Összes cikk TEFAF cimkével

Vera Molnár, Bak Imre, Hantai Simon és Victor Vasarely a TEFAF-on

Magyar feliratú ezüstök, Zsolnayk és magyar alkotók is szerepeltek a legfontosabbak közt számon tartott régiség- és műtárgyvásáron Maastrichtban – a március 11. és 19. között 20 ország 270 kereskedőjének részvételével megrendezett The European Fine Art Fair-en. Helyszíni riport. Az egyik legjelentősebb képzőművészeti, antikvitás és dizájn vásáron továbbra is a régi mesterek és a klasszikus régiségek voltak túlsúlyban, de a modern és kortárs művészet, az ékszerek és a 20-21. századi dizájn, valamint papír alapú régiségek is helyet kaptak a kínálatban. Az 50 ezres látogatószámot meghaladó rendezvény ideje alatt több mint kétszáz magánrepülőgép landolt a város repülőterén – ez az időszak az év legforgalmasabb periódusa Maastrichtban. De legalább ilyen fontos az idei kereskedelmi siker szempontjából, hogy 250 intézmény és múzeum kurátorai, igazgatói, restaurátorok, akadémikusok, kormányzati tanácsadók is részt vettek a preview napokon. Pezsgő hangulat, hullámzó tömeg jellemezte az idei vásárt – illetve az a 100 ezer virágból álló fal-installáció, mely illatával és attraktivitásával szinte minden látogatót megállított egy selfie-re. A legnagyobb, az antik művészet szekció 101 kiállítót számlált. Itt 16-20. századi bútorok, szobrok, textíliák, keleti tárgyak, antik ékszerek, porcelán, …

Műtárgypiaci mustra hazai és nemzetközi terepen

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat. A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …