Rekordáron, 110,7 millió dollárért (32 milliárd forint) kelt el Claude Monet Kazlak című festménye egy kedd esti New York-i árverésen.
Ez a világon legdrágábban elárverezett képe a francia impresszionista művésznek (1840-1926), egyben az első impresszionista alkotás, melyért több mint 100 millió dollárt adtak. A festményt, mely otthona, Normandia vidékét ábrázolja, 1890-ben fejezte be Monet.
A leütési ár kétszeres csúcs: a legmagasabb összeg, amelyet aukción egy Monet-festményért fizettek, és az első eset, hogy egy impresszionista műalkotás 100 millió dollárnál magasabb árat ért el árverésen. Fotó: MTI/AP
Amikor 1986-ban utoljára elárverezték, mindössze 2,53 millió dollárért cserélt gazdát, addig majdnem egy évszázadon át egyetlen család birtokában volt, akik közvetlenül a művész ügynökétől vásárolták meg.
Fotó: Sotheby’s
Monet Kazlak-sorozata 25 képből áll, többségük galériák tulajdonában áll szerte a világon. A kép a negyedik Monet-alkotás, melyet ebben a században elárvereztek. A művész korábbi rekordját a 2018 májusában 84,7 millió dollárért elárverezett Tavirózsák című alkotása tartotta.
Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén.
Dénes Valéria (1877-1915): Bruges, 1912-1913
Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta.
Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők.
Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Vaszary János Virágcsendélete volt. Az 1930-as években készült festmény kikiáltási ára 40 millió forint volt, majd több licit érkezése után a kép árát végül 70 millió forintnál ütötték le. Alig maradt el tőle Kádár Béla Nő macskával című festménye, amely 65 millió forintért cserélt gazdát, kikiáltási ára 30 millió forint volt. Az 1920-as években Berlinben készült, a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó olajkép közel 100 év után került vissza Magyarországra.
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet (Virágok kosárban), 1930-as évek második feleKádár Béla (1877-1956): Nő macskával, 1926 körül
Jól szerepelt az árverésen Scheiber Hugó ugyancsak Berlinben festett, a nagyvárosok dinamizmusát bemutató sorozatának Stadion című darabja, amely 28 millió forintért kelt el, míg a Gulácsy Lajos korai korszakában készült Várakozás című védett festmény 20 millió forintért cserélt gazdát.
Scheiber Hugó (1873-1950): Sportaréna (Stadion), 1926 körülGulácsy Lajos (1882-1932): Várakozás I. (Schubert-dal?), 1905
Élénk licitharc mellett talált új gazdára Kontuly Béla Dunai hidak romokban című olajképe, amely kikiáltási árának kétszereséért, 14 millió forintért kelt el, míg Járitz Józsa Három fa című képének az árát 3 millió forintnál ütötték le, az alkotás kikiáltási ára 750 ezer forint volt.
Kontuly Béla (1904-1983): Dunai hidak romokban (Romba dőlt dunai hidak), 1947Járitz Józsa (1893-1986): Három fa (Trois arbres)
Mednyánszky László (1852-1919): Alkonyat, 1911-1913 körül Márffy Ödön (1878-1959): Vörös ruhás nő, 1922Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Párizsi csendélet, 1927 Czóbel Béla (1883-1976): Gros Rouvre, 1926
A Virág Judit aukcióján 50 kortárs tétel szerepelt, amelyek közül többnél is élénk telefonos licitharc bontakozott ki. Az Iparterv-csoport tagjainak művei kiemelkedően szerepeltek az aukción: Nádler István Háromszög A/2 című 1995-ös festménye 7 millió 500 ezer forintért, Jovánovics György 1994-es gipsz reliefje 6 millió 500 ezer forintért, Keserü Ilona 1969-es Madzagírás című alkotása 6 millióért, míg Bak Imre Clean, Pure című 1972-ben készült alkotása 2 millió 600 ezer forintért cserélt gazdát.
Nádler István (1938): Háromszög A/2, 1995Jovánovics György (1939): Relief 90 mal 97 I., 1994Keserü Ilona (1933): Madzagírás, 1969
Az árverés első napján 311 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 69%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 248 636 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 212 238 000 forint lett.
Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 32 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen 11 tétel került online licitálóhoz, a licitek összértéke több mint 3,5 millió forint volt.
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 1,3 millió forint értékben, összesen 6 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.
Érdekesség:
Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című képe eredetileg egy tízdarabos illusztrációsorozat öt ismert példányának a legszebb darabja. Az alkotás korábban a festő birtokában volt, majd az Ernst-gyűjteményt ékesítette. A gyűjtemény szétszóródása után ismeretlen magántulajdonban volt, most hosszú lappangás után kerülhetett ismét a nagyközönség elé. A nemzetközi rangú műalkotásra 16 millió forintról indult a licit.
Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett kelt el. Köztük volt Szobotka Imre Patakpart című képe, amely kikiáltási ára két és félszereséért, 7 millió forintért talált gazdára. Rippl-Rónai József Zorka című érzéki pasztellképe jóval 2,8 millió forintos kikiáltási ára felett, 3,6 millió forintért kelt el. Spányik Kornél Vörös enteriőr című képéért a 750 ezer forintos kikiáltási ár után 1,5 millió forintot fizettek.
Szobotka Imre: Patakpart, 1920-as évek közepeRippl-Rónai József: Zorka, 1916Spányik Kornél: Vörös enteriőr, 1899
A kortárs tételek közül érdemes kiemelni El Kazovszkij és Hencze Tamás alkotását is. Hencze Dinamikus struktúrák című műve 1,8 millió forintért cserélt gazdát. Kazovszkij olajképéért a 2,3 millió forintos kikiáltási ár után 3,2 millió forintot fizettek.
Az árverés egyik szenzációja a karmos, lábakon álló, játszadozó puttókkal díszített talapzatú, felül kígyókkal körülfogott nagy méretű Zsolnay díszváza kikiáltási ára 8 millió forint volt és 12 millió forintért cserélt gazdát.
Zsolnay virágtartó díszedény, állvánnyal: Zsolnay, Pécs, 1898. Feltehetően Kapás Nagy Mihály formaterve, 1898.
A Zsolnay tulipánkehelyre 1,8 millió forinttól indult a licitálás, és végül 3 millió forintért vásárolták meg.
Zsolnay tulipánkehely, 1899.
Élénk érdeklődés Gorka Géza art deco dísztálját, ami a 120 ezer forintos kikiáltási ár után 280 ezer forintért lett egy online licitálóé.
Új szereplőként jelent meg a műkereskedelmi piacon az Antik and Art Budapest, azzal a szándékkal, hogy felélessze az utoljára tíz éve megrendezett Antik Enteriőr kiállítás és vásár hagyományait. A rendezvény hiánypótló, hiszen Magyarországon az utóbbi évtizedben valóban nem volt olyan tematikájú vásár, amely nem kizárólag a kortárs alkotásokra fókuszál, így a korábbi korok művészetét képviselő galériák és aukciósházak számára nem nyílt lehetőség a szélesebb hazai közönség előtti bemutatkozásra. A rendezvény tulajdonosa és ötletgazdája, Tausz Ádám is a széles spektrumot hangsúlyozza: a régiségektől a XX. századi mesterek művein át egészen a kortárs alkotók munkáiig a magyar művészet minden részletébe bepillantást kívánnak engedni. Egyfajta edukációs szerepet is betöltve az esemény a vásárlók és a gyűjtők mellett a nagyközönséget is igyekezett megszólítani, többek közt kultúrtörténeti és műtárgypiaci kérdéseket tárgyaló előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel. Ennek az igénynek a létezése azonban azt támasztja alá, hogy sok feladat áll még a szakma előtt a piac élénkítését illetően.
A kiállítók közül többen is úgy vélték, hogy a látszólagos eklektika pozitív eredményekkel járhat, mert egy ilyen vásár keretében azokhoz az érdeklődőkhöz, vásárlókhoz is eljuthatnak, akikkel nincs módjuk találkozni. Hogy ez a sokszínűség valóban előnyére válik-e a rendezvénynek, egyelőre nem tudható, az azonban már most látszik, hogy a profil formálódására, „tisztulására” szükség lesz a jövőben. Ezt segítheti elő egy komoly szakmai szelekciós eljárás, amelynek az első alkalommal nem igazán láthattuk nyomát. E gyakorlat kialakulásának a vásár arculata szempontjából nagy jelentősége lenne: egy igazán erős névsor egyértelműen segíthetne abban, hogy az esemény nemzetközi szinten is tényezővé váljon. Kivált mivel a szervezőknek nem titkolt célja, hogy a külföldi kiállítók felé is nyissanak, és a magyarországi galériák mellett idővel a régió, de akár Nyugat-Európa is felfigyeljen rájuk.
Kálmán Makláry Fine Arts
Az első Antik and Art 34 kiállítónak adott helyet. A galériák kivétel nélkül teljes portfóliójukat igyekeztek bemutatni, néhányan közülük – a külföldi vásárok kritériumrendszerét követve – kuriózumokat is kiakasztottak a falakra. Így tett a Virág Judit Galéria és Aukciósház: elhozta a vásárra Perlrott Csaba Vilmos Kecskeméti park című munkáját, mely eddig nem került műkereskedelmi forgalomba, és kiállításon sem volt látható. De Paál László barbizoni korszakának egy darabja is újdonságként került a közönség elé. A Nemes Galéria is hasonló koncepció szerint rendezte be standját: amellett hogy átfogó keresztmetszetet adott a galéria profiljából, eladásra kínálta Nemes-Lampérth József egyik 1920-ban Berlinben bemutatott művét, amely akkor magángyűjteménybe került, és eddig nem volt látható Magyarországon. A BÁV standjának kiemelt darabja Egry József Vitorlaigazító című festménye volt, amelyet grafikák, ékszerek és órák társaságában láthattunk. Az Initio Fine Arts múlt ősszel mutatkozott be a hazai közönségnek vásári körülmények között, az Art Market Budapesten. Míg oda koncepciózusabb kiállítással érkezett, az Antik and Artra szélesebb kínálatot hozott. A ritkaságok innen sem maradhattak el: a galéria tulajdonosa többek között Camille Pissarro grafikái közül válogatott, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó azon munkáit állította ki, melyek az 1970-es évek óta egy külföldi gyűjtemény részét képezték.
A Kálmán Makláry Fine Art igazán impozáns standot rendezett be. Innen Hantai Simon és Reigl Judit festményei mellett a kevésbé közismert Fiedler Ferenc munkái emelendők ki. Fiedler műveiből április közepéig a párizsi Maeght alapítvány terében látható kiállítás, majd decemberben a Műcsarnokban lesz tárlata. A Faur Zsófi Galéria, bár rendszeresen jár nemzetközi vásárokra, Magyarországon rég nem állított ki vásári keretek között. A galéria kortárs képzőművészeit képviselte a Millenárison: Katerina Belkina, Barabás Zsófi, Horváth Lóczi Judit, Jovián György és Mata Attila munkáit mutatta be.
Az Antik and Art kiállítás és vásárról a Zsolnay kerámiák sem maradhattak el. Míg a Virág Judit Galéria mutatóba hozott szecessziós Zsolnayt, addig a Millennium Antik széles palettáját mutatta be a világhírű kerámiának. Standjukon a jelentősebb tervezők – Zsolnay Júlia és Teréz, Apáti-Abt Sándor, Sikorski Tádé és Nikelszky Géza – anyagából válogathatott a vásárló közönség. A Dávidházy Antikvárium az Ady-évhez csatlakozva állította össze anyagát. Elsősorban Ady, valamint egyéb nyugatos költők, írók fotóit kínálta, továbbá portfóliójának anyagából szemezgetve kéziratokat hozott Weöres Sándortól, Kassák Lajostól és Tristan Tzarától, illetve ízelítőt adott térképekből, oklevelekből és filmtörténeti dokumentumokból.
E néhány galéria standján végigtekintve is látszik, hogy megfelelő szakmai háttér biztosítása mellett valóban felelevenedhet az egykori Antik Enteriőr kiállítás és vásár. Bár még érzékelhetők az Antik and Art gyermekbetegségei, az azonban nem vitatható, hogy a hazai műtárgypiac egyik nagy hiányosságára adott reményeltő választ. A kiállítás és vásár nagyban hozzájárulhat a piac élénkítéséhez, a galériások, kereskedők és gyűjtők közötti diskurzus felpezsdítéséhez és az érdeklődők látókörének szélesítéséhez.