Latest Posts

Kalapács alatt a legnagyobb presztízsű márkák mérnöki csúcsteljesítményei – interjú Szongoth Gergellyel

A luxus luxusa is felvonul a BÁV október 21-ei óraárverésén a MOM Kulturális Központban. A legnagyobb presztízsű márkák mérnöki csúcsteljesítményei a földön, a vízen és a levegőben is bizonyítottak. A kollekcióban megtaláljuk a repülés mérföldkövének számító Longines Lindbergh mellett a Revue Thommen magashegyi navigációs karóráját vagy éppen a búvárórák atyjának számító Omega Seamastert.

Az óraaukció kapcsán a Szongoth Gergellyel, a BÁV óra- és ékszerszakértőjével beszélgettünk.

Igaz, hogy Magyarországon eddig csak a BÁV tartott óraaukciót?

Sz. G.: Igen, hazánkban egyedül a BÁV tart óraáveréseket, az október 21-i esemény a 3. óraaukciónk lesz. Ezzel az árveréssel nyitja meg a BÁV az őszi-téli szezont, amit novemberben két napos művészeti aukció és decemberben két napos karácsonyi aukció követ. Az óraaukción 180 tétel kerül kalapács alá, a tételek kikiáltási ára 100 millió forint körül mozog. Az aukciós anyag nyugat-európai színvonalú: neves márkák mérnökileg is izgalmas óráira és gyűjtői darabokra licitálhatnak az érdeklődők. 200 éves, különleges zsebórák és modern karórák is helyet kaptak az anyagban. 

A BÁV szeretne nyitni az Y generáció felé. A fiatalabb generáció nem visel pecsétgyűrűt vagy karláncot, viszont az órát a férfiak és a nők is ékszerként hordják, trend lett az óraviselés. Az aukción a használt darabokat lényegesen kedvezőbb áron lehet beszerezni, mintha valaki újonnan próbálná megvenni őket. Az órák jó műszaki állapotúak, nagy részüknél még a certifikát doboz is megvan, az aukcionált órákhoz pedig garanciát adunk.

Léteznek még órásmesterek, akikhez el lehet vinni a nem működő vagy karbantartásra szoruló órákat?

Sz. G.: Órásmesterekkel sajnos nem állunk túl jól. Pár éve megszüntették a szakmai oktatást, de azért szerencsére vannak még lelkes emberek, illetve olyan családtagok, akik továbbviszik a mesterséget. Találni szakembert és vannak szakszervizek is. Hasonlóan az autókhoz a mechanikus órákat pár évente szervizelni kell, ilyenkor apró darabjaira szedik az órát, minden fogaskereket megkennek, kitisztítják, majd újra összerakják. Egy szervizelés után 2-3 évig tökéletesen jár az óra. Ha a szervizelést elhalasztjuk, akkor egy autóhoz hasonlóan előjönnek a kisebb-nagyobb műszaki hibák. A szervizelést az órák meghálálják! Az aukción szerepel olyan 50-80 éves IWC Schaffhausen és Patek Philippe óra, amit hordtak, de az odafigyelésnek köszönhetően tökéletes a műszaki állapotuk. 

Hordásra vagy gyűjtésre vásárolnak órát az emberek?

Sz. G.: A zsebórákat inkább gyűjtik, mint hordják. Az aukciós anyagban jópár gyűjtői zsebóra és asztali óra is szerepel. Gyűjtő darab az a Patek Philippe arany női zsebóra, amin a beadó dédnagymamájának a monogramja szerepel. Az óra fedele zománcozott, a monogramot igazgyöngyökből rakták ki. 

Gyűjtői szempontból csúcsdarab a közel 200 éves, női antik függőóra is. A dupla fedelű óra tokkal együtt csupán 1,8 mm. Ebbe a vastagságba kellet beleférnie a számlapnak, az óraszerkezetnek és a fogaskerekeknek. A vékonyság azért is izgalmas, mert a modern, legvékonyabb órák szintén 1,7-1,8 mm vastagságúak. Nem tudjuk, hogy ezt a 200 éves darabot hogy csinálták, de vékonysága most is rekorder. A kézi véséssel díszített óra tökéletesen működik, egyedül a repedt üveget kellett javítani. Az óra cilinder járatú, racsnis kulcsa is egy műremek. 

