Kíséretet és kísérletek – Szűcs Attila festészete címmel nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat retrospektív módon tekinti át Szűcs Attila festészetét. Egyrészt az aktuális művekre fókuszál, másrészt a korábbi művek és műcsoportok egy-egy jellegzetes, a kiállítás koncepciójához és szempontrendszeréhez kapcsolódó darabját is bemutatja.
Szűcs Attila a magyarországi képzőművészet kiemelkedő alakja. Noha általában a figuratív vagy realista festészet talaján marad, jellegzetesen érzékeny fénykezelésének és provokatív színhasználatának is köszönhetően kompozíciói gyakran valóságon túli hatást keltenek. Festményeinek gyakran fotók, internetről letöltött képek vagy képeslapok szolgálnak alapul, amelyek hol személyes emlékek, hol pedig a kollektív emlékezet darabjai. Egyik központi témája az idő fogalma, ami viszont nem csak kutatásainak tárgya, de gyakran a festményeinek technikailag is bekomponált rendezőelve. Képei minden esetben komoly időbefektetést igényelnek, mert az időben nyilvánulnak meg, tárulkoznak, majd teljesednek ki, másrészt szinte fizikai jelenvalóként tematizálják az idő dimenzióját. Festészetének másik fontos technikai és tematikai problémafelvetése a fény, aminek metafizikai vonatkozásai már pályája kezdete óta foglalkoztatják. Mindezek mellett Szűcs Attila művészete a kortárs történeti festészet keretein, az emlékezetdiskurzuson alapuló filozófiai áramlatok tengelyében is értelmezhető.
Hornyik Sándor kurátor a megnyitó előtti tárlatvezetésen elmondta, Szűcs Attila legújabb munkáinak tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze. Az anyagban meghatározó szerepet játszanak a múlt “kísértetei” ugyanúgy, mint a művészettörténet toposzai – jelezte.
Szűcs Attila: Nappali a Kádár-villában, 2014, olaj, vászon, 190×240 cm. A Ludwig Múzeum jóvoltából
Szűcs Attila művein olyan híres történelmi alakok is felbukkannak, mint Nikola Tesla, Horthy Miklós, Buster Keaton, Adolf Hitler és Kádár János, ugyanakkor minden esetben kísérletet tesz arra is, hogy a figurákat festői eszközökkel átértelmezze – szólt a február 19-éig látogatható kiállításról Hornyik Sándor.
A kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A tárlat centrumába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze. A múlt „kísértetei”, vagyis a történelem fantomjai és a művészettörténet reminiszcenciái a kezdetektől máig meghatározó szerepet játszanak. Szűcs Attila ugyanis olyan posztkonceptuális és posztmediális festészetet művel, amelyet továbbra is kísért a konceptuális művészet és a modernizmus egyik alapproblémája: a kézzelfogható valóság és a reprezentációk kibogozhatatlan összefonódása. Munkássága felidézi a konceptuális művészet filozófiai kérdésfeltevéseit a művészet társadalmi szerepéről, és reflektál az esztétikai autonómia iránt elkötelezett modernista festészet (absztrakt expresszionizmus, geometrikus absztrakció) vizuális kultúrájára is. Minden egyes műve kísérlet arra, hogy esztétikai és politikai szempontból is elgondolkodtató választ adjon szellemi és anyagi problémák különféle halmazaira, amelyek a kulturális emlékezettől és a személyes emlékektől, illetve azok mediatizált képi dokumentumaitól, a színek és a fények materiális viszonylataiig vezetik a tekintetet.
Szűcs Attila művein olyan híres történelmi alakok is felbukkannak, mint Nikola Tesla, Horthy Miklós, Buster Keaton, Adolf Hitler és Kádár János, ugyanakkor minden esetben kísérletet tesz arra is, hogy a figurákat festői eszközökkel át is értelmezze. A képein megjelenő ismert és kevésbé ismert személyek általában illékonyak és rejtélyesek, vagyis kísértetiesek, még a freudi értelemben („unheimlich”) véve is, hiszen többnyire határtalan és kietlen terekben téblábolnak szokatlan módon. A figurák és a tér Szűcsre jellemző elmosódottságának ambivalenciáját csak tovább fokozzák a technikai és kompozíciós „trükkök”, amelyek az emberi látás fiziognómiájára (vakfolt, térlátás) építenek. A formai kísérletekben feloldódó témái esetenként erős történelmi allúziókat is keltenek, ez pedig Marx és Derrida szellemeit, a kommunizmus és a kapitalizmus fantomszerű, nehezen körvonalazható eszméit és figuráit is felidézheti, amelyek mindmáig meghatározzák nemcsak a posztszocialista Magyarország, de egész Európa kulturális életét és múlthoz való viszonyát is.
További információk a kiállításról:
http://welovebudapest.com/elmeny.kultura/buster.keaton.hitler.es.kadar.ujraertelmezve.szucs.attila.alomszeru.kepei
http://artkartell.hu/component/k2/222-sotet-metafizika
http://www.deakgaleria.hu/index.php/muveszek/item/88-lang-hu-szucs-attila-lang-lang-en-attila-szucs-lang
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
