Latest Posts

Új rekord született – 450 millió dollárért kelt el Leonardo festménye!

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy szerda esti New York-i árverésen.

Fotó: news.artnet.com

Leonardo da Vinci egyetlen, még magánkézben lévő festménye, a Salvator Mundi, ami eddig Dmitrij Ribolovljev birtokában volt, november 15-én egészen valószínűtlen összegért, 400, jutalékkal együtt 450,3 millió dollárért, azaz csaknem 120 milliárd forintért kelt el a Christie’s New York-i árverésén. A Christie’s aukciósház előzetesen 100 millió dollár körüli összeget várt a rendkívüli ritkaságért.

Fotó: news.artnet.com

“A rekord ténye – melyre két és fél évig kellett várnia a nemzetközi műkereskedelemnek – önmagában nem okozott nagy meglepetést, hiszen az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb géniuszának a gyűjtők számára még hozzáférhető egyetlen alkotásáról van szó, nagyságrendje azonban annál inkább, hiszen ez a valóban rendkívüli összeg két és félszerese az eddigi rekordnak, amit 2015 tavasza óta Picasso: Algíri nők című festményének O változata tartott. Ezt az eredményt ugyancsak a Christie’s érte el és természetesen ugyancsak New Yorkban. A tegnapi árverés előtt Londonban, Hong Kongban, San Franciscoban és New Yorkban is kiállított festményt csaknem 30 ezren látták, közel ezren pedig a helyszínen, a Rockefeller Centerben követték a 19 percig tartó licitcsatát, melybe hatan szálltak be; a küzdelem végül két telefonos licitáló között dőlt el egy egyelőre ismeretlen gyűjtő javára. Valószínűleg hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a most született rekord újra átíródjon, ez az összeg bátran nevezhető történelminek és érdekessége, hogy általa hosszú idő óta újra egy árverésen, tehát nyilvánosan értékesített festmény vezeti a legdrágább művek listáját.Picasso említett műve ugyanis eddig csak a hetedik volt ebben a rangsorban, az első hat helyen private sale keretében értékesített alkotások álltak, az élen Willem de Kooning festményével, amiről két amerikai magángyűjtő között született 300 millió dolláros üzlet 2015-ben.” – írta Emőd Péter.

Fotó: Business Wire

Jézus Krisztus 1505 után keletkezett éteri portréját, amelyet “a férfi Mona Lisaként is emlegetnek, sokáig elveszettnek hitték. A képen az élénk kék és bíbor ruhát viselő Jézus felsőteste és arca látható, amint egyik kezét áldásra emeli, másikban pedig kristálygömböt tart.

Senki sem tudja bizonyosan, hogy kinek a megrendelésére született a kis méretű, rejtélyes történetű festmény. Alan Wintermute, a Christie’s szakértője szerint egyes kutatók úgy vélik, a francia udvar, nevezetesen XII. Lajos rendelhette a reneszánsz zsenitől.

A feljegyzések szerint a kép első ismert tulajdonosa – 1649-ben – I. Károly angol király volt, a kép 1763-as elárverezése után azonban eltűnt, és csak 1900-ban került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. Ekkoriban nem is tartották eredetinek, hanem a nagy mester egy tanítványa művének, így 1958-ban mindössze 45 fontért vette meg a Sotheby’s egy árverésén egy amerikai gyűjtő.

A remekmű 2005-ben került újra piacra, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként.

A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után végül megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012 fordulóján mutatta be az újrafelfedezett, 65-ször 45 centiméteres festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként.

Forrás:
Történelemet írt Leonardo és a Christie’s
Rekord  – 119 millió forintért kelt el egy Leonardo-festmény

Marc Chagall rekord született tegnap este!

Rekordáron 28,5 millió dollárért (7,5 milliárd forintért) kelt el tegnap este a Sotheby’s New York-i árverésén Marc Chagall Les Amoureux címet viselő festménye.

