Összes cikk Picasso cimkével

Ezek voltak 2019 legdrágább művei a nemzetközi és a hazai aukciós piacon

Míg a nemzetközi aukciós piac idén az egy évvel korábbinál gyengébb forgalmat produkált, idehaza nem érvényesült a negatív trend. Az abszolút csúcsárak sehol nem forogtak veszélyben, de külföldön és itthon is számos életmű-rekord született. A globális piacon erőteljesen érződött a csúcsművek kínálatának ritkulása. Nemcsak a Leonardo (?) Salvator Mundija által felállított 450 millió dolláros rekord maradt elérhetetlen, de még a 2018-as év 157 milliós csúcsára is, amit egy Modigliani-aktért fizettek a Sotheby’s-nél.  Idén 110,7 millió dollár is elég volt a lista első helyéhez, amit az árverések évtizedek óta egyik legsikeresebb szereplője, Claude Monet ért el szénakazlakat ábrázoló sorozatának egyik 1890-es darabjával. Ez az ár pontosan kétszerese volt a mű becsértékének és nemcsak Monet számára jelent új rekordot, hanem az impresszionista festészet egésze számára is. Érdekesség, hogy miközben a nemzetközi árverőházak versenyében az összforgalmat tekintve a Christie’s biztosan vezet a Sotheby’s előtt, az év rekordeladása a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ezúttal is a Sotheby’s nevéhez fűződik. Míg tavaly egyetlen élő művész, David Hockney alkotása került be a TOP 10-be, idén már három is, közülük Jeff Koons Nyula 91,1 millió dollárral, az élő művészek …

Kalapács alatt egy 20 éve nem látott gyűjtemény

Az AXIOART online felületén 2019. június 14-én 14.00 órától július 8-án 20.00 óráig egy különleges magángyűjtemény darabjaira licitálhatnak az érdeklődők. Többek között Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár, Scheiber Hugó, Picasso, Iványi Grünwald Béla, Bernáth Aurél, Nagy Oszkár, Nádler Róbert, Márffy Ödön, Czóbel Béla festményeiért és grafikáiért is érdemes lesz harcba szállni.  A gyűjtemény darabjai 20 éve szerepeltek utoljára árverésen és olyan neves aukciósházaknál kerültek kalapács alá, mint a Mű-Terem Galéria, a Kieselbach Galéria, a BÁV, a Nagyházi Galéria és a Nemes Galéria. Az aukció legdrágább tétele Rippl-Rónai József Dr. Rónai János Rudolfról készített pasztellképe, amely 2,4 millió forintos kikiáltási árral és 3,6 millió forintos taksával várja a liciteket. Scheiber Hugó Balettkara, Grempspreger Ernő Tabáni utcája, Rudnay Gyula portréja és Marsovszkyné Szirmai Ilona Pihenője is a Saphier-gyűjteményből került a magángyűjtőhöz.  Saphier Dezső 1999-ben érdekes kísérletbe kezdett: a BÁV kiállítótermében gyűjteményének olyan darabajait állította ki, amelyek nem voltak beazonosítva. Azok, akik felismerték a modellt vagy bizonyították ki a kép festője pénzjutalmat kaptak. Az első megfejtés Tahi-Tóth László színművésztől érkezett, aki ráismert magára és testvéreire az öt …

Kalapács alatt Salvador Dalí két festménye

Árverésre viszi a Sotheby’s Salvador Dalí két festményét, amelyet maga a művész adott el az 1930-as években egy argentin grófnőnek. A műalkotások február 28-án a londoni aukciósház impresszionista és modern művészeti árverésén cserélhetnek gazdát. “Ezek azok a festmények, amelyek miatt megéri a munkám. Újra felfedezett alkotások. Csúcsminőségűek, amikor először látod őket és be kell áraznod, nagyon megtiszteltetve érzed magad, hogy egy ilyen gyöngyszemet először vihetsz piacra” – hangoztatta Thomas Bompard, az aukciósház illetékese. A két festményt a katalán festő Cuevas de Vera grófnőnek festette, aki Argentínában és Franciaországban élt és barátságot kötött az 1920-30-as évek Párizsában élt művészekkel, kulturális személyiségekkel, köztük Luis Bunuellel, akivel viszonya is volt, valamint Dalíval, Picassóval és Jean Cocteau-val. Dalí szerette az erős asszonyokat, így könnyen megbarátkozott a grófnővel, aki nemcsak gazdag és különc volt, hanem feminista, politikával foglalkozó nő. A Tota becenevű nő mágnesként vonzotta Dalít – idézte a művészettörténészt a The Guardian című brit napilap. Mindkét festmény érzelmileg túlfűtött és tele van szimbólumokkal. Az 1931-ben készült Gradiva egy mitológiai figurát, Wilhelm Jensen 1903-ban megjelent regényének szereplőjét ábrázolja. A műben …

A szürrealista fotográfus, Dora Maar több volt Picasso múzsájánál!

A rossz nyelvek szerint Dora Maar fotográfus karrierjének akkor lett vége, amikor megismerkedett Pablo Picasso-val. Maar és Picasso szerelme nem tartozik a love story-k közé: az elismert fotográfus a férfi hatására lemondott a fényképezésről, majd amikor Picasso elhagyta idegösszeomlást kapott és élete hátralévő részében remeteként élt. “Többé ne hívjatok! Nem veszem fel a telefont, és nem akarok látni senkit sem! Kérlek, tartsátok tiszteletben a döntésemet!” Dora Maar (eredeti nevén Thedora Markovitch) 1907-ben született Párizsban. Édesapja horvát származású építész volt, édesanyja francia. A család Dora születése után a jobb élet reményében Buenos Airesbe költözött. Dora 19 éves volt, amikor szüleivel visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Ecole d’Art Decoratif főiskolára, emellett fotográfiát és festészetet tanult. Először André Lhote-tól a “geometria vírusával megfertőzött” művésztől vett festőleckéket, majd Henri Cartier-Bresson mellett elsajátította a fotográfia csínját-bínját.  Később Maar  az Union Centrale des Arts Décoratifs-on és a Julian Akadémián tanult. Maar a fényképezőgéppel sokkal jobban ki tudta fejezni magát, mint festékkel és ecsettel, ezért az életműben a festészet egyre jobban a háttérbe szorult. Dora a Montmarte-on élő művészeket legalább olyan jól …