Zenith zsebórája is nagyon izgalmas darab és a tokot achát drágakőből csiszolták. Az óra 180 ezer forintos indulóára jóval a nemzetközi ár alatt van. Az aukció napján majd kiderül, hány ember szeretett bele ebbe a tételbe.

Ha az aukciós katalógus elejére lapozunk, az 1-es és a 3-as tétel kinézetre nem tűnik izgalmas darabnak. Az Art Deco Ormo női karóra és a Cortébert acél férfi karóra az 1940-es években érkezett Svájcból és soha nem használta őket senki. A tulajdonos üzletét egyik napról a másikra államosították, szerencsére az órák nagy részét még ki tudta menteni. 

Aukción értéknövelő tényező, ha ismerjük az óra előéletét, tudjuk milyen alkalomra adták ki és kik hordták az adott típust. A Corum Double Eagle férfi karóra számlapját egy 1896-os arany 900 Liberty éremből alakították ki. Ahogy a 900 Liberty érem úgy az óra is gyűjtői darab, több amerikai elnök hordott ilyet. 

Ha már behoztam az amerikai elnököket, akkor nagyon érdekes darab a Revue Thommen Cricket ébresztős férfi karóra. Az óra érdekessége, hogy két mechanikus szerkezetet alakítottak ki, az egyik szerkezet maga az óra, a másik szerkezet a mechanikus csörgős, felhúzós ébresztő. A szerkezet feltalálója Ditisheim 1953-ban ajándékozott egy órát Herry Truman amerikai elnöknek, aki annyira beleszeretett, hogy minden nyilvános szereplésén ezt viselte. Az óra ma az amerikai elnökök hivatalos órája, a beiktatásnál minden elnök kap egy ilyet.

Az aukciós anyagot végignézve több olyan férfi órán is megakadt a szemem, amit ma akár nők is hordhatnak. 

Sz. G.: A nők között divat lett a férfi karórák vagy a nagyobb méretű órák viselése. A Rolex Cellini arany férfi karórát egy női kézen is el tudom képzelni. A Rolex órák nemzetközileg is keresettek. Éves szinten a Rolex kevesebb órát gyárt, mint amire igény van, ezért a használt piacon is óriási az érdeklődés.

Az októberi aukció egyik legnagyobb dobása egy Rolex GMT-Master II karóra lesz. Az 1955-ben bemutatott eredeti modell hivatásos pilótáknak készült, de idővel ez vált a világutazók kedvenc karórájává is. Nem túlzás azt állítani, hogy ma a Rolex sportmodelljeiért verekednek az emberek. 

A tavalyi árverésünk után kaptunk egy olyan kritikát, hogy kevés volt a női óra, ezért a mostani anyagba több női órát is beválogattunk. 

Hogy kerültek be árverésre az órák?

Sz. G.: A tételek fele a BÁV tulajdona, ezeket a darabokat évek óta gyűjtjük és ápoljuk. A BÁV speciális óra zálog tevékenységet folytat. Azon kívül ügyfelek is megbíznak bennünket az értékesítéssel, az első két árverés eredménye pedig azt mutatja, hogy érdemes az órákat aukcionálni. Van egy svájci gyűjtőnk, aki nem Svájcban, az órák hazájában értékesíti az óráit, hanem nálunk. Azt gondolom ez már önmagában is nagy megtiszteltetés. 

Az asztali órák közül melyik tételeket emelnéd ki?

Sz. G.: A Jaeger-LeCoultre asztali óra csontvázszerkezete lenyűgöző, olyan mintha egy nyitott szívműtéten lennénk és látnánk dobogni a szívet. Illetve a Jaeger-LeCoultre Atmos Astrology órája is rendkívüli darab. Az asztali óra klóretil gáz tartályának köszönhetően a hőmérséklet változásával képes járástartalékot képezni, azaz emberi beavatkozás nélkül önjáró, örökmozgó. 

