Műtárgypiac

Milliós leütések a Bodó Galéria 3. Téli árverésén

A Bodó Galéria 2020-ban rendezte meg harmadik téli árverését, ahol több, mint kétszáz tételre licitálhattak az érdeklődők. Az aukciós katalógusban 19-20. századi magyar festmények, kiemelkedő modern műalkotások, szobrok, Zsolnay kerámiák és majdnem 60 kortárs magyar mű is szerepelt.

Ahogy a világ vezető árverésein már évek óta természetes az online közvetítésű élő aukció, lassan hazánkban is erősödik a digitális licitálás népszerűsége. A galéria árverését több online közvetítő oldalon – Axioart, LiveAuctioneers, Invaluable – követhették az érdeklődők, illetve telefonon és vételi megbízás adásával is érvényesíthették licitjüket a gyűjtők.


Az árverésen 206 tétel került kalapács alá és az alkotások 66,6 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 255 310 000 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 383 650 000 forint lett.

Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 130 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke közel 10 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 4,3 millió forint értékben, összesen 13 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az Axioart oldalán leadott vételi megbízások 30%-a lett sikeres.


Az aukció legdrágábban eladott tételére, Munkácsy Mihály Karosszékben ülő lány című olajképére 15 millió forintról indult a licit és 50 milliónál ütötték le. A Karosszékben ülő lány érdekessége, hogy míg a szalonzsáner képeken Munácsy modelljeit nem egyénítette – azokat tetszőlegesen konvencionális vonásokkal ábrázolta –, addig e festmény esetében kifejezetten a személyes vonásokat kereste a mester. Akárcsak Manet, aki portréin a pszichikai ábrázolásra törekedett, az egyénit kutatta. Ismert beállítást látunk, de sokkal puritánabb a környezet: az ábrázolt lány a műterem egyik szögletében ül, mögötte némi bútor és egy vázában virág. A művész nem a környezet gazdag bemutatására, sokkal inkább a modell kiemelésére törekedett. Mindez hihetetlen könnyedséggel megfestve, az ecset alig érinti a vásznat, ma is érezni lehet a mozdulatok ritmusát, mintha a kép ott készülne a modell szeme láttára.

A dobógó második helyére egy kortárs alkotás, Nádler István Szisztéma két rétegben (Jeney Zoltán zenéjére) című vászonképe került. Ahogy arra a mű alcíme is utal Jeney Zoltán, a korszak egyik legnagyobb magyar tehetségének alkotásai ösztönözték a festmény létrejöttét. Jeney, mint az Új Zenei Stúdió tagja az 1970-es évek közepétől foglalkozott az elektronikus zene lehetőségeivel. Komponált minimál zenét, foglalkozott a hangszintézis elektromos lehetőségeivel, s érdeklődött különféle algoritmikus technikák iránt is. Nádler festményének alapkaraktere is a számítógép vizuális nyomhagyására épül, mely két eltérő hatású, de egyaránt „raszter-jellegű” felületből áll. Az alapréteg egy kompjúter szalag „szitaként” történő alkalmazásából származik, erre kerül fel a spontán kalligrafikus rögtönzéssel, spray-jel felhordott erőteljes optikai hatást kiváltó felső réteg. A fújt felületek optikai hatása némiképp zavarba ejtő, mivel azok „aurával” rendelkeznek, s állandó munkára késztetik a fürkésző tekintetet. A két markáns vizuális megoldással érzékeltetett sík közötti átjárást, az alsó réteg szabadon hagyott részletei teszik lehetővé.
A festmény a kikiáltási ár négyszereséért, 32 millió forintért talált új gazdát.

A képzeletbeli dobógó – osztott – harmadik helyére Fenyő György Önarckép ecsettel és palettával című olajképe került, ami a 6 millió forintos kikiáltási ár után 22 millióért kel el.
Tömör, összefoglaló festésmód jellemzi az 1920-as évek első felében készült Önarcképét. A merész frontális beállítás a festő magabiztosságáról, a tér szervezését uraló felkészültségéről árulkodik. A figura tömegének érzékeltetésében visszafogott színek – kékek és szürkék – dominálnak, amit a jobb kézben tartott paletta, valamint a festőeszköz koloritjára rímelő, a háttérben felfüggesztett szőttes motívuma ellensúlyoz.

Szintén 22 millió forintért aukcionálták Lakner László Celan című alkotását. A többrétegű, pasztózus, barna képalapba Lakner az Aufs Auge gepfropft című Celan-vers részletét karcolja: „Lausche der Pflugschar, lausche. / Lausche: sie knirscht / über der harten, der bellen…”. Egy óriási, palimpszesztként rétegzett, imaginárius kéziratlapot hoz létre, amelyet a foltok és a javítások kiszámíthatatlan struktúrái tesznek különösen expresszívvé. A képfelület „koszos” barnasága asszociálható Celan verssoraival: a földet feltúró szántóvas csikorgásának képzetével. A föld feltúrásának a motívuma, mind Celan, mind Lakner esetén összefüggésbe hozható a múlt mélyrétegeinek feltárásával, a traumákkal való szembenézéssel.

Milliós áron kelt el Martyn Ferenc Absztrakt karakter olajképe és Kádár Béla Kamarazene csellóval című alkotása, előbbi 18 utóbbi 17 millió forintért talált gazdára. Ugyancsak jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki laczikonyhája és Vaszary János Vadászata, mind a két tételt 15 millió forintért vásárolták meg.

A Zsolnay kínálat legdrágább alkotása, a Historizáló díszkancsó szarvasbogarakkal 2 millió forintért lett egy online licitálóé.

A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.

Felhasznált tanulmányrészletek:
Munkácsy Mihály: Karosszékben ülő lány – Kaszás Gábor
Nádler István: Szisztéma két rétegben (Jeney Zoltán zenéjére) – Kaszás Gábor
Fenyő György: Önarckép ecsettel és palettával – Kaszás Gábor
Lakner László: Celan – Fehér Dávid