Marc Chagall: Les Amoureux (1928). A Sotheby’s jóvoltából

A Les Amoureux-ra nagyjából 10 percig licitált három műgyűjtő a Sotheby’s akciósház keddi árverésén New Yorkban. Végül bemondással 28,5 millió dollárért lett az új tulajdonosé Chagall 1923-ban készített festménye. A képet előzetesen 12-18 millió dollárra becsülték.

Marc Chagall: Les Amoureux (1928). A Sotheby’s jóvoltából

Chagall festményért eddig a legtöbbet 1990-ben fizették árverésen, akkor az Anniversaire című képe 14,9 millió dollárért kelt el. A kedden eladott Les Amoureux című olajfestmény a művészt és múzsáját, Bella Rosenfeldet ábrázolja szerelmespárként. A kép Chagall életének egy különlegesen boldog szakaszából származik. A képet 1928-ban vették meg, és az elmúlt 90 évben végig ugyanebben a magángyűjteményben volt.

A kedd esti, impresszionistáknak és a modern művészetnek szentelt aukción Monet Les Glacon, Bennecourt című képé 23,3 millió dollárért cserélt gazdát, amely nagyjából megfelel az előzetesen várt 18-25 milliós leütési árnak. Így a tavalyi Monet rekord (Meule, leütési ár:81,4 millió dollár) végül nem dőlt meg tegnap este.

Monet: Les Glacon (1893). A Sotheby’s jóvoltából

Forrás:
Chagall sets auction record at $28.5m in New York
7,5 milliárd forintot ért valakinek ez a Chagall

Kalapács alatt a magyar és nemzetközi mozi legjobbjai

A Plakátbolt by Budapest Poster Gallery 14. plakát aukcióját tartja, melynek keretében a gyűjtők és érdeklődők 268 régi, eredeti magyar plakátra adhatják meg licitjeiket. Az aukciós anyag első 150 tétele moziplakát, melynek csaknem fele magyar filmekhez készült.

A Budapesti 12-ből – azaz az 1948 és 1968 közötti időszak 12 legjobbnak ítélt mozifilmből – 7 filmnek árverésre kerül a plakátja: Talpalatnyi föld (2. tétel), Szegénylegények (4. És 5. tétel), Körhinta (1. tétel), Hideg napok (7. tétel), Bakaruhában (6. tétel), Tízezer nap (3. tétel), A tizedes meg a többiek (11. tétel).

Emellett számos más klasszikus hazai filmalkotás plakátjára licitálhatnak az érdeklődők: A kis Valentino (60. tétel), A kőszívű ember fiai (8. tétel), Nyár a hegyen (14. tétel), Mese a 12 találatról (19. tétel), Ezek a fiatalok (43. tétel), Háry János (46. tétel), Magasiskola (49. tétel), Legenda a nyúlpaprikásról (50. tétel), Hófehér (59. tétel), Egészséges erotika (62. tétel), hogy csak néhányat említsünk.

A külföldi filmek filmplakátjai között is számtalan izgalmas tétel van. Klasszikus nyugat-európai és amerikai mozik plakátjai, mint például A halál 50 órája (133. tétel) vagy az Újra szól a hatlövetű (138. tétel) mellett olyan, kevésbé ismert filmalkotásokhoz készült darabok, amelyek kiemelkedő grafikai alkotások.

A korszak legizgalmasabb művészeti tendenciái vonulnak fel: a harsány Pop Art, a szemkápráztató Op Art, a kollázs és a fotomontázs merész használata. Példaként említhetjük a Minden évben újra (73. tétel), a Kánkán (74. tétel), A ház és gazdája (126. tétel), a Maigret felügyelő csapdája (130. tétel) vagy az Ölj meg, csak csókolj (131. tétel) plakátjait.

A háború előtti időszak plakátművészetének jeles képviselői az anyagban a két hatalmas, kétíves – azaz több mint egy méter magas – filmplakát a negyvenes évek elejéről. Mindkettő Muskovszky László munkája. A Doktor Kovács István (17. tétel) egy 1941-ben gyártott, majd a rákövetkező évben bemutatott film, a címszerepben Páger Antallal. Mellette Simor Erzsi és Tóth Júlia voltak a film főszereplői.

A másik plakát a világháborús történetet bemutató, 1942-es alkotás, az Üzenet a Volgapartról (18. tétel), Sárdy János, Tóth Júlia, Bihary József és Turáni C. Ede főszereplésével.

Nagyon érdekes a 154-es tétel, amely egy, az Urania mozi által készíttetett plakát 1920-ból, és Az aranyember egy korai filmváltozatát hirdeti, gyönyörű szecessziós díszítéssel.

A kereskedelmi plakátok között a huszadik század szinte minden évtizede képviselteti magát. A legkorábbi darab Bíró Mihály rendkívül ritka plakátja, amelyet A Társaság (183. tétel) című képes heti folyóirat részére tervezett 1914-ben. Egyszerre reklám és háborús propaganda is, amely a kizárólag Bíróra jellemző bravúros könnyedséggel, egy ágyúnak támaszkodva pihenő katona képével népszerűsíti a lapot.

A negyvenes évek elején még virágzó söripar mementója a Gebauer Ernő tervezte Pannónia sört reklámozó plakát (188. tétel), amely különös módon négy funkciót is szolgál egyszerre: kereskedelmi és utazási plakát, valamint naptár és dekoráció.

A hatvanas évek a magyar plakátművészet egyik nagy aranykora volt. Ebből az időszakból is számos remek darab kapott helyet az aukciós válogatásba, így például: Kitaláltad! Mozijegy (158. tétel), Tisztaság különleges mosópor (161. tétel), Bizsu a divat (163. tétel), Ősszel is jól vásárol az Állami Áruházból (174. tétel), Modern üveg porcelán és kerámia (176. tétel),  Őszi – téli divatbemutató (181. tétel).

Az első világháború lezárását két plakát idézi meg. Az aukció legdrágább darabja, egy igazi különlegesség, a rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság napjaiból származik. Ez az néhány hónapos időszak a plakátművészet tekintetében rendkívül jelentős propaganda plakátjairól ismert, elég csak Berény Róbert Fegyverbe! Fegyverbe! Vagy Uitz Béla Vöröskatonák előre plakátjára gondolnunk.

A most kalapács alá kerülő tétel a korszak egyik legritkább plakátja, a Bardócz Árpád által tervezett Be a Vörös Hadseregbe (204. tétel). A 133 napos proletárdiktatúra ikonikussá vált jelmondatához a reklámgrafikában divatplakátjairól ismert Bardócz a Tanácsköztársaságra jellemzőnél sokkal kifinomultabb, esztétizáló plakátot tervezett.

A Sándor jelzéssel ellátott 1920-as választási plakát, az E jelben győzünk! Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (205. tétel) ennek ellenpárja, ahol a Tanácsköztársaság Bíró Mihály által tervezett szimbóluma, a vörös kalapácsos ember romjaiban hever, és fölötte diadalmasan áll egy paraszti ruhába ötltözött, darutollas sapkát viselő, keresztet és magyar zászlót tartó ifjú magyar legény. A sikeres választást követően az Országos Kisgazdapárttal egyesülve hozták létre a Horthy-korszakban a nyilasok hatalomátvételéig folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő Egységes Pártot.

Az aukció egyik legszebb sorozata a 216. és a 225. tétel közötti munkavédelmi propaganda plakátok a hatvanas évek elejéről, amelyeket gyönyörű színekkel nyomtak, és dekorativitásuk felveszi a versenyt a legszebb kereskedelmi és utazási plakátokkal is.

A remek sportplakátok közül mindenképpen kiemelendő a Pestvidéki Versenyegylet plakátja (228. tétel) az 1910-es évek elejéről, amely a századforduló környékén a lovassport egyik legfontosabb szervező ereje volt.

Egészen más korszaknak állít emléket a következő tétel, a Népstadion: Megvalósul a magyar sportolók évtizedes álma! (229. tétel). Az 1953-as plakát az éppen most épülő új Puskás Ferenc Stadion elődjének elkészültéről adott hírt.

Az utazási plakátok között szerepel Konecsni György és Fery Antal híres Hungary – Hortobágy plakátja (237. tétel). Ezt a páratlanul sikeres plakát számtalanszor újra nyomták, akár évtizedekkel később is. Ez azonban egy korai, 1935-ös, háború előtti egyíves változat.

Az anyag kulturális plakátokkal zárul, amelyek között számos fontos eseményt és kiállítást reklámozó alkotást találunk. 

További információ:

Aukciós katalógus: https://axioart.com/aukcio/2017-11-20/14-plakat-levelezesi-aukcio/teljes-katalogus?count=100&page=0

Aukció vége: 2017. november 20. (hétfő) | 20:00 

A aukciós anyag élőben megtekinthető a Paulay Ede utca 20. alatt november 16-án (csütörtökön) és 17-én (pénteken) 12 órától 20 óráig, valamint november 18-án (szombaton), 10 órától 14 óráig.
A levelezési árverés esetén nincs élő árverezés, a határidőig írásban kell leadni a maximális liciteket (további információ az Árverési feltételekben).

Paul Gauguin önarcképei 1885 és 1903 között

“Az úgynevezett kifinomult művészet kiindulópontja az érzékiség, s kiszolgálja a természetet. A természet az előbbinek szolgálólánya, az utóbbinak úrnője. A természet megalázza a szellemet, mikor engedi, hogy az imádja. Ezért estünk a naturalizmus szörnyű tévedésébe.” Paul Gauguin

Paul Gauguin 37 és 55 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Gauguin önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre.

“Hát nem értenek meg semmit ezek az emberek? Talán túlságosan egyszerűek a képeim ezeknek a párizsi rafinált szellemi ínyenceknek? Minthogy értetlenül állnak tahiti művészetem előtt, megkísérlem megmagyarázni azt. Épp ezért olyan kereteket kell adnom alakjaimnak, amelyben megfelelően hatnak. A szabad természetben folyik az élet, de azért mégis meghitt. A nők a bokorban, árnyas folyóparton úgy suttognak, mintha palotában lennének, amelyet maga a természet díszített fel Tahiti minden gazdagságával. így születnek ezek a meseszerű színek, a levegő lángoló, mégis nyugodt, csendes tónusa. De mindez nem létezik! Pedig hát mégis, létezik! Csakúgy mint Tahiti mélysége, nagysága és titokzatossága, ha az ember egy négyzetméternyi vásznon akarja kifejezni!” Paul Gauguin

Gauguin festőbarátjához, Van Gogh-hoz hasonlóan későn kezdett festeni. Kalandos életében a legkülönfélébb dolgokkal foglalkozott, volt tengerész, banktisztviselő, plakátragasztó. 25 évesen ragadott ecsetet, korai képei még az impresszionizmus jegyében születtek. Pár év alatt kifejlesztette saját stílusát, ami a Tahitin készült művein a legszembetűnőbb. 1891-ben hajózott Tahitire azzal a céllal, hogy megtalálja a természet ősi harmóniáját, ami Európából – Gauguin szerint – már rég eltűnt. A trópusi sziget világa, egzotikussága teljesen magával ragadta a festőt.

„A táj tiszta, izzó színei elkápráztattak, valósággal vakítottak. Bizonytalanná váltam, mint soha még, aggályoskodtam, tétováztam… Pedig olyan egyszerű volt lefesteni úgy, ahogyan láttam, minden tépelődés nélkül: ide piros jön, ide kék.” Paul Gauguin

Életének utolsó éveiben a művészt súlyos betegség gyötörte, amiből nem látott kiutat. Sikertelen öngyilkossági kísérlete után még néhány évig tovább dolgozott Fatu-Iwa kicsi szigetén. Szegényen, elhagyatottan és nyomorogva halt meg kunyhójában 1903. május 8-án.

1885 (37 évesen)

1888 (40 évesen)

1889 (41 évesen)

1890 (42 évesen)

1893 (45 évesen)

1894 (46 évesen)

1896 (48 évesen)

1903 (55 évesen)

Forrás:
Paul Gauguin önarcképei
Paul Guguin