Az aukció előtt sokan bejönnek felpróbálni a kinézett darabot?

Sz. G.: A külföldi vásárlóink inkább kérdéseket tesznek fel és plusz fotókat kérnek. A magyar vevők általában felpróbálják az órát. Az a tapasztalatom, hogy a kiállításra már úgy érkeznek az emberek, hogy online megnézték a katalógust, itt felpróbálják a kiszemelt órát, otthon újra előveszik a nyomtatott katalógust és az árverésre már csak licitálni jönnek. A licitálásra több mód van: lehet telefonon, vételi megbízás adásával, a helyszínen és online is licitet adni. 

Ha valaki szeretne óraszakértő lenni, hol tanulhat?

Sz. G.: Én gyárilag ékszerész vagyok, a BÁV-nál ékszerekkel, drágakövekkel foglalkozom és jó ideje aukciós vezetői pozíciót is betöltök. 18 éve foglalkozom ékszerek, drágakövek és órák felvásárlásával. A hölgy kollegák annyira nem szerették a mechanikus dolgokat, így nekem jutottak az órák. Önállóan, autodidakta módon képeztem ki magam. Tudásban sokat adott az, hogy a BÁV-nál erős a felvásárlás és élőben is láthattam az órákat és én katalogizáltam őket. Az újabb generáció interneten tanul meg mindent, így nem biztos, hogy volt alkalmuk élőben látni és kézben tartani az adott órát. Én átmenet vagyok a kettő között.

Jó befektetés órát vásárolni?

Sz. G.: Szerintem jó. Az egyedüli dolog, ami mindig velünk lehet. Gyakorlatilag nincs olyan helyzet az életünkben, amikor ne viselhetnénk órát. A hordás miatt és az érzelmek miatt is jó befektetés, azon kívül van funkciója, méri az időt. 

Ha egyetlen egy tételt megkaphatnál az árverési anyagból melyiket választanád?

Sz. G.: Elsőnek azt kellene eldöntenem, hogy gyűjtői különlegességet vagy hordható órát választok. Valószínűleg a Rolex GMT-Master II karórát vinném haza, szeretem a vonalat, amit képviselnek és gyakran tudnám hordani. Műszakilag tudni kell a Rolexről, hogy hiába tömeggyártmány, mégis elképesztő minőséget produkálnak, ennek köszönhetik világhírüket és magas áraikat. 

A BÁV 3. Óraaukcióját az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően otthonában is nyomon követheti, az eseményre itt jelentkezhet.

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. 

Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk.

Mikor kezdett el művészettel foglalkozni?

Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető.

Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki.

A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai lehetőségek hogyan korlátozták a műalkotásait? Mikor volt olyan technikai háttér a birtokában, hogy már szabadon alkothatott?

Cs. L.: Volt egy erősebbnek tekinthető korszakom a 70-es, 80-as években, amikor mikroszámítógéppel, asztali plotterrrel, írógéppel dolgoztam. Ezekkel az eszközökkel csőtollal rajzolt vagy írógéppel nyomtatott képeket lehetett készíteni. A technika ekkor erősen korlátozott. Aztán megjelent a PC, amellyel már házi nyomtatású, kis méretű tintasugaras printeket lehetett készíteni. Ezzel a technikával viszonylag keveset dolgoztam és leginkább csak kísérletezgetések történtek. 2012 táján új korszakom kezdődött, azóta Macintosh gépen Photoshop-ot és Illustrator-programot használok. Profi nyomdában nyomtatom ki a műalkotásaimat. Minden időmet a számítógép előtt töltöm.

Csízy László: Tükörkép

Ön szerint mennyire függ össze, hogy Ön végzettségét tekintve villamosmérnök és alkotásait a technológia vívmányainak segítségével készíti el?

Cs. L.: Legfontosabb szerintem az, hogy az ember a saját élményeit, élettapasztalatát adja át. Fontos, hogy valaki mennyire érzékeny a befogadásra, mennyi finomságot és szépséget vesz észre. A számítógépes technikára, mint eszközre tekintek. A programok segítségével fel lehet tárni a fínom növényi struktúrákat, melyeket egyéni módon használhatok fel. Én egy kicsit más nézőpontból nézem a világot, a természetet. A számítógépes ábrázolás más metszete a világnak.

A számítógépek lehetőségeivel vissza is lehet élni. A látványelemek céltalan és mértéktelen halmozása véleményem szerint hibás. Az elmélyült alkotás híve vagyok.

Amikor gyors pillantást vetünk egy képre szerintem csak annyit tudunk eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. A mögöttes tartalmak pedig csak akkor tudnak a felszínre kerülni, ha hosszabban szemlélünk egy alkotást és egy-egy struktúra ismerőssé válik. Sok részletet én is csak úgy ismertem fel, hogy láttam a címet vagy Ön bemutatta az egyes részleteket. Hogy ad címet az alkotásainak? 

Cs. L.: Általában nem vagyok a “kódcímek” híve, a nézőnek adni kell egy kis kapaszkodót, hogy el tudjon indulni. Persze egy címmel nem lehet elmagyarázni, hogy mi van a képen, de a jó cím képes elindítani a fantáziát. Egy kép születésének, készítésének sok fázisa van. Az első fázis az anyag- és élménygyűjtés. Egy második fázis, amikor addig dolgozom a képen, amíg úgy érzem, hogy készen van. Ebben a fázisban a tudatosság és az ösztönösség keveredik. A harmadik fázis, amikor a kész képről én magam próbálok meg mondani valamit, ilyenkor nekem is át kell gondolnom, hogy a szemlélőnek mit mondhat az alkotás. Mivel én belülről is ismerem a képet, ezért a kapcsolódási pontokat is könnyebben találom meg. Sajnos, ez a közvetlen kapcsolat teremtés az alkotó és a néző között gyakran elmarad.
Van egy olyan fázisa is a kép életének, amikor a befogadó alakítja a saját világához a műalkotást, élményvilágát hozzáilleszti a képhez.

Csízy László: Alkotó folyamat

Amikor a természetben digitális fotók formájában anyagot gyűjt, tudja, hogy fel fogja-e őket használni?

Cs. L.: Azt tudom, hogy fel fogom-e használni, azt viszont nem, hogy pontosan mire. Például egyszer kifényképeztem a mozgó vonatból, a táj érdekesen torzult a fotón. A fotó alapján készített struktúra vagy háló nagyon izgalmas volt számomra, de csak később “vágtam bele” ebbe a struktúrába egy önarcképet. A kép Hatvanban, a Kortárs Önarckép Biennálén lesz látható. 

Csízy László: Elhibázott szabályok

A struktúrák keresése fontos Önnek a művészetben. A mindennapi életben is keresi a struktúrát?

Cs. L.: Elég sok mindenben tudatos vagyok, más dolgokban pedig ösztönös. Értelemszerűen keveredik a kétféle viselkedés. Ha a specialisták vagy a reneszánsz ember között kéne választanom, az utóbbit választanám. Ahogy régen úgy most is sok minden érdekel, tudatosan bővítem ismereteimet, de mindig jelen van az érzelmi megközelítés is.

Hány példányszámban készül el egy giclée-nyomat?

Cs. L.: A képről készült nyomatok mérete alapján szoktam nyitni egy-egy sorozatot, ami 5 vagy 10 darabos. 

Átlagosan mennyi idő alatt készíti el egy műalkotást?

Cs. L.: Nagyon intenzíven, reggeltől estig dolgozom. Egy hónapban 1-2 képet készítek el, amire azt tudom mondani, hogy kiállítható. Maga az intenzív munka 1-2 hét, de utána következik még egy olyan időszak, amikor újra és újra előveszem az alkotást és módosítok rajta. 

Hol láthatjuk a munkáit idén? 

