csúcsárak 2020-ban – III. rész: élő magyar művészek

Év végi összegzésünk utolsó részében az élő magyar művészek hazai aukciókon legdrágábban elkelt műveit mutatjuk be. Nemzetközi toplistánkat tanulmányozva látható, hogy idén két élő művész is bekerült a legdrágábbak közé – összesen három munkával – ami egyáltalán nem szokatlan a globális piacon. Itthoni aukción ez eddig  egyelőre csak a Franciaországban élt Reigl Juditnak sikerült 2018-ban és 2019-ben, de a „szakadék” a régi és a modern, illetve a kortárs alkotók árai között nálunk is egyre csökken. Mivel az idei összesített hazai TOP 10-ben nem szerepel élő művész, az ő idei csúcseredményeiket most külön mutatjuk be, hangsúlyozva, hogy sorozatunk első két részéhez hasonlóan itt is csak az árverési eredményeket vettük – vehettük – figyelembe. A lista összeállításánál eltértünk attól a nemzetközi gyakorlattól, ami az év során elhunyt művészek esetében egész évi eladásaikat figyelembe veszi. Mi csak azokkal a művekkel számoltunk, amik még valóban a művész életében kerültek kalapács alá, s tettük ezt többek között azért, mert egy életmű lezáródása legtöbbször önmagában is árnövelő tényező. Ennek a megjegyzésnek szomorú aktualitást ad, hogy Reigl Judit és Konok Tamás személyében két …