Összes cikk életmű cimkével

Két újonann azonosított képpel bővült a Van Gogh életmű!

Két újonnan azonosított alkotással gyarapodott holland festő ismert életműve – jelentette be múlt hét kedden az amszterdami Van Gogh Múzeum. Az 1886 márciusából származó, A Montmartre dombja kőbányával című kép egyértelműen a festő keze munkája – olvasható a múzeum közleményében. Az alkotást néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy hagyatékban. A kép azonosítása során a múzeum gyűjteményében egy korábban nem Van Goghnak tulajdonított képről, a szintén 1886-os, A Montmartre dombja címűről is bebizonyították a szakértők, hogy a holland művész keze munkája. “A két mű formátuma, stílusa, technikája és anyagai jelentős hasonlóságot mutatnak“– mondta Axel Rüger múzeumigazgató. A Montmartre dombja kőbányával egy alapítvány tulajdonában van, és még sosem állították ki. Teio Meedendorp, a múzeum művészettörténésze azt is közölte, hogy a két képet 1886 elején, Párizsban alkotta a művész. Mintegy 900 képet tulajdonítanak Van Goghnak, a művek több mint fele az amszterdami múzeum gyűjteményében található. Utoljára 2012-ben fedeztek fel alkotást a holland zsenitől. Forrás: MTI

Hogy jelenik meg Edvard Munch képein a modern világ szorongása?

A fáma szerint a szorongás a kreativitás ösztökéje. A művészettörténetben nem példa nélküli, hogy egy-egy festő a képein megfesti félelmeit és szorongásait, elég csak Frida Kahlo-ra, Vincent Van Gogh-ra gondolnunk.  A hányatott sorsú norvég festő, Edvard Munch nevét hallva a legtöbb embernek egy halálra rémült, sikoltó alak képe jelenik meg a szemei előtt. Nem véletlenül, Munch legismertebb képe ugyanis éppen a Sikoly. Azt már kevesebben tudják, hogy a festmény valójában Munch életének lenyomata. Munch festményeit azért érezhetjük a magunkénak, mert nemcsak saját szorongását, hanem a modern világ válságát is megfestette.  A 19. század végén felborultak a régi hatalmi struktúrák, a nagyvárosokban felgyorsult az élet, ennek hatására megváltoztak az emberek, akik egyre kevesebbet foglalkoztak önmagukkal. A szorongás, a halál utáni vágy nemcsak a művészek, hanem az átlag emberek életében is megjelent. Az 1863. december 12-én született kisfiú ötéves korában tuberkulózisban elvesztette édesanyját, 14 éves korában pedig nővérét, másik testvére pedig megőrült. Edvard édesapja depressziós volt és orvosként gyakran gyógyított Oslo nyomornegyedeiben. A szülői örökség  és a halálesetek hatására Munch úgy érezte, hogy a betegség és az őrület egész életében követi, a démonok elől …