A január aukciók szempontjából csendes hónapnak számít, aggodalomra azonban semmi okunk, ugyanis a hazai és a külföldi múzeumok jobbnál jobb kiállításokkal, programokkal várják a látogatókat. Válogatásunkban igyekeztünk olyan kiállítások közül szemezgetni, amelyek igazi kuriózumnak számítanak, új perspektívából közelítenek meg egy-egy témát vagy életművet. Cikkükben 5 budapesti, 2 vidéki és 3 külföldi tárlatot mutatunk be Önöknek!
BUDAPEST
#Bartók
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2017. január 29-ig
Ravasz András: Music Puzzle, 2016. Interaktív hanginstalláció. A Ludwig Múzeum jóvoltából
A Ludwig Múzeum a Bartók-emlékév kapcsán egy nem mindennapi kiállítással készült. A CAFe Budapest fesztiválra rendezett nemzetközi tárlat a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez. Bartók Béla munkássága számos kapcsolódási pontot kínál vizuális és hangművészeti reflexiók, értelmezések számára. A #Bartók a Bartókról kialakult képet, mint folyamatosan jelen lévő, átörökített kulturális toposzt bontja ki, és értelmezi tovább. A kiállítás azok számára is érdekes lehet, akik ódzkodnak a kortárs művészettől, ugyanis a kurátorok a zenei örökség áttekintése mellett a kultúrantropológiai, médiatörténeti és a zeneszerzőhöz kötődő személyes anyagok feldolgozása révén jelölnek ki különböző nézőpontokat az életmű tanulmányozásához, felmérve egyben Bartók saját korára és napjainkra gyakorolt hatását is.
Rippl Rónaitól Vajdáig/ Modern magyar rajzok Gombosi György gyűjteményéből
Magyar Nemzeti Galéria, 2017. március 19-ig
Vaszary János: Három akttanulmány (1911), a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
A 20. század első felében alkotó legjelentősebb magyar képzőművészek Gombosi György művészettörténész által összegyűjtött rajzaiból nyílt kiállítás Rippl-Rónaitól Vajdáig címmel a Magyar Nemzeti Galériában. Az 1945-ben, 41 évesen a holokauszt áldozatául esett Gombosi György a 20. század egyik legnagyobb művészettörténésze volt. Pályája során számos alkotóval szoros barátságot ápolt, vásárlásokkal segítette a nehéz helyzetben élő képzőművészeket. A negyvenes évek elejétől tervszerűen gyűjtötte a rajzművészet alkotásait, a történeti áttekintés mellett Gombosi arra is törekedett, hogy az anyag jól reprezentálja a rajzművészet műfaji gazdagságát és változatosságát. A nyolcvan lapból álló gyűjteményben olyan alkotók grafikái szerepelnek, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Kernstok Károly, Perlrott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József és Uitz Béla festők, valamint Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Vedres Márk és Vilt Tibor szobrászok.
Gyerek/Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben
Budapest Történeti Múzeum – Vármúzeum, 2017. február 19-ig
A kiállítás enteriőr képe. Bakos Ágnes és Tihanyi Bence felvétele. A Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából
A magyar képzőművészet szebbnél szebb gyermekábrázolásokkal dicsekedhet, ennek ellenére utoljára az 1940-ben volt olyan kiállítás, amely a gyermeket, gyermekkort bemutató műalkotásokkal foglalkozik. Ezt a hiányt igyekszik betölteni a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának új tárlata, amely négy évszázad távlatában mintegy 200 művet tár a közönség elé. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videó-munkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. Minden terem egy-egy gondolatkört jár be egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről. Révész Emese, a kiállítás kurátora kiváló munkájának köszönhetően üdítően friss megközelítésből ismerhetjük meg a gyermekábrázolásokat, egy hiánypótló kiállítást bontakozik ki a nézők szeme láttára.
Gádor 125 – Galériák és gyűjtők tisztelgése
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2017. január 29-ig
Gádor 125 – kiállítás meghívó, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából
Gádor István kivételes életműve, mely hosszú alkotó éveket ölel fel, kivételes szeletét mutatja a magyar iparművészet történetének. A fiatal Gádor a szecesszió mestereinél indult a századfordulón, első kerámiáit is a szecesszió meghatározó alakja, Maróti Géza műtermében készítette. A patina, ami Gádor István műveire rakódott különösen szépen csillog ma is. Az a tény, hogy ezek a művek magángyűjtemények darabjai, azt is mutatja, hogy Gádor István művészete túlélte a történelmi viharokat. Megmaradtak úgy is, hogy Gádor életének második felében a „műkincspiac” nem is létezett. Ma árveréseken, műgyűjteményekben cserélnek gazdát ezek a tárgyak, Gádor István „brandje” 30 évvel halála után is él. A design ugyanis múlandó, változnak a trendek, a formák lecserélődnek, a tárgyak eltörnek és kidobják őket. A művészet azonban örök: az idő a művészet barátja, és ezen a tárlaton azt láthatjuk, hogy Gádor István művészete képes évtizedeken átnyúlva hatni mind az őt csodáló műgyűjtőre, mind a szemlélő, sőt az kortárs alkotókra is.
Czigány Ákos: Földek
Várfok Galéria, 2017. január 21-ig
CZIGÁNY Ákos: Gazdaság (2016) 60 x 90,3cm, a Várfok Galéria jóvoltából
A Várfok Galériában Czigány Ákos: Földek című kiállításának köszönhetően ismét a fotográfiáé a főszerep. A Várfok Project Roomban 2014-ben megrendezett kisebb lélegzetvételű bemutatkozás után a látogatók ezúttal egy igazán monumentális tárlatra számíthatnak, mely Czigány több, túlnyomórészt új sorozatát vonultatja fel. Czigány Ákost a magyar kortárs fotográfiai színtér egyik meghatározó alakjaként tartják számon, aki 2010-ben azzal hívta fel magára a szakma figyelmét, hogy szinte még alig ismert alkotóként megnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi elismerést, a Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjat. Czigány Ákos művészetének alappilléreit a magyar konstruktivista hagyományok, a Bauhaus térélménye és a konceptualizmus szellemi háttere adják. A mostani kiállításon a művész több sorozata kerül bemutatásra, melyek, nézzenek az ég, a föld vagy a láthatár felé, ugyanazt a témát, az ember földi jelenlétét járják körül az építészeti lábnyomokat követve.
VIDÉK
A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944
Magyar Ispita, Győr, 2017. március 31-ig
A kiállítás egyik plakátja, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum jóvoltából
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállításával a filmrajongó közönségnek kíván kedveskedni. A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című tárlat az első hangosfilmek plakátjain keresztül mutatja be a magyar filmkészítés aranykorát, illetve azt, hogy annak idején mivel is csalogatták be a közönséget a mozikba. A tárlat a filmtörténet szempontjából mindenképp egy érdekes időszakra fókuszál, 1931 és 1944 között mintegy 360 film készült hzaánkban. A kiállításon a látogatók kronologikus sorrendben, több teremen keresztül ismerhetik meg, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. A tárlat aHyppolit, a lakáj filmplakátjával kezdődik és összesen 160 plakátot mutat be. A plakátok mellett szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sok színész jó darabig nem áállhatott kamera elé. A kiállítás egy külön teremben foglalkozik az egyetlen Győrben forgatott hangosfilmmel Kettesben-nel is.
Jelet hagyni – Kondor Béla gyűjteményes kiállítása
Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum, 2017. február 12-ig
Kondor Béla: Darázskirály (1963) olaj,vászon. A Tornyai János Múzeum jóvoltából
A huszadik század egyik legösszetettebb és legnagyobb hatású magyar művészegyénisége, Kondor Béla alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítás a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban. Kondor Béla életműve alig több, mint másfél évtizedet ölel át, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A 180 alkotást bemutató kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban.
KÜLFÖLD
Modenist Photography from the Sir Elton John Collection
London, Tate Modern, 2017. június 7-ig
Man Ray: Glass Tears (1932). A Tate Modern jóvoltából
A Tate Modern tárlata nemcsak az Elton John rajongók körében számít igazi ínyencségnek, hanem a fotográfia szerelmeseinek is maradandó élményt nyújt. Elton John zenéjét rengetegen hallgatják, a mai napig teltházas koncerteket ad, neve már-már fogalommá vált. Azonban kevesen tudják az előadóművészről, hogy a világ egyik legnagyobb fotográfiai magángyűjteményével rendelkezik. A Modenist Photography from the Sir Elton John Collection című kiállítás közel 60 művész munkásságába ad betekintés, több mint 200 fotográfiát láthatnak a látogatók. A 1920 – 1950-es évek legkiválóbb fotográfusai szerepelnek a tárlaton. Olyan nevekkel találkozhatunk, mint Berenice Abbott, André Kertész, Man Ray, Alexandr Rodchenko és Edward Steichen. A gyűjtemény mélysége és minősége megengedi, hogy a kiállítás az angol modernista fényképészet történetét is bemutassa, így az angol fotográfia egy kevésbé ismert és feldolgozott történetével is megismerkedhet a látogató.
Sex in Wien. Lust. Kontrolle. Ungehorsam.
Bécs, Wien Museum, 2017. január 22-ig
Laufhaus „Kontaktzone“, Raaber-Bahn-Gasse (2016). A Wien Museum jóvoltából
A Wien Musemban rendezett kiállítás Bécs kevésbé ismert arcát kívánja bemutatni. A Sex in Wien című tárlat a szexualitás és város kapcsolatára fókuszál. A 19. század végétől napjainkig sorra veszi a formai és képi átalakulásokat, az urbanizációval járó fogalmi változások okait és hatásait. A modern nagyváros nyitottsága lehetőséget ad a névtelenségre, sokkal szabadabban közlekedünk, úgy érezzük, van kiút a szociális kötöttségek alól, szexuális fantáziánkról is szabadabban beszélünk. A látogató a kiállításon nyomon követheti, hogyan jutottak el egykor és ma az első, kacér pillantástól az aktus utáni cigarettáig. A Wien Museum legújabb kiállításának nem titkolt célja, hogy 550 látványos tárgy és műalkotás segítségével a szexuális avantgárd egyik központjaként mutassa be a császárvárost.
Álom x valóság/ Művészet & propaganda 1939-1945
Pozsony, Slovenská Národná Galéria, 2017. február 26-ig
Propagandaplakát 1940-ből. A Slovenská Národná Galéria jóvoltából
A Szlovák Nemzeti Galéria idei legigényesebb Álom x valóság című kiállítása az 1939–1945 között született művészeti alkotásokat prezentálja, de azt is bemutatja, hogy az első Szlovák Köztársaság idején milyen szerepet töltött be a propaganda. A tárlat azt térképezi fel, hogyan változott a vizuális kultúra, valamint a propaganda szerepe és funkciója a szlovák állam fennállása alatt. A művészet formai változásait követi nyomon, feltárva azt is, hogy a vizuális kultúra ebben az ellentmondásos időszakban mennyiben tudott független maradni, és milyen mértékben állt az államhatalom és propagandája szolgálatába. A művészeti és muzeális anyagot is felvonultató, esztétikai jellegű kiállítással a galéria munkatársai igyekeznek kérdéseket feltenni és ismereteinket bővíteni.
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
