Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat.
A Sotheby’s jóvoltából
A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő intézkedéseinek előnyei mellett, úgy vélik, komoly gazdaság destabilizáló hatása lehet kiszámíthatatlan külpolitikájának. Nyilvánvaló politikai és gazdasági bizonytalanság forrása a BREXIT témája, az Európai Unió államainak eszmei távolodása egymástól, és természetesen a konstans terrorizmus veszély. Egyesek úgy vélik, mindez élénkítheti a műkereskedelmet, mint független befektetési oázist, de az elmúlt közel 10 év tapasztalatai azt mutatták, hogy a műtárgypiac szinte azonnal reagál a politikai-gazdasági eseményekre, recessziókra, tehát a dominóhatás alól ez a terület se menekül.
Néhány száraz, de igencsak beszédes adat, amely egyrészt mutatja a műtárgypiac méreteit, másrészt rávilágít a fent hangsúlyozott tényre, amely szerint egzakt adatok híján akár milliárdos nagyságrendben is lehet eltérő számokkal kalkulálni a forgalom tekintetében:
Összességében a globális aukciós piacon 2015-ben az Artprice nevű szervezet felmérése alapján 16.095 milliárd USD, a legillusztrisabb nemzetközi műtárgyvásár, a TEFAF elemzése szerint 21,08 milliárd USD forgalom volt az aukciós piacon, a TEFAF becslései szerint pedig 23,25 milliárd USD aukción kívül (az összforgalom 62%-a!).
2016-ban az Artprice elemzése 12,45 milliárd USD, a TEFAF-é 16,9 milliárd USD forgalmat mutatott ki a nemzetközi aukciós piacon és a TEFAF 27,9 milliárd USD aukción kívüli forgalmat becsült.
A piaci részesedések az alábbiak szerint alakultak, figyelembe véve azt a három országot, amely messze a legnagyobb szeletet harapja ki a globális műtárgypiacból.
2015: USA: 38,38 % Kína: 30,19 % UK: 18, 58%
2016: USA: 28% % Kína: 38% % UK: 17%
Ha a nemzetközi piac méreteivel összevetjük a magyar műtárgypiac paramétereit, nem kell magyaráznunk a különbségeket. Tekintve, hogy a hazai műtárgypiacon az aukciós házak egy része nem publikálja az árverési adatait, az árverésen kívüli adásvételek során kialkudott árak pedig nem publikusak, csak becsülni lehet a piac méretét. A szakértők többsége egyetért azzal, hogy Magyarországon az éves forgalom 15-20 milliárd forint beleértve az árverésen kívül elkelt műtárgyak összértékét is.
Az elmúlt évben és idén tavasszal a magyar műtárgypiac, illetve azon belül inkább a festmények piaca tovább erősödött a 2009-ben begyűrűző recesszió miatt kialakult jelentős visszaesésből. Főleg a 2016-os téli árverések voltak „erősek”, de a tavaszi aukciók eredményei miatt se kellett szégyenkezni, különösen a két vezető árverezőház, a Kieselbach Galéria és Aukciósház illetve a Virág Judit Galéria büszkélkedhetett kiemelkedő eredményekkel.
A Kieselbach Galéria és Aukciósház legmagasabb leütési árai a tavaszi aukción:
Gulácsy jelmezes önarcképe – 85 millió Ft
Szinyei-Merse Pál tájképe – 44 millió forint
Schönberger Armand: Nagybányai táj a Keresztheggyel – 42 millió forint
Gulácsy Lajos: Cogito ergo sum (A falu bolondja), 1903. 74 x 54,5 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent Gulácsy, jelezve jobbra lent a kereten: Cogito ergo sum Descartes.
A Virág Judit Galéria legmagasabb leütési árai a tavaszi aukción:
Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye: 60 millió forint
Szinyei-Merse Pál Szép idő (Derűs idő a Balatonon) című festménye – 44 millió forint
Gulácsy Lajos: Séta a régi olasz városban. 1908-1910 között. Olaj, papír 74,5×53 cm Jelezve balra lent: Gulácsy L.
A nemzetközi műtárgypiac két legnagyobb szereplője, a Sotheby’s és a Christie’s június végére, július elejére időzítette csúcsműveket kínáló impresszionista és modern művészeti árveréseit. Az idei évben a tavalyi -47%-os illetve -39%-os visszaeséshez képest hatalmas sikereket könyvelhetett el mindkét cég. A Christie’s július 4-én +485%-os árbevétel javulást produkált a 2016-ban azonos időben és tematikával rendezett aukcióhoz képest, összesen 194 millió dollárt zsebelt be olyan műremekekért, mint Picasso egyik Marie-Thérèse-t ábrázoló képe (44,4 millió dollár) vagy Van Gogh Le moissonneur – Az arató (d’après Millet – Millet után) című festménye (30,8 millió dollár) illetve Max Beckmann’s Hölle der Vögel (Madár pokol) című műve (45,8 millió dollár). A Sotheby’s, némileg kevesebb bevételre tett szert, összesen 162,2 millió dollárért ütött le 17 műremekeket június 21-én.
Pablo Picasso: Femme Écrivant (Marie-Thérèse), 1934
Még korai lenne megmondani, hogy a 2017-es év összességében milyen piaci folyamatokat hoz, mindenesetre figyelembe véve az eddigi árverési eredményeket, a tendenciák határozottan biztatók a hazai és a világpiacon egyaránt.
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
