Aukció, Legek
Hozzászólok

A Nemzeti Múzeumé lett a koronázási palást egy darabja a BÁV aukcióján

A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a Múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi. Az új szerzeményt szombaton, a Múzeumok éjszakáján láthatta először a közönség.

Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukcióján, június 22-én. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy Axioart-os online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.

Az árverésre került koronázási palást darabja és a hozzá tartozó dokumentáció

Honnan származik a palásttöredék? 

 Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint –  III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot.  Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.
További információk a palástról itt!

„A BÁV 100 éves aukciós története során talán még soha nem bukkant fel olyan különleges történelmi ereklye, mint a koronázási palást töredéke.  Örömmel tölt el, hogy méltó helyre, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol magát a palástot is őrzik” 

– fejtette ki a BÁV művészeti igazgatója, Fertőszögi Péter.    

Mik azok a védett tárgyak?

Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük