Összes cikk Hazai műtárgypiac cimkével

Rekord leütések a BÁV kétnapos aukcióján!

Művészettörténeti ritkaságok, nagy áremelkedések, a hazai mellett rendkívül élénk nemzetközi érdeklődés és rekord leütések jellemezték a BÁV őszi, kétnapos aukcióját, amelyet teltházas közönség előtt tartottak a MOM Kulturális Központban. Rekordszámú közönséget vonzottak és nagyon jól mentek a festmények a BÁV őszi aukcióján. Ez nem is meglepő, hiszen az aukció most számos művészettörténeti ritkaságot vonultatott fel. A legmagasabb eladási árat Gulácsy Lajos egyik főműve, a Vízió érte el 48 millió forinttal. Ezt követte Rippl-Rónai József kedvelt kukoricás korszakából származó, Aratók című képe 45,6 millió forinttal. Szinyei Merse Pál müncheni korszakának most felfedezett túlélője, a Facsoport mezőn című alkotás 36 millió forintért, Egry József Vitorlaigazítója pedig 24 millió forintért kelt el. Sokan licitáltak Aba-Novák Vilmos több mint 50 évig lappangó Almaszedő gyerekek című festményére is, amely végül 15,6 millió forintért talált gazdára. Tornai Gyula, az orientalista festészet mesterének főműve 13,2 millió forintért, Iványi Grünwald Béla régóta keresett Villa Borghese-je 4,3 milliót, míg a Vonat az éjszakában című gyönyörű expresszív alkotása 6 millió forintot ért. Hincz Gyula titkos szerelmi viszonyából származó nagyméretű festménye szintén nagyon népszerű volt a …

Műtárgypiaci mustra hazai és nemzetközi terepen

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat. A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő …

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi képaukciójának legdrágább tételei

Gulácsy jelmezes önarcképe 85 millió forintot, Szinyei-Merse Pál tájképe 44 millió forintot ért a Kieselbach Galéria péntek esti tavaszi árverésén, amelyen sok más mellett Pór Bertalan, Iványi-Grünwald Béla és Schönberger Armand alkotásait kínáltak az érdeklődőknek a Budapest Marriott Hotelben. Gulácsy Lajos 44 millió forintos kikiáltási árról indított Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképe végzett a legmagasabban a péntek esti árverésen. Gulácsy műve egykor Horváth Zsigmond, majd Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet gyűjteményében, később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonában volt. A több mint 200 tételt számláló aukciós anyagból a második legmagasabb árat érte el Szinyei Merse Pál A Vezúv kitörése című műve. Az 1863-as olajképre 38 millió forinttól indult a licitálás és végül 44 millió forintnál ütötték le a romantikus és a klasszicista tájképfestészet egyik kiemelkedő darabját. A festményen a tűzhányóból éjszaka kilövellő lángoszlopok belefolynak a nápolyi öböl vizébe. Magas áron 42 millió forintért cserélt gazdát Schönberger Armand Nagybányai táj a Keresztheggyel című festménye, amelynek induló ára 18 millió forint volt, de ugyancsak 42 millió forintért kelt el a tragikusan rövid …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …