Month: március 2021

Mutatjuk milyen aukciókon licitálhatnak a napokban!

Több aukciósház is március közepére időzítette aukciós eseményét. A gyűjtők többek között festményekre, grafikákra, műtárgyakra, kortárs alkotásokra, könyvekre és papírrégiségekre licitálhatnak. A járványhelyzet miatt az aukciók többségén online, telefonon és vételi megbízással érvényesíthetik licitjüket. Március 17-ig licitálhatnak a Műgyűjtők Háza 200. árverésén, ahol festmények, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá. A tételek közül érdemes kiemelni Pittner Olivér Nagybányai táj című alkotását és Neuhaus Ervin Az élet eredete olajképét, előbbi 450 ezer, utóbbi 360 ezer forintos kezdőárat kapott. Szintén szerda este ér véget a Ráday Antikvárium és Galéria 14. árverése. Az 50 tételt felsorakoztató aukción kéziratokra és papírrégiségekre licitálhatnak. Kalapács alá kerül Károlyi Amy Évforduló című gépelt, aláírt verse és Sütő András Egy és más a furmányosokról című írásának gépelt, kézzel javított, aláírt kézirata is. Március 18-án tartja Festmény és műtárgy árverését a Párisi Galéria. Az aukció legdrágább tételei Makó Ferenc Olasz táj alakokkal című képe és Szőnyi István Dunakanyar című olajképe, előbbi 900 ezer forintos, utóbbi 850 ezer forintos indulóárat kapott. Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően az eseményt otthonából is nyomon követheti.

Elégették, majd digitális műalkotásként egy vagyonért eladták Banksy egy művét

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón elégették, majd digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért eladták Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét.  A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak (117 millió forint) megfelelő összeget a vevő, aki a tulajdonjogot továbbadhatja, így a vásárlás befektetésként is működik. A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa. A fizikai voltában megsemmisített képet 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között. Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a “Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot!” feliratú festményre licitálnak.  Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a “hülyéken”, …

Új aukciós rekordot érhet el a legismertebb-magyar indiai képzőművész

Amrita Sher-Gilnek (1913-1941) Indiában valóságos kultusza van és igazi eseménynek számít, amikor mindössze 172 festményt számláló életművének valamelyik darabja kalapács alá kerül. Mint most, a Christie’s március 17-i árverésén.  A tragikusan fiatalon elhunyt festő életművével hidat épített a Nyugat és India művészeti víziói között. Pályájáról akkor írtunk bővebben, amikor 2018 végén a Sotheby’s első, Mumbaiban tartott árverésén 2,7 millió dollárért cserélt gazdát egy lánykaportréja. Ritka esemény az ilyen, hiszen az életmű a darabszámot tekintve szerény és a festmények döntő része Új-Delhiben, a National Gallery of Modern Art birtokában van. (Ezeket a munkákat egy virtuális túra keretében itt lehet megtekinteni.) Indiában Sher-Gil műveit 1976-ban „nemzeti kinccsé” nyilvánították, azaz védettséget élveznek, így külföldi gyűjtőknek többnyire csak annak a néhány munkának a megszerzésére lehet esélyük, amiket még más országokban őriznek. Ilyen az az 1932 körül, azaz a művész alig 20 éves korában született női portré is, ami Párizsban – Magyarország és India mellett Sher-Gil életének harmadik fontos színhelyén – készült és a mostani árverésig nem is hagyta még el Franciaországot. Most viszont átszállították az óceán túlsó partjára, hogy New Yorkban kerüljön kalapács alá a …

Rekordáron kelt el Churchill marrakesh-i látképe

Winston Churchill 1943-as festménye több mint nyolcmillió fontért kelt el Londonban, a műalkotást Angelina Jolie amerikai színésznő bocsátotta árverésre családi gyűjteményéből. Churchill negyvenes éveiben, a gallipoli partraszállás kudarca jelentette politikai katasztrófát követően kezdett festeni. Az egykori brit miniszterlenök Sir John Rothensteinnek azt mondta: „Ha nem lenne a festés, nem tudnék élni. Nem bírnám a feszültséget.” Első kiállítását, Charles Morin álnév alatt 1921-ben rendezték a tekintélyes Galerie Druet-ben. 1948-ban a Királyi Művészeti Akadémia a Rendkívüli Tiszteletbeli Akadémikus címet adományozta neki. Sir Hugh Casson, az Akadémia elnökének szavai szerint Churchill „jelentős tehetséggel megáldott amatőr, aki, ha ideje engedte volna, a legtöbb hivatásossal is felvehette volna a versenyt … különösen, ami a színek használatát illeti.” Churchill számára bármennyire is jelentős volt festészet, a nyilvánosság előtt életének e vonatkozása sokáig rejtve maradt. Élete során alig néhány alkalommal rendeztek nagyobb kiállítást képeiből. Pedig igen termékeny festő volt csak 88 éves korában, halála előtt három évvel tette le az ecsetet és több mint 750 képet alkotott. A Christie’s március 1-i londoni árverésén kalapács alá kerülő, a marrákesi mecsetet a naplemente fényeiben megörökítő mű …