Latest Posts

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom Webinárium
Téma: Fotóművészet & Műkereskedelem
Dátum: 2022. november 3. 17:00-tól

Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide!

A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk.

Panelisták:

Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója.

Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese.

Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek.

Moderátor:

Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi rendezvényeken.

A webinárium témája:

Kik és hogyan tették világhírűvé a magyar fotógráfiát? Világhírű a magyar fotógráfia? Hogyan kell fotót gyűjteni? Milyen kockázatokat rejt a fotógyűjtés? Mennyire számít nemzetközi műtárgynak egy magyar fotós műve? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket járnak körbe a kerekasztal beszélgetés résztvevői, emellett a nézők a beszélgetés alatt az online chat felületen élőben is feltehetik kérdéseiket.

A részvétel – mint mindig – ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött. Az online kerekasztal beszélgetés a Zoomon keresztül történik, amelyhez az érdeklődők az következő linken keresztül csatlakozhatnak:

https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_pDTd-Z1xTSaipLugtDMWsA

Várunk szeretettel minden érdeklődőt!

Amennyiben kérdése van, vagy bármilyen technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv

Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A fotóst idézve:

Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását is. Az iskolák bezárása már elég korán elmozdítja a fiatalokat illetve szüleiket, a kisüzletek, a kocsmák vagy a közösségi terek megszűnése pedig lassan megpecsételheti a települések sorsát is. Az itt élők nehezen tudják előrevetíteni, hogy milyen jövő előtt állnak, de a tanulmányok szerint a következő évtizedekben a magyarság akár egytizede eltűnhet és a magyarok négyötöde városokban él majd. A fiatalokat leszámítva kevés ember sorsa változik meg gyökeresen rövid időn belül, a térségek döntő többsége viszont már nem biztos, hogy ugyanazon pályán fog mozogni, mint eddig.

A vidéki emberekben és közösségekben rengeteg erő van. Ellenálló képességük az erős identitás- és hovatartozás-érzésből fakad, ami helyben tartja őket. A vidéki ember attól erős, hogy mindig tudta: mindegy hol a hatalom, a világ közepe ott van, ahol ő él. Az idősebb generációt semmilyen probléma nem tudja elűzni a szülőföldjéről, még úgy sem, hogy a gyermekek és unokák elköltözése miatt gyakran az elmagányosodás vár rájuk.

A világ viszont gyorsan változik, még ha sokak változatlanul is élnek benne. 2022 meghatározó év és rendkívül nehéz körülményeket teremt. Most kerültek előtérbe a megváltozó időjárás és a világválság hatásai. A települések és lakóik komplikált és rendkívül árnyalt helyzetbe kerültek a perzselő aszályok, a rendszeres bozót- és erdőtüzek, a válság miatti súlyos áremelkedések és az infláció miatt. Az Alföldön élőknek a jövőben valószínűleg sok mindent újra kell értelmezni, miközben a kérdések egyelőre válaszok nélkül sokasodnak. Gyermekkorom alföldi nyarai után bennem is él egy határozott vidéki kép, így a fő kérdés abszolút személyes is: a sorsszerű változások mivé alakítják az Alföld településeit és hogyan alakul az itt élők jövőképe?

https://punkt.hu/2022/10/20/moricz-sabjan-simon-arnyeksav-cimu-sorozataval-nyerte-el-az-idei-capa-nagydijat/

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével hangsúlyozni szeretné elkötelezettségét a társadalmat gazdagító kreatív művek elkészülése mellett. Az ösztöndíjak és a díj az alkotók további fejlődését és jövőbeni kísérletezésének előmozdítását szolgálja.

A fotók elérhetőek: https://blog.capacenter.hu/2022/10/20/a-capa-nagydij-2022-nyertese-moricz-sabjan-simon/?fbclid=IwAR3EUTUIqQW94KaGcA4OelUyjnXiPwvJkOWgD6z7vGy-MFw8BCQQBhH6GZI

Dedikációk – kiadatlan kéziratok – magánlevelezések – kézjegyek. 223 egyedileg válogatott tétel kalapács alatt!

Az Antikvárium.hu ez év októberében 17. alkalommal nyitja meg tematikus árverését, és 10 napon keresztül várja a licitálókat.

Tételek, melyek eddig ismeretlenek voltak az aukciós piacon.

A Medvetánc József Attila egyik legjelentősebb kötete, már csak azért is, mert benne a költő maga válogatta össze korábbi költői termésének javát, s így hozott létre egy, a saját munkásságát reprezentáló kötetet. A kötet kiemelkedik az eddig ismert példányok közül, hisz ez a most felbukkant kötet az első közvetlen dokumentuma, a kutatók előtt eddig is ismeretes József Attila és Kárpáti Aurél közötti kapcsolatnak.

Szerb Antalnak a Rózsakeresztbe írt jelen ajánlása egyike lehet utolsó dedikációinak.

