Összes cikk Vincent Van Gogh cimkével

Két újonann azonosított képpel bővült a Van Gogh életmű!

Két újonnan azonosított alkotással gyarapodott holland festő ismert életműve – jelentette be múlt hét kedden az amszterdami Van Gogh Múzeum. Az 1886 márciusából származó, A Montmartre dombja kőbányával című kép egyértelműen a festő keze munkája – olvasható a múzeum közleményében. Az alkotást néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy hagyatékban. A kép azonosítása során a múzeum gyűjteményében egy korábban nem Van Goghnak tulajdonított képről, a szintén 1886-os, A Montmartre dombja címűről is bebizonyították a szakértők, hogy a holland művész keze munkája. “A két mű formátuma, stílusa, technikája és anyagai jelentős hasonlóságot mutatnak“– mondta Axel Rüger múzeumigazgató. A Montmartre dombja kőbányával egy alapítvány tulajdonában van, és még sosem állították ki. Teio Meedendorp, a múzeum művészettörténésze azt is közölte, hogy a két képet 1886 elején, Párizsban alkotta a művész. Mintegy 900 képet tulajdonítanak Van Goghnak, a művek több mint fele az amszterdami múzeum gyűjteményében található. Utoljára 2012-ben fedeztek fel alkotást a holland zsenitől. Forrás: MTI

2017 felejthetetlen aukciós pillanatai itthon és külföldön

Ahogy közeledik az év vége hajlamosak vagyunk listákba szedni az év nagy eseményeit, gyűjtjük a felejthetetlen pillanatokat, élményeket. December végéhez közeledve a legjobb 2017-ban készült filmeket, zenéket, könyveket felsorakoztató cikkekre bukkanunk úton s útfélen. 2017 azonban a műtárgypiacon is tartogatott meglepetéseket. Klasszikus festők és kortárs alkotók is rekordokat döntögettek. Cikkünkben 10 külföldi művész és 10 magyar művész nagy aukciós pillanatát szedtük össze. Top 10 külföld: 10. Francis Bacon: Három tanulmány George Dyer-ről (1963) Leütési ár: 51,7 millió dollár Aukciós ház: Christie’s 9. Cy Twombly: Léda és a hattyú (1962) Leütési ár: 52,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 8. Constantin Brancusi: Alvó múzsa (1913) Leütési ár: 57,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 7. Gustav Klimt: Falusi kert (1907) Leütési ár: 59,3 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 6. Andy Warhol: Hatvan utolsó vacsora (1986) Leütési ár: 60,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 5. Fernand Léger: Kontraszt és forma (1913) Leütési ár: 70 millió dollár Aukciósház: Christie’s 4. Vincent van Gogh: Laboureur dans un champ (1889) Leütési ár: 81,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 3. Jean-Michel Basquiat: Cím nélkül (1982) Leütési ár: 110,4 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 2. Qi Baishi: Tizenkét tájkép (1925) …

Vincent van Gogh önarcképei 1887 és 1889 között

“A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál.” Vincent van Gogh Vincent van Gogh 33 és 36 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük van Gogh önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “Piszkos és nehéz foglalkozásom van: a festés, és ha nem az lennék, aki vagyok, nem festenék, de mert az vagyok, sokszor élvezettel dolgozom, és a ködös jövőben olyan képek megfestésének lehetőségét látom, amelyekben bizonyos fiatalság és frissesség lesz, még ha én magam el is vesztem már a fiatalságomat. (…) Az a szándékom, hogy a lehető leghamarabb délre költözöm, ahol még több a szín, még több a nap. De amit elérni remélek, az az, hogy egy jó portrét festek.” Vincent van Gogh Van Gogh 1853. március 30-án Groot Zundertben látta meg a napvilágot egy protestáns lelkipásztor legidősebb fiaként. Testvérei közül a legszorosabb kapcsolat négy évvel fiatalabb öccséhez, …

Hogy jelenik meg Edvard Munch képein a modern világ szorongása?

A fáma szerint a szorongás a kreativitás ösztökéje. A művészettörténetben nem példa nélküli, hogy egy-egy festő a képein megfesti félelmeit és szorongásait, elég csak Frida Kahlo-ra, Vincent Van Gogh-ra gondolnunk.  A hányatott sorsú norvég festő, Edvard Munch nevét hallva a legtöbb embernek egy halálra rémült, sikoltó alak képe jelenik meg a szemei előtt. Nem véletlenül, Munch legismertebb képe ugyanis éppen a Sikoly. Azt már kevesebben tudják, hogy a festmény valójában Munch életének lenyomata. Munch festményeit azért érezhetjük a magunkénak, mert nemcsak saját szorongását, hanem a modern világ válságát is megfestette.  A 19. század végén felborultak a régi hatalmi struktúrák, a nagyvárosokban felgyorsult az élet, ennek hatására megváltoztak az emberek, akik egyre kevesebbet foglalkoztak önmagukkal. A szorongás, a halál utáni vágy nemcsak a művészek, hanem az átlag emberek életében is megjelent. Az 1863. december 12-én született kisfiú ötéves korában tuberkulózisban elvesztette édesanyját, 14 éves korában pedig nővérét, másik testvére pedig megőrült. Edvard édesapja depressziós volt és orvosként gyakran gyógyított Oslo nyomornegyedeiben. A szülői örökség  és a halálesetek hatására Munch úgy érezte, hogy a betegség és az őrület egész életében követi, a démonok elől …