Cs. L.: Ebben az évben már mintegy 20 kiállításon szerepeltem. Még előttem van Szegeden a Dimenzió című kiállítás egy munkámmal. Hatvanban a Kortárs Arckép Biennálén egy önarcképem, a Vasarely Múzeum a Kód és algoritmus kiállításon három régi művem szerepel. Illetve Szentendrén egy Ady pályázatra adtam be képet, Óbudán is pályáztam. Bicsérden a Művészteleppel közösen fogok kiállítani.

Az ősz dedikált színei

Immár 8. alkalommal jelentkezik az Antikvárium.hu a rendkívül nívós dedikált vagy autográf bejegyzéssel ellátott könyveket kínáló aukciójával!

Az érdeklődők több mint 200 tétel közül válogathatnak, melyek között számos első kiadás, számozott és bibliofil kötet, valamint művészi kiadvány kerül előtérbe. Az aukció október 17-én indul és 10 napon keresztül várja a lelkes könyvgyűjtőket!

Az aukció kiemelkedő tétele a Jókai Mór forradalom alatt írt műveinek első kiadása, mely kivételes könyvritkaságnak számít. E kötetből jelenleg ez az egyetlen ismert dedikált példány! Azon ritka könyvek közé tartozik, ahol a kötet története sokáig nyomon követhető. Értékét emeli az egymás alatt lévő kettős bejegyzés, melyek időrendben követik egymást; a Jókai Mór által bejegyzett dedikáció Törs Kálmán hírlapíró, szerkesztő, későbbi országgyűlési képviselőnek íródott, valamint az azt követő, történeti értékkel bíró ajándékozási bejegyzés, melyet maga Törs Kálmán írt a kötetbe.

Az árverés kínálatában szereplő politikusok által dedikált kötetek között megtalálható Marx Károly és Engels Frigyes kommunista kiáltványának azon, aukciókon ritkán látott példánya, melyet Rákosi Mátyás illetett kézjegyével. Emellett az érdeklődők Göncz Árpád, Lezsák Sándor és Tőkés László dedikált műveire is licitálhatnak.

„Legyen a zene mindenkié!”– hangzik Kodály Zoltán elhíresült jelmondata. Az Antikvárium.hu aukcióján most az első kiadásból származó kotta, a Zrinyi szózata című kórusmű, a Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató közkincs értékű aláírásával kerül kalapács alá. Vásárhelyi Zoltán karnagy szerint „Bámulatos, hogy Kodály milyen nagyszerű érzékkel szűrte ki nagy énekkari műve számára a prózában írt Török áfiumból mindazt, ami a legérdekesebb, legizgalmasabb, legdrámaibb…”

Jelen aukció egyik exkluzív tétele Kittenberger Kálmán A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig című dedikált példánya. Senki sem rendelkezett átfogóbb ismeretekkel Afrika állatvilágáról, mint ő. Véletlenek sorozata játszott közre mind a kijutásán, mind az ott töltött időszak túlélésén. A Nemzeti Múzeum állta az utazás költségeit, cserébe Kittenberger vállalta, hogy gyűjtést végez az állattár számára. Egy idő után elmaradozott a járandóság, mire mérgében hazaküldte jobb keze középső ujját, melyet 1904-ben egy oroszlán harapott le. Lenyűgöző, olvasmányos élményeit teszi közre ebben a kötetben.

A budapesti Állatkert szecessziós ízlésű bejárati kupoláját a két fenséges elefánttal ugyanaz az ember alkotta, mint aki a Budai Nagy Antal című színművet: Kós Károly. A dedikált példányban lévő egész oldalas fametszetek szintén a szerző munkái.

A magyar irodalom kedvelői számos aláírt, dedikált szépirodalmi művel lehetnek gazdagabbak az aukció befejeztével.

Karinthy Frigyes maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Olvasói leginkább irodalmi fricskáit, karikatúráit ismerik, mint például a Tanár úr kérem c. munkáját, mely a diákélet, a diákkori emlékek kiváló karcolatgyűjteménye. E mű a szerző aláírásával kerül az online piactérre.

Boncza Berta, Csinszka versei című első kiadása most Ady múzsájának dedikációjával együtt lehet a szerencsésé. Ady Endre tréfából az 1914-es első találkozásukkor Csacsinszky lengyel grófnak adta ki magát, míg szerelmét Csacsinszkának szólította, melynek rövidítéséből született a Csinszka becéző alak.

Babits Mihály mondja Dante fordításáról műhelytanulmányában: „Dante fordítása mindig a világirodalom legnehezebb feladatai, legcsábítóbb problémái közé tartozott. Igaz, hogy a Divina Commedia tercinái még talánynak is tökéletesebbek minden más talánynál, melyet alkotás valaha műfordító elé állított. Az igazi talány, melynek csak egy megoldása van. Más remekműveknek el tudom képzelni több jó fordítását, Dante egy-egy tercináját oly talánynak érzem, melynek minden nyelven csak egy tökéletes megoldása lehetséges, jaj annak, aki ezt az egyet el nem találja! Eltalálása pedig tisztán ihlet dolga, mint az igazi talányfejtés is: egy felvillanó ötleté, és egyáltalában nem gépi munka.(…) És Danténál nehezebben fordítható auktor nincsen.” Jelen kötet a fordító aláírásával került a kínálatba.

Fekete István két kisregényét egy kötetben kapja kézhez az olvasó. A Csend egy nyári vakáció, a falusi miliőben játszadozó, álmodozó kisfiú története, melyben fantázia vegyül a valósággal, míg a 21 nap egy felnőtteknek szóló mese, ahol három hét mindennapjának színes leiratát kapjuk egy baromfi szemszögéből. A mű aláírt példányát Würtz Ádám rajzai teszik még vonzóbbá. Az aukción helyet kapott másik Fekete mű is, a Téli berek, melynek dedikált példányát Reich Károly rajzai illusztrálják.

Móricz Zsigmond gyerekkoráról leginkább az általa írt Életem regénye című szépirodalmi műből értesülhetünk. A regényből nem csak a szerző életéről, családjáról, de magáról a korról is hiteles képet kapunk. E szavakkal zárja könyvét: „Tízéves koromig több történt velem, mint azóta ötven év alatt. Írhatnám még a világ végéig, az életem végéig. Minek? Ennél többet nem mondhatok magamról.”

Móra Ferenc regényeiben és elbeszéléseiben a parasztság körülményeit, sorsát ábrázolja rendkívül érzékeny módon. Az Ének a buzamezőkről I-II. című munkájáról Szőts István készített nagyjátékfilmet. Jelen aukción Móra Ferenc írói munkásságának harmincéves jubileumára készült díszkiadásának aláírt példányára lehet licitálni.

A Nobel-díjas író és műfordító, Kertész Imre Valaki más című dedikált példánya, az 1997-es könyvhétre megjelent mű első kiadása is színesíti a kínálatot.

Pilinszky János a XX. század egyik kulcsfontosságú költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja, a számos irodalmi díjban részesült poéta ezen az aukción a Szálkák című verses kötetének aláírt, első kiadásával mutatkozik.

Szabó Magda műveiből megláthatjuk, hogy mennyi mindent tud az emberekről, és ezt a tudást írásaiban szerencsére meg is osztja velünk. Az Álarcosbál című ifjúsági regényében nem csak a fiatal korosztály mélyedhet el, főleg, hogy ezt a példányt a szerzőnő dedikációja ékesíti.

Az útleírások lapjain megelevenedő világ lenyűgözi olvasóját, főleg, ha olyan kaliberű író, utazó osztja meg ezt velünk, mint dr. Baktay Ervin. A Háromszéktől a Himalájáig című kézjegyével ellátott könyve igazán messzire vezeti olvasóját. A festőművészből lett indológus szerző a híres székely utazónak, felfedezőnek, Kőrösi Csoma Sándornak állít emléket, halálának századik évfordulójára.

A kalandregények legtermékenyebb magyarországi képviselője Lőrinc L. László, a távoli helyszínek és világok ismerője. Regényeiben csak olyan helyszínek szerepelnek, ahol már eltöltött némi időt, hogy hitelesen adhassa vissza az emberek, az ország és a kultúra atmoszféráját. A sikeres író álnéven kiadott első regénye a Sindzse szeme hozta meg számára a hírnevet. Most Leslie L. Lawrence dedikált, első kiadását szerezheti meg az izgalmas és egyben tudományos regények iránt érdeklődő olvasó.

A sportrajongók figyelmét aktivizálhatja Török Péter és Margay Sándor 6:3 című kötete, melyet Grosics Gyula és Buzánszky Jenő aláírása emel ki a többi közül, valamint Hámori Tibor: Puskás c. műve, melyet mind a szerző, mind a focista aláírásával méltatott. A „Fekete Párduc” néven emlegetett Grosics, az Aranycsapat kapusa, valamint Buzánszky Jenő és Puskás Ferenc minden idők egyik legjobb futballjátékosa örvend máig is köztiszteletnek a sportág szerelmesei körében, nem csak Magyarországon.

Hogy kicsit elszakadjunk a nyomtatott betűtől, álljon itt néhány művész, kik igazán maradandód alkottak saját területükön.

Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus és karikaturista közel 300 könyvhöz készített illusztrációt. A Galéria című könyve páratlan stílusából mutat be ízelítőt, melynek jelen példányát a gúnyrajzok királya dedikálta.

Reich Károly lenyűgöző látásmódját Lengyel Balázs: Volt egy gólyám című kötetében van lehetőségünk megcsodálni. A nagyhírű mesterektől (Haranghy Jenő, Kállai Ernő, Hincz Gyula és Konecsni György) tanult grafikusművész e példány első kiadását egyedi, rajzos dedikációjával látta el.

Kass Jánost „képzőbűvész”-nek nevezte Trogmayer Ottó, a Széchenyi-díjas muzeológus, régész. A külföldön is elismert képzőművész Johannes R. Becher Szelek vándorai c. általa illusztrált verseskötetét hitelesítette.

Gross Arnold, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas grafikus jellegzetes színezési technikával készült művészi albumát különleges rajzos dedikációja teszi egyedivé, melyet Trogmayer Ottó számára készített.

Raith Tivadar: Szerelem, harc, hit című számozott példányát a szerző aláírásával nyújtja az Antikvárium.hu az érdeklődők felé. Bányai Kornél, 1922- ben magasztos fennköltséggel vall a műről: „Ezeket az írásokat a külsőségek pompája jellemzi. A tagadhatatlanul ízléses tipográfiai tervezéssel s a ma katasztrofális papíréhségében szinte bántóan bőkezű eleganciával kiállított gyűjteményes füzetekben nagyon is sok a csillogó szórakéta, itt-ott összecsendülés Adyval és Walt Whitmannal, nagyhangú csak azért is akarásával az újnak, a soha még nem voltnak.”

A híres emberek könyvtárából származó kötetek közül rendkívül nehéz csak néhányat kiemelni, hisz annyira színes a paletta. Többek között írók, politikusok és közismert személyek egykori könyvei kerülnek kalapács alá.

Így a Sütő András, erdélyi magyar író számára ajánlott történelmi színmű első kiadása, Hegedüs Géza: Mátyás király Debrecenben című kötete.

„Varjúdomb az a része a világnak, amelyben még a boszorkány is lehet jóságos. (…) Olyan mesét akartam írni, amiben nincs ellenség, de kreált ellenségkép sincs…” Talán ez az akarat teszi olyan híressé Tarbay Ede Varjúdombi mesék című kötetét, melynek első kiadását Szabó Magdának kínálta. A könyvet és a belőle készült televíziós papírkivágásos animációs sorozatot Heinzelmann Emma tervezte és rajzolta.

Kodolányi János a politikától eltávolodva, független íróként fogalmaz meg véleményt a körülötte történő eseményekről, a magyarságot foglalkoztató problémákról az Esti beszélgetések című kötetében, mely írások a korabeli újságokban jelentek meg eredetileg. Az első kiadás dedikáltja Arany Bálint gépészmérnök, akit egy koncepciós perben elítéltek. Közreműködött a Turul Könyvkiadó és a Magyar út hetilapok létrejöttében.