A címzettek, bár „csak” becenéven, illetve keresztnéven vannak jelezve, jól azonosíthatók: Dobrovits Aladár és felesége, Dömötör Tekla. A bizalmas megszólítás pedig éppen hogy a közeli barátságra utal.

Mikszáth Kálmán kevés cikkének kézirata maradt az utókorra. Ez persze korjellemző: a szerzők ekkor még kéziratban adták le cikkeiket a nyomdának, így az egyetlen példányban létező autográf az esetek legnagyobb részében a szedés és a nyomtatás után – fölöslegessé válva – megsemmisült; egyszerűen kidobták.

Ez a most előkerült Mikszáth-kézirat azért maradhatott fenn – mert nem került nyomdába. Ugyanakkor éppen ezért sok tekintetben „érdekesebb” is, mintha megjelent volna. A kézirat betekintést enged Mikszáth írói műhelyébe, az alkotási folyamatba, megmutatja az író (nyelvi) gondolkodását, láthatóvá válik általa a gondolatok belső hintázása.

Balázs Béla, Magyarok Mexikóban c. eddig ismeretlen drámájának eredeti kézirata. A darab nem szerepel a költő egyetlen életében megjelent kötetében sem, és nem került bele a gyűjteményes kiadásokba se, továbbá nem regisztrálja a kéziratos hagyatékának katalógusa sem.

Számos jubileumi és könyvnapi emlék, a több mint 100 szépirodalmi, 21 bibliofil és 100 első kiadásban megjelent tételt számláló kínálatban.

Jókai Mór által dedikált, a regényíró 50 éves írói jubileumára rendezett ünnepség alkalmából Strelisky udvari fényképész által készített fénykép.

Szögedi szinház Gyalu műsorával – Juhász Gyula által írói álnevén aláírt, számozott példány

Karinthy Frigyes: Együgyü lexikon – aláírt, számozott példány

Égi és földi szerelem – Molnár Ferenc és Rippl-Rónai József által aláírt, bibliofil, számozott példány

Tekintse meg a tematikus témaköri összeállításokat

és válogasson értékes köteteket könyvespolcára!

Licitáljon az Antikvárium.hu online piactérben megnyíló aukciójának arculatát is színesítő autográf magánlevelezésekre, és gazdagítsa kézirat gyűjteményét!

Benczúr Gyula levele saját névjegykártyáján Kézdi-Kovács László festőművész részére

Bernáth Aurél által Dr. Rédey Tivadarné részére írt két magánlevél

Ferenc tecki herceg [Francis, Duke of Teck], II. Erzsébet brit királynő dédapjának autográf, aláírt levele [Liszt Ferenc koncertjére invitáló levél.]

Feszty Árpád levele Kézdi-Kovács László részére

I. Ferencz József hivatalos meghívólevele gróf Széchenyi Ödönnek az 1865-ös országgyűlésre

Dr. Ortutay Gyula “Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium” száraz bélyegzős fejlécezésével ellátott levélpapírra gépelt, aláírt levele Hincz Gyula úrnak

Paál László festőművész aláírt, autográf magánlevele

Tamási Áron aláírt, autográf levele

Keresse fel a „Kéziratok, gépiratok” témakör ritka darabjait!

Az Antikvárium.hu dedikált tételeket felsorakoztató aukciójának szervezői igazi érdekességeket vettek föl katalógusukba – olyan szerzők dedikált, aláírt köteteit, kiknek lába egykor a magyar földet járta, de később Európát, és a szülőhazát elhagyva az amerikai földrészen érte őket az örök álom végtelen nyugalma.

Dedikált fotók és fotóalbumok gazdag kínálatát nyújtja a licitálóknak a 17. dedikált aukció:

Kassák Lajos, Féner Tamás, Szebeni András, Korniss Péter, Escher Károly

albumai kalapács alatt!

Képzőművészek által dedikált és aláírt művészien illusztrált kötetek is licitálásra hívják az árverés megtekintőit!

Kopasz Márta, Borsos Miklós, Kass János, Szász Endre, Szántó Piroska, Rippl-Rónai József

Würtz Ádám, Zórád Ernő

Sport – Sport – Sport!

13 tétel : 64 kézjegy

Albert Flórián, Grosics Gyula, Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor, Rákosi Gyula,

Bocsák Miklós, Franz Beckenbauer,

Fa Nándor, Papp László, Endresz György, Magyar Sándor, Szalay Emil

Több mint 100 tematikus témakör, 223 egyedi tétel, köztük számos korábban Magyarországon nem aukcionált ritkaság!

Válogasson bizalommal, és gazdagítsa magángyűjteményének tárházát!

Az egyes köteteket az érdeklődők megtekinthetik és személyesen kézbe vehetik a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján október 13-tól 20-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található a webáruház aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfeleink számára egyaránt.

Mi fán terem? Grafikai technikák – Ofszetnyomtatás

Az ofszetnyomás (vagy offszet) egy litográfiai eljárás, melynek lényege, hogy a festéket egy speciális nyomólemezre viszik fel, majd onnan egy gumihengerre, innen kerül a papírra a nyomat. Az ofszetnyomtatáskor a CMYK színteret alkalmazzák. A nyomdaipar egyik legelterjedtebb nyomtatási eljárása hisz rengeteg mindent lehet a segítségével nyomtatni; a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat és levélpapírokat is. Nagyobb példányszámok esetén különösen közkedvelt.

Ofszetek

Rövid története

Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra.

Az RZO ofszetnyomtató

A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek másolatait elkészítsék. Rubel 1901-ben egy véletlennek köszönhetően fedezte fel, hogy ha fémhenger helyett gumihengert használ a nyomtatáshoz, a nyomat tisztább és élesebb lesz. A technika finomítását követően a Potter Press nyomdaipari vállalat 1903-ban építette meg az első kifejezetten ezen az elven működő nyomdagépet.

1907-ben San Franciscóban a Rubel-féle ofszetnyomdát már aktívan használták. Nagyjából ugyanebben az időben a Harris Automatic nyomdaipari vállalat tulajdonosai, Albert és Charles Harris is készítettek egy hasonló elven működő eszközt. 1904-ben az Egyesült Államokban élő, német származású Caspar Hermann szintén kifejlesztett egy ofszetnyomó gépet Senefelder kőnyomtatási eljárását továbbfejlesztve, 1906-ban pedig visszatért Németországba, ahol megépítette az első német ofszetgépet, a Triumph-ot.

Az ofszetnyomtatás folyamata

Nagyon röviden: a nyomólemezen lévő festékezett kép átadódik egy rugalmas gumikendőnek, ami egy forgó fémhengerre van rögzítve. A festékezett képet ez a gumikendő viszi a papírra. A gumikendő feladata, hogy ellensúlyozza a nyomathordozó esetleges felületi egyenetlenségeit, és így jobb minőségű nyomat készüljön. Egyébként a gumikendő felől ered az ofszetnyomtatás elnevezése is: a szó nem közvetlen nyomtatást, hanem átmásolást, áthelyezést jelent.

Az ofszetnyomó gép munkafázisai:

  1. papíradagolás
  2. festékezés
  3. nyomtatás – a papírt az ellennyomó henger vezeti és nyomtatás közben a gumikendős hengernek préseli
  4. papír kirakása

A fenti fázisok mellett a nedvesítőmű alkohollal elegyített vizet is juttat a nyomólemezre. Az ofszetnyomó gép még nem említett hengerei a gumikendős henger (ezen van rögzítve a gumikendő), és a formahenger, amely körül a hajlított nyomólemez található meg. Nyomtatás közben ezek a hengerek egymással érintkezve forognak.

A nyomóformák létrehozását reprodukciónak is nevezik és a képek, szövegek, grafikák átvitelét jelenti a nyomólemezre. Korábban (és manapság még a kisebb nyomdákban) ez a folyamat manuálisan történt filmen és szerelőfólián keresztül, ma nagyrészt közvetlenül a számítógépről kerülnek az információk a lemezre (Computer to Plate). Az ofszetnyomtatás formakészítése egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a magasnyomás nyomóformájáé. Az ofszetnyomtatás hagyományos nyomóformái a cinkből vagy alumíniumból készült egyfémes lemezek 0,1–0,5 mm vastagságban. Az ofszetlemezek ma már előérzékenyítettek, ez teszi lehetővé a másolóeredetin lévő információk pontos átvitelét a nyomóformára. Az ofszetnyomtatásnál a nyomóforma befestékezése csak a lemez oleofil (zsírszerető) részein következik be, a lemez nem nyomó részeit a víz nedvesíti. Valamennyi rácsponton és egyéb rajzi elemen azonos vastagságú festékréteg található. A finom rácspontok nyomása a nyomdafestékektől egészen különleges folyási (reológiai) tulajdonságot követel.

Ofszet nyomdagép

Az ofszetnyomógépek típusai

Az ofszetnyomtatás lehet íves vagy tekercsnyomás. Íves nyomtatásnál a nyomógépbe ívekben kerül a papír, tekercsnyomtatásnál pedig tekercsben. Szárítóművekkel rendelkeznek, a szárítás történhet meleg levegővel, infravörös sugárzással, UV-sugárzással, vagy gázlánggal.

Digitális vs. Ofszetnyomtatás

A digitális nyomtatás és az ofszet között a lényegi különbség a számítógép használatában van: nincs szükség lemezek és nyomóformák készítésére, ugyanis a nyomat képe a fájlból egyenesen a nyomógépbe kerül, amely akár egy PDF is lehet. A modern digitális nyomtatók már ugyanolyan magas minőségű nyomatot tudnak alkotni, mint az ofszetgépek, így ebben nincs különbség a két technika között. Az ofszetnyomtatás előnye, hogy a lemezeket csak egyszer szükséges legyártani a nyomtatáshoz. Darabszámra lebontva, egy bizonyos mennyiség felett bőven megtérül a lemezek költsége, olcsóbb áron kivitelezhető vele a nyomás a digitálissal szemben.