Az artportal az elmúlt hetekben két írásban is foglalkozott (itt és itt) az ukrajnai orosz inváziónak a múzeumi szférára gyakorolt, a két közvetlenül érintett országon túl a globális múzeumi színtéren is megmutatkozó hatásaival. Mindkét írásban felbukkant az a kényes kérdés, hogyan kezelik az orosz inváziót elítélő országok azoknak az orosz múzeumokból kölcsönzött, esetenként felbecsülhetetlen értékű műtárgyaknak az ügyét, amelyeket a kölcsönzési határidő lejártakor – orosz követelésre esetenként előbb – vissza kellene szolgáltatniuk az azokat kölcsönadó múzeumoknak.

A jelek szerint az érintett múzeumok és kormányok különbözőképpen ítélik meg, mit jelentenek ebből a szempontból az Oroszországot sújtó, az EU, Nagy-Britannia, Svájc, az Egyesült Államok vagy Japán által bejelentett szankciók. Többen ezért inkább kivárnak; igaz, az esetek egy részében ennek logisztikai okai vannak, hiszen jelenleg a légtérzárlatok miatt a legbiztonságosabbnak tartott légi úton történő közvetlen szállításra nincs lehetőség. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy az egyes országokból Oroszország felé útnak indított műkincseket egy EU-tagország lefoglalta volna azzal az indoklással, hogy kötelessége érvényt szerezni a szankcióknak. 

Finnországban most viszont pontosan ez történt: a finn-orosz határon, a Vaalimaa-i határállomáson a finn hatóságok lefoglaltak egy 46 millió dollár értékű műkincsszállítmányt, amiben olaszországi és japán múzeumok által visszaküldeni szándékozott műtárgyak szerepeltek összesen 46 millió dolláros értékben. A híradások nem térnek ki arra, hogy e műtárgyak miért ilyen úton készültek visszatérni tulajdonosaikhoz, de a térképre tekintve nem nehéz kitalálni az okot: a nagy orosz múzeumi centrumokhoz, de különösképp Szentpétervárhoz a helsinki repülőtér a legközelebbi, biztonságosnak ítélt légikikötő, ahová a műtárgyak közvetlen járattal el tudnak jutni, s ahonnan a legrövidebb a kockázatosabb szárazföldi út Szentpétervárig, illetve Moszkváig. A finn-orosz határon azonban a hatóságok lefoglalták a szállítmányt, mivel, mint a finn vámügyi szervek vezetője hangsúlyozta, kötelességük biztosítani a szankciók betartatását, s az része mindennapi gyakorlatuknak. A finn hatóságok azonban ennél is tovább mentek: a vámügyi szervek a külügyminisztériummal együttműködve bűnügyi eljárást indítottak a szankciók megsértésének vádjával és jelenleg már tíz, a műtárgyak hazaszállítását tervező, illetve abban közreműködő személy ellen nyomoznak. Abból indulnak ki, hogy a művek Oroszországnak történő visszaszolgáltatására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a szankciók érvényben maradnak, hiszen azok kiterjednek a luxuscikkekre, márpedig a műalkotások megítélésük szerint ebbe a kategóriába tartoznak. 

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy természetesen biztosítják a lefoglalt tárgyak értéküknek megfelelő körülmények közötti tárolását és őrzését. A műtárgyak a hírek szerint zömmel a Tretyakov Képtár, a Puskin Múzeum és a Keleti Művészet Állami Múzeuma tulajdonát képezik és egy-egy milánói, udinei, illetve tokiói múzeumban voltak kiállítva. Az orosz reakciót nem nehéz kitalálni; az elsőként nyilatkozó Sergey Tsekov parlamenti képviselő a finn lépést lopásnak nevezte és hozzátette, „úgy látszik, egész Európa megőrült, nem csak az EU és a NATO”.

A legnagyobb értékű, jelenleg külföldön tartózkodó műtárgyegyüttes az egykori Morozov-Gyűjtemény, melynek kiállítása az elmúlt napokban zárult Párizsban. E kollekcióból akár egy-egy darab értéke is elérheti a Finnországban lefoglalt teljes anyag értékét. A művek többsége orosz állami múzeumok tulajdona; ezek visszaszolgáltatására a francia állam a kiállításról szóló tárgyalások során garanciát vállalt. A francia kormány, úgy tűnik, tartja is magát a megállapodáshoz, amely viszont május 15-én lejár. Normális körülmények között ennyi idő bőven elég lenne a művek visszaszállításához, most azonban ez korántsem biztos, főleg, miután kiderült, hogy a Helsinkin keresztül vezető út is „járhatatlan”. A dokumentum érvényessége ugyanakkor szükség esetén meghosszabbítható. A francia kormány név nélkül nyilatkozó vezető tisztviselője a The Art Newspaper-nek azt mondta, hogy „mindennek ellenére, és az Ukrajnából érkező megrázó hírek ellenére is az a kötelességünk, hogy megvédjük a kulturális cserét” és hozzátette, az orosz hatóságok sem gördítettek akadályt annak a 15 műtárgynak a hazatérése elé, amelyeket a francia múzeumok vontak vissza a Kremli Múzeumok kiállításáról az ukrajnai invázió megindítása után. A Morozov-Gyűjtemény kiállításán szereplő műtárgyak közül kettő azonban átmenetileg biztosan Párizsban marad. Az egyik, Pyotr Konchalovsky önarcképe a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Petr Aven kollekciójából került a Fondation Vuitton tárlatára; a másik, