Latest Posts

Gárdonyi és Jókai dedikált kötetei is egymilliósnál magasabb áron keltek el

Gárdonyi Géza és Jókai Mór dedikált kötetei is egymillió forintnál magasabb áron keltek el az Antikvarium.hu 13. tematikus online könyvaukcióján, melynek során a 223 tételből 17 jutott 200 ezer forint fölé.

Az árverés május 20-án indult, és tíz napon át tartott volna, de a netes szolgáltató technikai karbantartása miatt az Antikvarium.hu június 6-ig meghosszabbította az eseményt. Az utolsó órákban került az élre – köszönhetően a 60 licitnek – Gárdonyi Géza Szunyoghy Miatyánkja című regényének dedikált példánya. Gárdonyi dedikált kötetei csak nagyon ritkán bukkannak fel, Gárdonyi kései regényének Dobai János számára dedikált darabjáért 1,1 millió forintot ajánlott a nyertes licitáló.

Az Antikvarium.hu aukcióinak állandó slágere Jókai Mór. A mostani árverésen az Erdély aranykora című regény volt megszerezhető Jókai Mór kézjegyével; a tétel végül 1,05 millió forinton zárt.

A legmagasabb áron szinte végig József Attila Külvárosi Éj című verseskötetének egyedi autográf bejegyzéssel ellátott példánya szerepelt, végül a harmadik legmagasabb összegért, 900 ezer forintért került új tulajdonoshoz.

Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egy korabeli példányára licitáltak a legtöbben (427-en); a Vértes Marcell rajzaival illusztrált kötet végül 600 101 forintos árat ért el. Radnóti Miklós Orpheus nyomában című műfordítás-gyűjteménye eredeti kiadói védőborítójában, a költő dedikációjával 460 ezer forintért kerül új tulajdonosához, Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok – Egy magyar vadász hitvallása II. című vadásznaplójának aláírt példányáért pedig 410 200 forintot kínált a nyertes licitáló.

Változatlanul keresettek a sportolók által dedikált darabok: most például 382 ezer forintért vittek el egy olyan képeslapot, amelyet az Aranycsapat 11 tagja és Szepesi György sportkommentátor is aláírt.

Fekete István egyik legnépszerűbb regénye a Bogáncs, amely az író aláírásával 360 ezer forintért kelt el, Tamási Áron Játszi remény című novellagyűjteményének leütési ára pedig 311 500 forint lett. 300 ezret ért meg új tulajdonosának Johann Wolfgang Goethe: A naplója, amelyet a fordító, Babits Mihály, illetve a grafikus, Prihoda István látott el kézjegyével. A mindössze 100 példányban megjelent mű Gottermayer Nándor könyvkötészetében készült, kézzel színezett egész pergamenkötésben.

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Talált tárgyak országa: a magyar kubizmus csúcsműveinek nyomában Franciaországban

A párizsi Magyar Kulturális Intézet kiállítása bemutatja a műkincsvadászat eddigi eredményeit és „kiadja a körözést” a továbbra is lappangó művekre.

Magyar kubizmus – ez a szókapcsolat talán ma még sokak fülében idegenül cseng, de jó eséllyel ez már nem sokáig lesz így, hiszen máris jelentős eredményeket felmutatva folyik a magyar avantgárd művészet eme fontos fejezetét reprezentáló művek felkutatása és hozzáférhetővé tétele a szakemberek és a nagyközönség számára.

Az 1910-es évek elején Párizsban valóságos magyar kubista diaszpóra jött létre; az akkor  rendkívül népszerűnek számító avantgárd irányzat számos, akkortájt ott élő magyar művészre is nagy hatással volt. Többségük 1912-től az Académie La Palette kubista centrum körül csoportosult, amelyet két kubista teoretikus művész, Jean Metzinger és Henri Le Fauconnier irányított. A magyar művészek tökéletesen beilleszkedtek a francia kubista mozgalomba. Ismeretségi körük gyakran túlmutatott a kubista festőkön és szobrászokon: kapcsolatban álltnak írókkal, költőkkel, teoretikusokkal és a kulturális élet más szereplőivel, például galériatulajdonosokkal és műgyűjtőkkel. A magyar kubisták nem elégedtek meg francia kortársaik másolásával, hanem saját képükre formált kubizmust teremtettek, melynek egyedisége a színek elevenségéből fakadt. Közülük többen is együtt állítottak ki a Salon d’Automne és a Salon des Indépendants kiállításain a francia kubistákkal egy teremben, műveiket neves kritikusok méltatták, köztük Apollinaire is. Továbbá kiállítottak a modernista Berthe Weill Galériában a Montmartre-on, a berlini Sturm pedig Réth Alfrédot hívta meg, hogy a „francia” kubizmust képein keresztül megismertesse a német közönséggel. A magyarok közül többen Amerikában is a kubizmus úttörőiként szerepeltek már 1913-ban és 1914-ben két kiállítási turnéval. Ennek a pezsgő időszaknak azonban alig néhány év után tragikus véget vetett az első világháború kitörése; az ellenséges állam polgárainak minősülő magyar művészek műtermeit, majd a műtermekben található ingóságokat lefoglalták, műveiket később aukciókon értékesítették. Többeket, így Réth Alfrédot, Szobotka Imrét, Bossányi Ervint, Kóródy Elemért, Késmárky Árpádot és Bánszky Sándort a háború végéig internálták, Csáky József és Miklós Gusztáv belépett az idegenlégióba és a frontra ment, a Galimberti házaspár, Galimberti Sándor és Dénes Valéria Hollandiába menekült.

Csáky József: Figura, 1920

A magyar kubista diaszpóra művészei alkotásainak többsége sajnos azóta sem fellelhető, de az időről időre felbukkanó művek éltetik a reményt, hogy nagyobb részük nem semmisült meg, és egyelőre még ismeretlen helyeken lappangva újrafelfedezésére vár. A kutatómunka, melynek addigi eredményeit a Magyar Nemzeti Galéria 2023-ra tervezett kiállítása mutatja majd be a hazai közönségnek, most nagyon fontos állomásához érkezett: a párizsi Magyar Kulturális Intézetben nemrégiben nyílt meg a Wanted/Lost & Found. Az elveszett és megtalált magyar kubizmus című kiállítás, ami 11 magyar művésztől – a már említetteken kívül Farkas Istvántól – 44, már fellelt festményt, szobrot és rajzot, s emellett további 50, még lappangó műről készült fotót, illetve létezésük egyéb „tárgyi bizonyítékait” mutatja be, bízva abban, hogy jó néhányuk hollétére fény derülhet a tárlat eredményeként. A helyszínnek természetesen különös jelentősége van, hiszen nem indokolatlan a feltételezés, hogy a történelem viharait túlélt művek jelentős része ma is Franciaországban van, magán- vagy akár kisebb közgyűjteményekben. Így a francia gyűjtők, szakemberek, történészek és a művészeti piac képviselői mellett az ottani nagyközönség bevonása is elengedhetetlen a kutatásba. S hogy a dolog mennyire nem reménytelen, jól mutatja a Csáky József (Joseph Csaky) életművében különleges helyet elfoglaló, az Art Déco felé tett első, még bizonytalan lépésének tekinthető, frissen megtalált plasztika, amit a nagyközönség most láthat először. Csákyt ma világszerte a kubista szobrászat egyik úttörőjeként tartják számon.

Miklós Gusztáv: Álló női akt, 1913 körül, olaj, vászon

A tárlat szenzációi közé tartozik Miklós Gusztáv Álló női aktja is, a művész egyetlen, ma hozzáférhető kubista aktja. Ezt a munkát a mostani tárlat kurátora, a legismertebb magyar „műkincsvadász”, Barki Gergely művészettörténész csaknem tíz évig tartó kitartó munka árán találta meg egy francia magángyűjteményben – kilenc, korábban reprodukcióról sem ismert kubista vázlatrajzával együtt –, pedig ez a munka nem is száz, hanem „csak” harminc éve „szívódott fel”, három évtizede még kiállításon is szerepelt. (A nyomozás állomásainak részletes leírása megtalálható a kiállítás honlapján.) Közben egy kisebb párizsi aukción felbukkant egy másik Miklós-festmény is, ami a mostani kiállítás következő állomásán, Párizsban lesz majd látható.

Miklós Gusztávról érdemes megjegyezni, hogy Fiatal lány című 1927-es szobrának egy párizsi árverésen 2005 júniusában elért 1,6 millió eurós ára hosszú ideig rekordnak számított a magyar vagy magyar származású művészek alkotásai között, míg saját itthoni rekordját épp a napokban döntötte meg a Virág Judit Galéria árverésén, ahol Architekturális tornyának posztumusz öntete a 20-30 milliós becsértékkel szemben 55 millió forintért cserélt gazdát, s lett a hazai árverések történetének legdrágább szobra. 

Szobotka Imre: Zenész, 1914, olaj, vászon, elveszett

Az itthon a talán leginkább kubistaként számontartott Szobotka Imre műveinek többnyire később veszett nyoma; legjobb alkotásai az 1970-es években kerültek a nyugat-európai piacra. Ezek egy részét sikerült lokalizálni, volt, ami időközben vissza is került a hazai műkereskedelembe, de például Zenész című vászna, aminek a tárlaton is csak színes reprodukciója szerepel, azóta is lappang.

Farkas István: Kubista akt, 1912-14, olaj, vászon, elveszett, fotó © ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet

Farkas István párizsi kubista korszakának munkái szinte teljes egészében eltűntek, pedig az életmű fontos fejezetét képezik. Farkas 1915-re már önálló kiállítást tervezett ezekből a művekből; mára fotóról is alig néhány ismert csak közülük, ezért a fotók felbukkanása önmagában is komoly előrelépést jelentene.

Wanted/Lost & Found. Az elveszett és megtalált magyar kubizmus című kiállítás augusztus 14-ig látogatható.

Írásunk Barki Gergely művészettörténész tanulmányai alapján készült, az illusztrációkat a párizsi Magyar Kulturális Intézet bocsájtotta rendelkezésünkre – kivéve a nyitóképet, amely a Christie’s egyik 2015-ös, párizsi árverésének tétele. 

Nyitókép: Csáky József: Oroszlánfej, 1923 körül, gránit, 23,2 x 32 x 18,5 cm, @ Christie’s Images Ltd. ​/ Christies.com

A cikk 2021. június 5-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

220 millió forintért kelt el Rippl-Rónai József műve

Életműrekord a Virág Judit Galéria aukcióján 

Legmagasabb áron, 220 millió forintért Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festménye kelt el a Virág Judit Galéria klasszikus aukcióján. Ezzel a festőművész Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály és Tihanyi Lajos mellett bekerült a 200 millió forint feletti leütési értéket elért magyar festőművészek közé. Újabb alkotóval bővült a százmillió forint feletti leütési árat elért magyar festők csoportja is, Bortnyik Sándor Géplovag című műve ugyanis 150 millió forintért talált gazdára. Az aukció egyik legnagyobb meglepetése Gusztáv Miklós Architekturális torony című bronz munkája lett, ami 12 millió forintos kikiáltási árról indulva végül 55 millió forintért kelt el. Magyarországi aukción még sohasem adtak magasabb összeget egyetlen szoborért sem.  

A magyar aukciókon mindig kiemelt érdeklődés övezi Rippl-Rónai József „otthon képeit”. A Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festmény az érett kukoricás stílus felé vezető út egyik fontos állomása. Izgalmas licitharc után az alkotásért 220 millió forintot fizettek. Ezzel az eredménnyel nemcsak életműrekord született, de Tihanyi Lajos Pont Saint Michel és Munkácsy Mihály Poros út I. című alkotásai mellett bekerült a magyar aukciók történetének harmadik legmagasabb áron elkelt festményei közé is. 

Bortnyik Sándor kiemelt kvalitású képei ritkán kerülnek ki az aukciós piacra. Géplovag című alkotásának főszereplője a jó adag humorral megfestett, motoros, a megzabolázott technika szimbóluma. A festmény 80 millió forintról indulva 150 millió forintért kelt el. Munkácsy Mihály a párizsi szalonok világát idéző Párizsi nő című festménye 70 millió forintért, míg Gusztáv Miklós Architekturális torony című szobra izgalmas online és terembeli licitharc után 55 millió forintért talált gazdára. Mednyánszky László nyolc festményére lehetett licitálni, melyek közül a legmagasabb árat a Tengerszem a Tátrában című olajfestménye érte el 30 millió forinttal.

Vaszary János Asztali csendélet című művét 30 millió, míg Pihenő matrózok című képét 19 millió forintért vásárolták meg. Patkó Károly Szicíliai halászok című 1931-es műve 24 millió, Kádár Béla Gordonkajáték című festménye 22 millió forintért kelt el. Izgalmas licitharc után, a kikiáltási ár több mint duplájáért, 17 millió forintért vásárolták meg Vörös Géza Szentendrei főtér című alkotását. Ziffer Sándor Nagybányai házak című festménye 14 millió, míg Márffy Ödön Parc Montsouris című műve 13 millió forintért kelt el. A Virág Judit Galéria aukciójáról ezúttal sem maradhattak el az értékes Zsolnay-kerámiák, melyek közül legmagasabb áron, 5,5 millió forintért a Díszedény szalagfüllel, Tiffany-vonalas rajzzal cserélt gazdát. 

A két részletben megrendezett aukció második napján 156 tétel került kalapács alá. Óriási érdeklődés mellett a licitek telefonon, vételi megbízás útján és a galéria saját online rendszerén keresztül érkeztek, nemcsak Magyarország területéről, hanem többek között Ausztráliából, Franciaországból, Lengyelországból és Ausztriából is.  A kétnapos aukció forgalma megközelítette az 1,3 milliárd forintot.  

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Milliós leütéseket hozhat a jövő hét

Június 7. és 10. között festményekre, kortárs alkotásokra, grafikákra, műtárgyakra, szőnyegekre, bútorokra, egy budapesti magángyűjtemény darabjaira, könyvekre, papírrégiségekre és plakátokra licitálhatnak a gyűjtők. Olyan képzőművészek alkotásai kerülnek kalapács alá mint, Anna Margit, Csók István, Scheiber Hugó, Fajó János, Fényes Adolf, Kádár Béla, Nádler István, Hencze Tamás, Egry József, Szőnyi István és Aba-Novák Vilmos. Mutatjuk, milyen dátumokat érdemes feljegyezni!

Június 7-én este 8 órakor zárul a Ráday Antikvárium és Galéria 45 tételt felvonultató online aukciója. Az árverés teljes katalógusa itt érhető el.

Június 7-én és 8-án tartja a Bodó Galéria és Aukciósház 4. Tavaszi aukcióját. A kétnapos esemény első napján festményekre és kortárs szobrokra, a második napon pedig műtárgyakra licitálhatnak a gyűjtők. A festményszekció legdrágább tétele Perlrott Csaba Vilmos műtermi jelenete 4,4 millió forintos indulóárat kapott.

A festmények közül érdemes még kiemelni Ősi László Kirándulás című alkotását (kikiáltási ár: 550 ezer forint) és Stanislas Stückgold Tánc című művét (kikiáltási ár: 1,4 millió forint). A kortárs tételek gyűjtői Fajó János Makett a Dél-Pesti Kórház fali reliefjéhez I-II című művére és Nádler István 2002-ben készült No.3 alkotására licitálhatnak, előbbi 1,8 millió forintos, utóbbi 3,8 millió forintos indulóárat kapott. Az első napon árverésre kerül egy jótékonysági tétel is, Sávolt Karolina Madárka világa című műve, amelyből befolyó bevétel az „És Mégis Élni Alapítvány” részére kerül felajánlásra.

A második árverési napon új területen mutatkozik be a Bodó Galéria, ekkor ugyanis ezüstök, fegyverek, ázsiatika is szerepelnek az árverési tételek sorában. Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően online is követheti a kétnapos eseményt, az első napra itt a második napra pedig itt tud jelentkezni!

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának első napján, június 8-án egy budapesti magángyűjtemény festményeire és műtárgyaira licitálhatnak a gyűjtők. A barokk festészet kiemelkedő alkotójának, ifjabb Martin van Meytens két portréjára is kalapács alá kerül. Eszterházy Józsefné, Antónia Franciska Saur arcképe 8 millió forintos, Habsburg-lotaringiai Maria Christina főhercegnő képmása pedig 1,6 millió forintos indulóárat kapott.

A második napon, június 9-én bútorok, szőnyeg és műtárgyak kaptak helyet a katalógusban. A harmadik napon, június 10-én pedig ismét festmények, ezüstök és ékszerek kerülnek kalapács alá. A csütörtöki nap legdrágább tétele Egry József Deres Balaton című olaj-pasztell képe 7,5 millió forintról indul. A katalógus tételei közül érdemes még kiemelni Szőnyi István Bárka a Dunán című érzéki olajképét (kikiáltási ár: 1,4 millió forint) és Aba-Novák Vilmos Fürdőzők című alkotását (kikiáltási ár: 5,5 millió forint). A Nagyházi Galéria árveréseinek katalógusait itt nézheti meg.

Június 9-ig licitálhatnak a Műgyűjtők Háza 206. árverésén, ahol festmények, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá. Ha valaki modern enteriőrbe keres festményt, annak jó szívvel ajánljuk feLugossy László Veszélytelen hulladék című alkotását. Az árverés teljes katalógusa itt érhető el.

Június 9-én este 7 órakor zárul a Múzeum Antikvárium 50 tétel 1 téma No. 8. | Politikai szilánkok – időrendben című online árverése.

Június 10-én este 7 órakor zárul az Axioart 283 tételt felsorakoztató plakátaukciója. Az online árverésen olyan filmek plakátjai kerülnek kalapács alá, mint a Vasember, Pókember, Star Wars és Predátor 2. A teljes katalógus itt érhető el.