Az alapítvány létrehozása még fiam, Lázár Bence álma volt. Bencénél 2015. szeptember elején Akud Lymphoid Leukémiát diagnosztizáltak a Dél-Pesti Centrum Kórházban Budapesten. Betegségével vívott emberfeletti küzdelmének két és féléve alatt látta, hogy családok élete törik ketté, anyagilag és lelkileg is a kilátástalanság szélére sodródnak. Elhatározta, hogy amikor meggyógyul segíteni fog az ezzel a betegséggel küzdőknek, de 2018. február 22-én egy vírusfertőzés miatt elveszítettük Őt. Óriási űrt hagyott maga után, szívünk, lelkünk összetört.
Családunk kötelességének érezte, hogy Bence álmát megvalósítsa, ezért 2018. decemberében létrehoztuk a Soha ne add fel LÁZÁR BENCE Emlékalapítványt. Legfontosabb feladatunk a leukémiával és vérképzőszervi betegséggel küzdő, Magyarországon élő gyermek és felnőtt betegek segítése. Emellett fontos célkitűzésünk a Bencét ápoló Dél-Pesti Centrumkórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály működésének támogatása.
Bence emlékére minden év végén Kecskeméten a Messzi István Sportcsarnokban egy focigálát rendezünk, mellyel méltó emléket állítunk fiúnknak. Ez a nap a futballról, az emberi barátságokról, a szeretetről és az emlékekről szól. A gála teljes bevétele az alapítvány bankszámlájára kerül. Az elmúlt időszakban több millió forinttal tudtuk támogatni a betegeket és a kórházat. Alapítványunk létrehozása sok jó embert megérintett és ajándékba kapunk sportolóktól mezeket, civil emberektől különböző ajándékokat, melyeket licitre bocsájtunk.
Jótékonysági felajánlás – Egyedi FC Barcelona mez. Kikiáltási ár: 100 000 Ft
Így kaptuk meg Nagy Lászlótól, a világ legjobb kézilabdásától az FC Barcelona mezt, melyet a csapat a 2019/2020-as szezonban viselt. Legnagyobb értékként megtalálható rajta a hatszoros aranylabdás Lionel Messi aláírása és többek között Busquets, Piqué, Jordi Alba, Griezmann, Luis Suarez, Umtiti, Sergi Roberto, Dembele, Rakitic, Vidal, Arthur és Semedo szignója is. A Barcelona Bence imádott csapata volt, ezért is bír óriási jelentőséggel ez az ajándék. Sport TV-s szakértői karrierje alatt óriási beleéléssel tudott kedvenc csapatáról beszélni.
Az AXIOART segítségével most aukcióra szeretnénk bocsátan legféltettebb kincsünket, melynek bevételéből a leukémiás betegeket kívánjuk támogatni. Sajnos hetente több kérelem érkezik alapítványunkhoz, egyre több segítségre van szükség fél steril körülmények kialakításához, gyógyszerek, utazási költségek támogatásához.
Hálásan köszönjük ezt a lehetőséget az AXIOART fantasztikus csapatának !
Ha valaki szeretné a Soha ne add fel LÁZÁR BENCE Emlékalapítvány tevékenységét támogatni és ezzel Bence álmát megvalósítani, akkor megteheti az 51700117-15004615 Fókusz Takarék Banknál vezetett számlánkra való utalással. Ettől az évtől már megkaphatjuk a befizetett adók 1 %-át is, melynél alapítványunk adószámát kell feltüntetni, mely a következő: 19100971-1-03
A becsült ár csaknem tízszereséért, 23 ezer fontért (9,5 millió forintért) kelt el az első Star Wars-trilógiában Darth Vadert alakító, tavaly elhunyt David Prowse A birodalom visszavág című epizódhoz készült forgatókönyvpéldánya.
A színész forgatókönyvpéldányát, amelynek minden lapján szerepel a Vader felirat, eredetileg 2500-4000 fontra (1-1,7 millió forintra) becsülték, de az East Bristol Auctions keddi angliai árverésén 23 ezer fontot adott érte egy licitáló – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió.
Annak idején a szerepet fekete sisakban játszó Prowse helyett egy másik színész, James Earl Jones szájából hangzott el a híres sor, amit Darth Vader a filmben Luke Skywalkernek mondott: “Én vagyok az apád”. Prowse forgatókönyvében nem szerepelt ez a mondat, a színésznek sem árulták el a forgatáson ezt a dramaturgiai fordulatot, a példányában az állt helyette, hogy “Luke, mi leszünk a leghatalmasabbak a galaxisban. Mindent megkaphatsz, amit csak akartál…ne ellenkezz…ez a sorsod”.
A forgatókönyv hozta a legnagyobb bevételt az aukción, amelynek teljes bevétele végül 400 ezer font (166 millió forint) lett. Darth Vader sisakját a The Guardian brit napilap honlapja szerint 2200 fontért (909 ezer forintért) – a becsült ár több mint ötszöröséért vásárolták meg, Alec Guinness aláírt fotóját pedig, amelyen Obi-Wan Kenobi jelmezében szerepel, 3100 fontért (1,3 millió forintért) vette meg egy rajongó. A híres jedi fénykard egy prototípusáért pedig 9000 fontot (3,7 millió forintot) fizettek az aukción. A Leia hercegnőt alakító Carrie Fisher aláírt fotója is 11 ezer fontért (4,5 millió forintért) talált gazdára. A licitáláson 15 ezer fontért (6,2 millió forintért) elkelt a Luke-ot játszó Mark Hamill fotója, melynek különlegessége, hogy Hamill azt Prowse számára így dedikálta: “Davidnek – Te örökké Vader apa leszel számomra”.
Az aukciót szervező Andy Stowe elmondta, hogy az árverésbe kétezer külföldi licitáló kapcsolódott be. Az aukció bevételéből a brit Alzheimer Kutató Intézet részesült, mivel a halála előtt egy évtizeden át Alzheimer-kórban szenvedő sztár családja úgy döntött, hogy ezzel támogatja az intézet kutatásait.
A sors iróniája, hogy a világot egy éve karanténban tartó pandémia Kínából indult, ám ott mára szinte el is felejtették. Így tavaly novemberben a Shanghai Art Week mellett az ART021 Shanghai Contemporary Art Fair és a West Bund Art & Design megrendezése is zöld utat kapott.
A kínai kortárs műkereskedelem a 2011-es kiugrást követően a világranglistán az Egyesült Államok mögött a második helyre került, majd 2018-ban a harmadikra (USA, Egyesült Királyság). Tehát a piac jelentős potenciállal bír, különösen a nyolcvanas-kilencvenes években született úgynevezett Y generáció tekintetében, amelynek tagjai már ma is a kínai gyűjtők közel 40 százalékát teszik ki. Sokat utaznak, művelődnek, rendkívül gyorsan tanulnak, és a helyiek mellett már a külföldi művészek munkáit is vásárolják, a friss és ritka darabokat keresik. De Kína a kínálati oldalon is jelen van: a nemzetközi érdeklődés az ország kortárs művészete iránt már a kilencvenes évek óta felfelé ível. Az itt készülő munkák a vezető nemzetek műalkotásaihoz hasonlóan részvényekké, profittermelő viszonteladásra alkalmas áruvá váltak. Sanghajban folyamatosan nyílnak a múzeumok, a nemzetközi hírű Shanghai Biennale mellett fontos művészeti vásárok is gyökeret vertek itt. Úgy tűnik, a kínai metropolisz a jövőben a megpróbáltatásokkal küzdő Hongkong szerepét is átveheti a jövőben – igaz, erre a kínai vezetéstől nem függő tajvani főváros, Tajpej is esélyes.
Bár az ART021 Shanghai Contemporary Art Fair és a West Bund Art & Design valóságosan is megrendezésre kerülhetett, ez a világjárvány miatt sok nehézségbe ütközött. A műtárgyszállítás, a kínai vízum és a kötelező karantén okozta problémákat enyhítette, hogy a nemzetközi galériák jelentős része ma már Kínában is működtet kiállítóhelyet. A technikai kivitelezést sokszor a helyi művészek, munkatársak közreműködésével oldották meg, és az is előfordult, hogy a bemutatásra került anyag teljes egészében Kínában készült. Aki Kínán kívülről érkezett, az önköltséges, a beutazástól számított kéthetes karanténban, a hivatalos szervek által kijelölt szállodában, napi három étkezés és gyakori testhőmérséklet-ellenőrzés mellett kényszerült felkészülni az eseményre. A nehézségek ellenére a közel nyolc hónapos elszigeteltség miatti jelentős forgalom-visszaesés ellensúlyozásának reményében, valamint az ázsiai, ezen belül a kínai piacok jövőbeli meghódításának érdekében többen is vállalták a mostoha körülményeket. A nemzetközi utazási korlátozások és a helyi beutazási körülmények miatt a külföldi gyűjtők részvételére nemigen, a helyiek, valamint a kínai vásárlók és intézmények érdeklődésére nagyon is számítottak. A sok erőfeszítés végül meghozta gyümölcsét.
Az ART021 Shanghai Contemporary Art Fairt 2013-ban nyitották meg először, abban az évben, amikor az Art Basel is megjelent Hongkongban. Az első West Bund Art & Design vásár szervezésére egy évvel később került sor. Sanghaj vezetői a kortárs művészet gazdasági jelentőségét felismerve számos könnyítést vezettek be a tranzakciók, a szállítás, a szabad zónák és az adókedvezmények terén. A kereskedők beszámolói szerint a standok tárgyait már az első napon, a legelső órákban kiárusították; többen a hét közepén új művekkel rendezték újra a rendelkezésükre álló teret. Nemcsak a vásárokon, de a művészeti színtéren is ünnepi, sőt partihangulat uralkodott.
Sanghaj, Centre Pompidou x West Bund Museum
A kortárs művészetet és a designt képviselő ART021 Shanghai Contemporary Art Fairt a város közepén, a West Nanjing Roadot érintő, 1955-ben épült Shanghai Exhibition Center hangárszerű, 93 ezer négyzetméteres épületében tartották meg. Az eseményre 18 országból 114 kiállító érkezett. A vásár szekciói közül a Galleriesben 61 kortárs művészetet képviselő galéria állított ki. A Beyond szekcióban a hagyományos standok lehetőségeit meghaladó méretű, technikai kivitelezésű munkák szerepeltek, melyek a kiállítótéren kívül, a városban voltak láthatók. Az offline vásár mellett az idén szervezték meg először a Platform szekciót, ahol 33 galéria online kapott bemutatkozási lehetőséget.
A West Bund Art & Design vásár az új múzeumnegyed területén, a West Bund Art Center épületében talált otthonra. A szervező, a kormány tulajdonát képező West Bund Group ingatlanfejlesztő cég a művészet, a kultúra és a technológia összehangolt jelenlétét tervezi a Huangpu folyó partján. Itt már olyan kínai és nemzetközi vállalkozások telepedtek meg, mint a Lisson, a Perrotin vagy az Ota Fine Arts galéria, a Long és a Yuz múzeum, a Shanghai Center of Photography, valamint a 2019 novemberében megnyílt Centre Pompidou. A vásáron 71 művészeti és 9 designgaléria mutatta be alkotóit. A kínaiak mellett a külföldi kiállítók is eredményesen szerepeltek: a New York-i/londoni Timothy Taylor galéria standján a német/brit Frank Auerbach festménye és a mostanában igen népszerű amerikai művész, Eddie Martinez szobra talált gazdára. A több városban is galériát működtető White Cube a brit Eddie Peake 9 munkáját értékesítette a vásár első napján. A Gagosian többek között a nemzetközileg is felkapott kínai Jia Aili munkáit képviselte sikerrel. A David Zwirner standján a VIP-napok végére 20 munka cserélt gazdát, köztük a belga Luc Tuymans és Michaël Borremans, a kolumbiai absztrakt festő Oscar Murillo és a német fotóművészek, Thomas Ruff, valamint Wolfgang Tillmans művei.
Galériát nyitni a Brexit és a koronavírus évében Londonban talán őrültségnek tűnik. Kováts Dávid műkereskedő azonban határozott döntés hozott, és 2020 decemberében megnyitotta magyar, illetve – tervei szerint – kelet-európai kortárs művészeti fókuszú galériáját a Covent Gardenben. Pályáját ismerve és érveit meghallgatva azonban mégis lehet ráció abban, hogy Kováts egy több szempontból terhelt évben és helyszínen nyitott műkereskedést.
Támogatta elhatározását, hogy hazánktól eltérően Nagy-Britanniában a műtárgypiac jelentősége miatt a válsághelyzet sem gördíthet számottevő akadályt a gyűjtők, vásárlók elé, illetve gazdasági szinten is olyan fontos a szektor a szigetország számára, hogy a kormány ilyenkor sem hagyhatja ellehetetlenülni. A galerista igyekezett kihasználni a válság okozta pozitívumokat is, így sikerült kedvező áron hozzájutnia egy olyan, a műkereskedelem szempontjából frekventált helyen lévő üzlethelyiséghez, amire normál körülmények között nem sok esélye lett volna. Merész lépése a nemzetközi szaksajtó figyelmét is felkeltette, így több jelentős lap és portál adott hírt a galériáról – erre szintén csekély esélye lett volna, ha nem egy ilyen rendkívüli időszakban vág bele a munkába. A David Kovatsról egyebek mellett a brit műkereskedelmi piac egyik legjelentősebb hetilapja, az Antiques Trade Gazette hasábjain olvashatunk, de a The Design Edit, az artdaily.com és a Rise Art is beszámol a galérianyitásról és az első kiállításról, a Horror Pista művésznéven ismert Máriás István Year of the Rat című anyagáról.
Kovátstól egyébiránt sem áll távol a kockázatvállalás. 2009-ben, az akkori gazdasági válság idején határozta el, hogy elhelyezkedik a Sotheby’snél, amikor pedig tudvalevő volt, hogy az aukciósháznál nincs munkaerő-felvétel. Ennek ellenére sikerrel járt, diplomát szerzett a Sotheby’s Institute of Artban, majd szakmai pályáját megalapozva több évig dolgozott az intézményben. E szakasz jelentős állomása volt a testvérével, Kováts Nórával közösen alapított budapesti székhelyű Dobossy Aukciósház létrehozása, majd a Dobossyval való kilépése a londoni aukciós színtérre, és ebbe a sorba illeszkedik a David Kovats galéria megnyitása is. Karrierjének építése azonban már jóval ezelőtt megkezdődött: az édesapja, Kováts Lajos által alapított MEO-ban kezdte pályáját, majd 2006-ban kortárs, valamint XX. századi magyar és nemzetközi alkotók munkáival létrehozta a Galeria White nevű kereskedést és aukciósházat Budapesten. Egyik legjelentősebb rendezvénye a Hermann Nitsch 70. születésnapja alkalmából rendezett tárlat volt, melynek megnyitóján a művész is részt vett.
A tavaly decemberben megnyílt magyar tulajdonú londoni kiállítótér jelentőségét az adja, hogy a brit fővárosban eddig nem volt olyan kortárs galéria, amely kimondottan a magyar, illetve kelet-európai művészek nemzetközi kontextusba helyezésén dolgozott volna.
A nyitó kiállításon a fentebb említett Horror Pistától túlnyomórészt máshol eddig ki nem állított csempemunkákat láthattunk. A galéria falain mágneses megoldással rögzítették a műtárgyak elemeit, ám azok hagyományos csempézési módszerrel a maradandóság élményét erősítve akár be is építhetők a vásárló házába, lakásába. Olyan rendhagyó anyaggal tervezte tehát a nyitást a műkereskedő, amely jó eséllyel felkelti a művészet iránt fogékony közönség érdeklődését.
Vannak természetesen olyan galériák az angol fővárosban, amelyek a térség művészeivel, budapesti kötődésű projektekkel is foglalkoznak. A londoni aukciós piacon is látunk magyar sikereket, és nem mehetünk el szó nélkül – az egyébiránt a londoni székhelyű White Cube galéria által képviselt – Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett 2020-as kiállítása mellett sem. Ahhoz azonban, hogy a hazai művészek rövidebb átfutású és egyben hosszabb távú sikereket érjenek el a nemzetközi színtéren, Kováts szerint elengedhetetlen az állandó jelenlét.
A galéria négy művésszel indult. Horror Pista mellett megtalálható a névsorban Nyári István, akivel már a Galeria White-ban is dolgoztak együtt; az ő tárlata 2021 elejére várható. (Az időpont a vírus okozta lezárások és nyitások miatt még kérdéses.) A képviselt művészek között fellelhető továbbá a Kovách Gergő – Combarro Petra házaspár. A szólókiállítások mellett olyan csoportos kiállítás rendezése is szerepel programjában, amely a másodlagos piacról válogat munkákat, illetve gyűjtemények anyagából is tervez tárlatot.
Horror Pista és Kováts Dávid, Fotó: Kecskés Márton
Bár Kováts igyekszik a rendkívüli helyzet pozitívumaira fókuszálni, a művészek piacra vitele számára sem egyszerű, hiszen a galériás működés nagyban épít a személyes kapcsolatok áplolására, s erre a koronavírus okozta helyzetben korlátozottak a lehetőségek. A gyűjtők és vásárlók nagy része ugyan a karanténban töltött hónapok alatt sem vesztette el vásárlókedvét, de a többség csak a személyes ismeretséget és a munkákkal való fizikai találkozást követően képes új művészek mellett elköteleződni. A gyűjtők az interneten inkább a számukra jól ismert művészeket keresik. Épp ezért az online tér az aukciósházaknak jobban kedvez, hiszen a másodlagos piacon elérhető alkotókat már jó eséllyel ismeri a közönség. A jelentős árverezőházak élnek is ezzel a helyzettel, és olyan nagyszabású eseményeket szerveznek, melyek hamar új jelzőt is kaptak: a látványos, szórakoztató jellegű árveréseket a shopping és entertainment szavak ötvözése által létrehozott shoppatainment kifejezéssel illetik.
Kováts aktív online jelenlétet tervez a galéria számára, meglátása szerint ugyanis a hasonló londoni helyek nagy része pozitív tapasztalatokkal és jó eredményekkel gazdagodott az online térbe történő áttérést követően. Ez a hazai közönség számára is jó hír, hiszen az interneten is bejárható kiállítások és a kulisszák mögé betekintést engedő videók révén Magyarországról is könnyebben megismerhetővé válnak a David Kovats eseményei.
A pandémiás helyzettől független kihívást jelent a magyar művészek munkáinak árképzése. Nemcsak Kováts dilemmája ez, hanem mindazon hazai galeristáké is, akik kiléptek a nemzetközi műkereskedelmi színtérre, például művészeti vásárokon történő megjelenéssel. A műtárgypiac hazai és nemzetközi helyzete ugyanis olyan nagy mértékben tér el egymástól, hogy a művek ára magyar árképzés mellett a nyugati színtéren szinte észrevétlen. Míg itthon a kedvezőbb árú műtárgyaknak nagy a jelentősége egy új vásárlói réteg megszólításában, addig Londonban az alacsonyabb ár elbizonytalaníthatja az érdeklődőket: ott ugyanis az ár a műtárgy eszmei értékének is kifejező eszköze. Kováts olyan árakat szab művészeinek, melyek igazodnak a londoni szinthez, de a komoly magyar gyűjtők számára sem válnak elrettentővé. Így alapozhatja meg az alkotók mielőbbi beágyazódását a nemzetközi műtárgypiacon.
Bár jelenleg teljes erőbedobással a David Kovats vezetésére fókuszál, a Dobossy Aukciósház működtetésén is dolgozik testvérével, Kováts Nórával, bízva abban, hogy a tavalyi év online aukcióinak, köztük londoni árverésüknek sikere 2021-ben is kitart és folytatódik.