A külföldi irodalom rajongóit is az aukciós térbe szólítja a kínálat. A XX. század egyik meghatározó olasz regényírója, Umberto Eco. A Leona királynő titokzatos tüze egy ízig-vérig Eco-regény, az ő képi világának színes foltjaival, képregényfiguráival, pszichológiai mondanivalóval és váratlan, meglepő fordulataival. Az első magyar nyelvű kiadás most a szerző aláírásával kerül kalapács alá.

Robin Cook elsősorban orvosnak tartja magát, mint regényírónak. Tény, hogy alkotásainak témája az orvostudomány körül forognak, de formai megvalósítása vérbeli krimiíróvá teszi. A Járvány című szórakoztató irodalom első magyar nyelvű kiadását most a szerző dedikációja teszi nélkülözhetetlenné a rajongói számára.

A 8. dedikált aukció ismét megörvendezteti a könyvek szerelmeseit, hogy egyedülálló ritkaságokkal bővítsék gyűjteményüket! Az érdeklődők a köteteket megtekinthetik és személyesen kézbe is vehetik a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján október 17-től 26-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található az antikvarium.hu aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyf elei számára egyaránt.

AzAntikvarium.hu „8. dedikált árverése” ITT érhető el »

Czóbel Béla remekműve érte el a legmagasabb leütési árat a Kieselbach aukcióján

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.

Az árverésen 205 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 90%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 332 130 000 Ft volt, az árverés végén a tételek összértéke 429 750 000 Ft lett.
Több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 2,6 millió Ft értékben, összesen 8 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Czóbel Bélának az 1920-as évek végén festett Kertben című olajképe kikiáltási árának kétszereséért, 48 millió forintért cserélt gazdát.
Kieselbach Tamás elmondta: a festőnek ebből, az érett korszakából származó műve még soha nem kelt el ilyen magas áron magyarországi árverésen.

Czóbel Béla (1883 – 1976): Kertben (Táj fákkal), 1920-as évek vége

Leütési rekordot ért el Vörös Géza Műtermi csendélete, korábban egyik képe 26 millió forintért talált új gazdára. A most elárverezett alkotás induló ára 14 millió forint volt, majd több licit érkezése után végül rekord áron, 30 millió forintért kelt el. Kieselbech Tamás kiemelte: a muzeális értékű darab érdekessége, hogy díszletként szerepelt az 1937-es Úrilány szobát keres című Kabos Gyula-filmben.

Vörös Géza (1897 – 1957): Műtermi csendélet (Kilátás a Dunára a művész újlipótvárosi otthonából), 1930 körül

Magas áron, 30 millió forintért cserélt gazdát Hantai Simon Blanc című festménye, amelynek kikiáltási ára 12 millió forint volt. Az árverésre bocsátott festmény a magyar származású francia művész érett periódusából való, és az emblematikus, gyűrtnek (pliage) nevezett technikájával készült. Hantai Simon a háború utáni magyar modern festészet vitathatatlanul legnagyobb presztízsű képviselője, akinek eddigi leütési rekordja 4 millió 400 ezer euró (1, 46 milliárd forint) volt a párizsi Sotheby’s árverőháznál 2016-ban.

Hantai Simon (1922 – 2008): Blanc, 1973–74

Mindezek mellett Batthyány Gyula Fiatal lány virágos ruhában című olajképe 14 millió forintért, Rippl-Rónai József Pierre Bonnard francia posztimpresszionista festőt ábrázoló arcképe pedig 11 millió forintért kelt el.

Jól szerepelt az árverésen Pittner Olivér Téli tájképe, amelynek árát 9 millió forintnál ütötték le, míg kikiáltási árának csaknem kétszeresét, 14 millió forintot fizettek Nagy Istvánnak a Csíki havasokat ábrázoló, 1920-as évek második felében készült tájképéért.

Pittner Olivér (1911 – 1971): Téli táj, 1931 körül

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.