Áprilisi kiállításajánlónk
Nyakunkon a jó idő és érthető módon a legtöbben olyan szabadtéri programokat keresnek, ahol maximálisan ki lehet élvezni a napsütést. A galériák és múzeumok kínálata azonban annyira erősre és változatosra sikeredett, hogy a borús napokat kihasználva mégis érdemes egy-egy kiállítást meglátogatnunk. Áprilisban öt budapesti és két vidéki kiállítást mutatunk be Önöknek!
ITTHON
Négy negyed – Baranyai (b) András, Kárpáti Tibor, Szabó Levente, Vidák Zsolt csoportos kiállítása
Budapest, kArton Galéria 2017. március 10 – április 7.
A kArton galéria soron következő kiállítása négy grafikus-illusztrátort választott ki abból a célból, hogy a látogatók egy poszterekkel, printekkel és pixelekkel teleplakátolt negyedben barangolhassanak. Mit is láthatunk a kiállításon? Ha balra nézünk felfedezhetjük a részletgazdag, vidám és színes várost, majd a következő sarkon befordulva végigkövethetjük a kArtonba visszatérő Pipien Molestus egy napját. Az utca túloldalán könyvesbolt, aminek kirakatában több tucat kötet: Platóntól kezdve Nietzschén át Csáth Gézáig. A harmadik negyedben barangolva minimál épületekkel, emberekkel és állatokkal találkozhatunk. Az utolsó utáni sarkon befordulva magányos szemek vizslatnak minket a gyárépületekből: némelyik gazdátlan, némelyik egy humanoid robot szkafandere alól hunyorog. Ha tovább indulunk a csövek, kábelek és végeláthatatlan lépcsők nyomán hamar beszippant az abszurd konstrukciókra épülő világ, ahol sosem tudhatjuk mi is történik. S ha ki akarnánk keveredni innen? Kövessük egy férfi útját a metróba – de készüljünk fel, hogy onnan nem lesz visszaút!
Ezer Ákos – Véletlenül
Budapest, Art+Text Galéria 2017. március 30 – április 28.
Az Art+Text Budapest Ezer Ákos munkáiból mutat be egy válogatást egy önálló kiállítás keretében. Ezer Ákos (1989), 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem, munkáiban egyesíti a posztmodern mintákat a hétköznapi hősökkel groteszk pozíciókban. Ezer művészi gyakorlatát a naiv expresszív stílus jellemzi. A nagyszabású vásznak alakjai a karikatúra-szerű alteregói a hétköznapi embernek, hasonlóságot mutatva Baselitz fejjel lefelé fordult testeivel. A képeken az emberek legtöbbször orra esnek végtagjaik furcsa pózokban csavarodnak ki, azonban az élénk színeknek és a vásznon megjelenő dinamikának köszönhetően ezek az alakok szerethetőek maradnak. Ügyetlenségük nem heroikus, hanem inkább emberi léptékű. A csíkos nadrágok, pöttyös pólók és sortok a Balatont idézik. Nem túlzás azt állítani, hogy a képeken minden formának és színnek jelentősége van.
Az ismeretlen görl – Huncutságok a pesti éjszakában
Budapest, Vendéglátóipari Múzeum, 2016. december 9. – 2017. május 7.
Hol voltak Budapest szimplakertjei az 1930-as években? Mennyi pénzt mulatott el Pesten a wales-i herceg? Mennyit kerestek az őt szórakoztató táncosnők? Mely magyar arisztokraták keresték a lányok társaságát? Ambiciózus fiatal lányok visszatérő mondata manapság, hogy „a médiában szeretnék elhelyezkedni”. Nem volt ez másképp a két világháború között sem: tévé híján sokan a színpadtól várták a hírnevet. A rivaldafényt kereső lányok általában egy varieté vagy mulató műsorában szerepeltek először. A „boldog békeidőkben” a mulató volt a magyar arisztokrácia és a külföldiek szórakozó- és találkozóhelye. A Vendéglátóipari Múzeum e korszak névtelen művészeinek és neves vendégeinek állít emléket. A szeparé és a parkett mellett a színpad és az öltözők is felépülnek, így a látogató belebújhat nemcsak a vendégek, de a revűsztárok és a kartáncosok bőrébe is!
Bocskor, csizma, paduka
Budapest, Néprajzi Múzeum, 2017. március 5 – november 30.
Viseletkiegészítők főszerepben! Közel háromszáz pár lábbeli mesél kultúrákról, társadalmakról és sokszínűségről a Néprajz Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállításán. Valamennyi bemutatott lábbeli kézművestermék: otthon vagy cipész által készített darab. Többségüket kisebb közösségekben és falvakban használták, de a magyar és a nemzetközi anyagban is akadnak nagyvárosi példák. A gazdag gyűjtemény lehetőséget nyújt arra, hogy a tárlat az egyes típusokból variációkat is bemutasson. A kiállítás címe három különböző típusú lábbelire utal, amelyek egymástól távoli földrajzi helyeket, korszakokat és kultúrákat képviselnek. A gyűjteményben őrzött tárgyak egy csoportját távoli, egykor nehezen megközelíthető régiókban gyűjtötte az érdeklődő utazó. Más tárgyak a muzeológus terepmunkája során, személyes kapcsolatok révén kerültek a múzeumba. A funkció és a forma változó, ami közös: a viselés öröme.
Színekre hangolva
Budapest, Iparművészeti Múzeum, 2016. április 1. – 2017. június 11.
Zöld – kék – piros: e három szín köré szerveződik a kiállítás, amelynek három termében mintegy 400 iparművészeti tárgy – főként kerámia, textil, bútor és ötvösmű – kerül bemutatásra. A hagyományosan történeti szempontú múzeumi narratívákkal szemben ez alkalommal csak színük alapján került egymás mellé régi és modern, szakrális és profán, ünnepi és hétköznapi. A kiállítás közel 25 tematikus tárgycsoportból áll, amelyek széles spektruma a zöld eozinmázas Zsolnay-kerámiáktól a William Morris által tervezett kék színű nyomott mintás textileken át a vörös színű liturgikus tárgyakig terjed. A válogatás, amelyben egyaránt akadnak jól ismert főművek és eddig soha be nem mutatott darabok az iparművészet valamennyi műfaját átfogva sajátos metszetét adja a múzeum gyűjteményének.
Határtalan design
Budapest, Új Budapest Galéria, 2017. április 1- június 7.
A 12. madeinhungary + 5. MeeD válogatásban 11 ország közel 100 tervezőjének munkáját láthatjuk az Új Budapest Galériában. A régiós cseh, lengyel és szlovák tervezők design darabja mellett első ízben lesznek láthatók dán, észt, finn, lett, litván, norvég és svéd alkotók által jegyzett bútorok, lakástextilek és dizájntárgyak. A kurátorok szándéka az volt, hogy megmutassák a dizájn sokszínűségét, üdítő frissességét, ezért az aktuális trendek figyelembevételével megalkotott tárgyak mellett egyéni látásmódot tükröző, olykor igencsak progresszív egyedi darabok is helyet kaptak a kiállításon. A nagyszabású mustra Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi díjas textiltervező iparművész és Radnóti Tamás belsőépítész szervezésében és rendezésében valósult meg.
VIDÉK
Gémkapocs 2. – Válogatás az Antal-Lusztig gyűjteményből
Debrecen, Modem, 2017 február 8 – április 28.
Ha kiapadhatatlannak nem is mondható a több mint négyezer darabot számláló Antal-Lusztig gyűjtemény, de hogy egy kiállítás bármilyen tematikában összeállítható belőle, az tény. Tulajdonképpen erre bizonyíték a Gémkapocs nevet viselő újabb tárlat is. A kiállítás koncepciója megmaradt: a Modem ismét kortárs alkotókat kért arra, hogy válasszanak egy-egy művet vagy engedjék meg, hogy egy-egy alkotásukat párhuzamba állítsák a kollekció egy-egy darabjával. A tárlat az alig több mint 100 éve feltalált tárggyal, a gémkapoccsal rendszerez és ösztönöz játékos műélvezetre. A kiállítás legfőbb célja, hogy közelebb vigye a nézőt a gyűjtemény egy-egy darabjához és vizuális, irodalmi, zenei, táncművészeti eszközökkel közvetítse a bennük lévő üzenetet.
A laptop, mint műtárgy
Szentendre, Barcsay Terem, 2017. március 23 – május 7.
Korunk bálványa a számítógép, amely életünk nélkülözhetetlennek tűnő, meghatározó részévé vált. Munkánk, magán- és közéletünk, kapcsolatunk a világgal. Mennyire váljunk kiszolgáltatottá? Milyen mértékben vegyük komolyan, épp annyira, hogy ne nőjön a fejünkre? Pár éve Fekete János művészetkedvelő vállalkozó ösztönzésére remek játékba kezdett néhány szentendrei képző- és iparművész: használaton kívüli laptopokból „álmodtak” műalkotásokat – ki-ki saját stílusa szerint. Az újraértelmezett laptopok sora azóta jelentősen bővült. Egy valami közös ezekben a látványos műtárgyakban – a játék öröme. A szentendrei alkotók számára pedig élvezetes feladatot jelentett annak megfogalmazása, hogy mit látnak meg ebben az élettelen szerkezetben. A látogatók nem csak a művészi laptopokat, hanem a számítógép-alkatrészek felhasználásával készült különleges ékszereket is megcsodálhatják.
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
