Összes cikk artportal cimkével

Ezen csemegézik most Amerika: bemutatták a Barack és Michelle Obamáról készült portrékat

A hivatalából tavaly januárban távozott amerikai elnök és felesége portréja is bekerült a National Portrait Gallery-be, és élénk vitákat váltott ki. Jó alkalom arra, hogy röviden visszatekintsünk az elnöki portrék történetére. A washingtoni Smithsonian National Portrait Gallery (NPG) 1968-as megnyitása óta, azaz éppen 50 éve szisztematikusan gyűjti az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek portréit, hogy „azon személyeken keresztül mutassa be Amerika sorsának alakulását, akik jelentős hatással voltak az ország történetére és kultúrájára”.  Ma már az USA valamennyi első emberéről őriznek legalább egy alkotást – többnyire festményt, néhány esetben szobrot. Ez az egyetlen, nyilvánosan is hozzáférhető ilyen gyűjtemény; a Fehér Háznak is van egy kollekciója, amit azonban csak a mindenkori elnök vendégei láthatnak. Azokról az elnökökről, akikről több – nemritkán többtucatnyi – alkotással rendelkeznek, időszakonként más és más munka szerepel a múzeum állandó kiállításán, ahol esetenként saját kollekciójuk darabjai mellett magángyűjtők által letétbe helyezett munkák is láthatóak. Az elnöki portrék mindig népszerűek a látogatók körében, de különösen megnövekszik irántuk az érdeklődés, amikor elhelyezik ott a funkciójuktól visszavonult elnökök új portréit, amiknek megalkotására az érintettek választják ki és …

Kettő az egyben: Giacometti-csillár a Sotheby’s londoni árverésén

Ha nem is a legdrágább, de mindenképp a legérdekesebb tétel lesz a Sotheby’s február 28-i londoni impresszionista és modern árverésén egy Giacometti-bronz – ami kivételesen egy csillár. Az árverés vezető tétele kétségkívül Pablo Picasso 1937-es Marie-Thérèse Walter-portréja lesz, aminek becsértékét nem is hozták nyilvánosságra. Ez rendszerint többtízmilliós várakozást sejtet – angol fontban természetesen. Egy hasonló portréja, ugyancsak Londonban, már öt éve is több mint 28 millió fontért kelt el, azaz a várakozás teljesen megalapozott. Mi azonban most egy másik, igazán különleges, aukción még sosem szerepelt tételre, egy Alberto Giacometti-csillárra figyeltünk fel, ami egy három példányban létező alkotás esetében magasnak mondható, 6-8 millió fontos becsértéket kapott. A hasonló jellegű munkák meglehetősen ritkák Giacometti életművében, csak barátai, kiemelten fontos gyűjtői számára készültek, rendszerint megrendelésre. Ezt a csillárt eredetileg egy Párizsban működő svájci kiadó, Louis Broder rendelte meg tőle 1949-ben. Broder a legnevesebb modern művészek, köztük Picasso és Miró sokszorosított grafikáinak kiadójaként és terjesztőjeként vált ismertté. Az eredeti, gipsz változat egy nagyobb volumenű, Alberto Giacometti testvére, Diego közreműködésével született kompozíció részeként Broder párizsi kiállítóterében került elhelyezésre, és ott …

Rangos nemzetközi díjat kapott Molnár Vera

Reigl Judit egy évvel korábbi sikere után idén Molnár Vera (Vera Molnar) vehette át a kiemelkedő női művészek munkáját elismerő AWARE-díjat. Január 24-én este a párizsi Kulturális Minisztérium dísztermében adták át az AWARE (Archives of Women Artists, Research & Exhibitions)-díjat, amit az életmű-kategóriában (Prix d’honneur AWARE) idén – Nil Yalter török származású francia művésszel közösen – Molnár Vera kapott. A női művészek elismertetését és szélesebb körű megismertetését elősegítő társaságot, az AWARE-t 2014-ben három ügyvédnő, egy kurátornő, egy írónő, egy hegedűművésznő és egy könyvelőnő alapította; működésüket többek között Párizs városa és a Kulturális Minisztérium is támogatja. Programjukban művészeti események – többek között szimpóziumok, kerekasztalok, múzeumlátogatások – szervezése szerepel, melyek kapcsán számos európai múzeummal és galériával építettek ki partneri kapcsolatokat. A Boulevard Saint-Germain-en működtetik az AWARE Lab dokumentációs központot, ami többszáz könyvvel, kiállítási katalógussal és egyéb dokumentumokkal áll a kutatók és diákok rendelkezésére. A tízezer eurós AWARE-díj létrehozását az a tény inspirálta, hogy a tekintélyes művészeti díjak nyertesei között mindmáig szembetűnő a nők alulreprezentáltsága. Az életműdíj mellett minden évben egy fiatal művész – idén a francia Violaine Lochu …

Orosz avantgárd hamisítványok a Genti Szépművészeti Múzeumban?

Miután tavaly egy genovai Modigliani-kiállítást kellett bezárni, mert a festmények többsége hamisnak bizonyult, most egy, az orosz avantgárd legnagyobb mestereit bemutató genti tárlatra vetül a gyanú árnyéka. Ez már több is, mint árnyék. Modigliani mellett jónéhány éve már az orosz avantgárd mesterei, Kandinszkij, Malevics, Goncsarova, Larionov és a többiek is a hamisítók kedvencei közé tartoznak. Nem véletlenül: egyfelől, az irántuk megnyilvánuló mind nagyobb gyűjtői kereslet alaposan felverte az áraikat, másrészt életművük jóval kevésbé pontosan dokumentált, mint a hasonló ársávban mozgó más művészek többségének alkotásai. Ennek „történelmi” okai vannak: az említett mestereknek pályájuk csúcsán, a múlt század tízes-húszas éveiben viharos sors jutott osztályrészül; a bolsevik forradalomhoz való mindenkori viszonyuk – és a forradalom hozzájuk való viszonya – függvényében sokszor és kényszerűségből nemritkán viharos gyorsasággal változtatták lakhelyüket, hol elhagyták Oroszországot, hol visszatértek oda, s eközben kevés idejük maradt a világban időközben szétszóródott műveik pontos leltárba vételére – azaz ma ideális terepet kínálnak a hamisítóknak. Már 2013-ban beszámoltunk egy, az orosz avantgárdra szakosodott nemzetközi hamisító banda működéséről; a német rendőrség csak tőlük több mint ezer gyanús műtárgyat foglalt le …