Összes cikk Andy Warhol cimkével

Ezek voltak 2019 legdrágább művei a nemzetközi és a hazai aukciós piacon

Míg a nemzetközi aukciós piac idén az egy évvel korábbinál gyengébb forgalmat produkált, idehaza nem érvényesült a negatív trend. Az abszolút csúcsárak sehol nem forogtak veszélyben, de külföldön és itthon is számos életmű-rekord született. A globális piacon erőteljesen érződött a csúcsművek kínálatának ritkulása. Nemcsak a Leonardo (?) Salvator Mundija által felállított 450 millió dolláros rekord maradt elérhetetlen, de még a 2018-as év 157 milliós csúcsára is, amit egy Modigliani-aktért fizettek a Sotheby’s-nél.  Idén 110,7 millió dollár is elég volt a lista első helyéhez, amit az árverések évtizedek óta egyik legsikeresebb szereplője, Claude Monet ért el szénakazlakat ábrázoló sorozatának egyik 1890-es darabjával. Ez az ár pontosan kétszerese volt a mű becsértékének és nemcsak Monet számára jelent új rekordot, hanem az impresszionista festészet egésze számára is. Érdekesség, hogy miközben a nemzetközi árverőházak versenyében az összforgalmat tekintve a Christie’s biztosan vezet a Sotheby’s előtt, az év rekordeladása a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ezúttal is a Sotheby’s nevéhez fűződik. Míg tavaly egyetlen élő művész, David Hockney alkotása került be a TOP 10-be, idén már három is, közülük Jeff Koons Nyula 91,1 millió dollárral, az élő művészek …

A Single Elvis krónikája

A XX. században megjelentek  a korszak első sztárjai, akiknek arcképei ott lebegtek a címlapokon. Az emberek csodálták, irigyelték a filmcsillagokat, akik sokszor a semmiből bukkantak fel  és az amerikai álom megtestesítőivé váltak. Sztárokat azonban nem csak a film- és zeneipar adott, hanem a képzőművészet is, elég csak Andy Warholra gondolnunk.  A pop art művész nevét a világon mindenki  ismeri, szitanyomatait a mai napig rengeteg márka használja fel termékei népszerűsítéséra. Magyarországon a Westkunst – Ostkunst. Új állandó kiállítás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből című kiállításon láthatunk egy Andy Warhol képet, az 1964-ben készült Single Elvist. Miért Elvis lett a szitanyomat főszereplője? A témaválasztás nem meglepő, Andy Warhol maga is lelkesen és megszállottan csodálta a filmcsillagokat, az irodalmi élet kultikus figuráit. Gyűjtötte autogramjaikat. A Warhol által megjelenített szuperszárok az amerikai sikertörténet megtestesítői voltak. Marilyn Monroe, a sokat szenvedett kislány szexszimbólummá lett az Egyasült Államokban, Elvis Presley-t a teherautó sofőrből lett énekest egy egész nemzedék bálványozta, míg Elizabeth Taylor, aki először gyerekfilmekben játszott, Hollywood egyik legnagyobb jövedelmű sztárjává nőtte ki magát. Attól függetlenül, hogy mind a hárman megszenvedték a …

2017 felejthetetlen aukciós pillanatai itthon és külföldön

Ahogy közeledik az év vége hajlamosak vagyunk listákba szedni az év nagy eseményeit, gyűjtjük a felejthetetlen pillanatokat, élményeket. December végéhez közeledve a legjobb 2017-ban készült filmeket, zenéket, könyveket felsorakoztató cikkekre bukkanunk úton s útfélen. 2017 azonban a műtárgypiacon is tartogatott meglepetéseket. Klasszikus festők és kortárs alkotók is rekordokat döntögettek. Cikkünkben 10 külföldi művész és 10 magyar művész nagy aukciós pillanatát szedtük össze. Top 10 külföld: 10. Francis Bacon: Három tanulmány George Dyer-ről (1963) Leütési ár: 51,7 millió dollár Aukciós ház: Christie’s 9. Cy Twombly: Léda és a hattyú (1962) Leütési ár: 52,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 8. Constantin Brancusi: Alvó múzsa (1913) Leütési ár: 57,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 7. Gustav Klimt: Falusi kert (1907) Leütési ár: 59,3 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 6. Andy Warhol: Hatvan utolsó vacsora (1986) Leütési ár: 60,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 5. Fernand Léger: Kontraszt és forma (1913) Leütési ár: 70 millió dollár Aukciósház: Christie’s 4. Vincent van Gogh: Laboureur dans un champ (1889) Leütési ár: 81,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 3. Jean-Michel Basquiat: Cím nélkül (1982) Leütési ár: 110,4 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 2. Qi Baishi: Tizenkét tájkép (1925) …

Mi a műalkotás? – 2. rész

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …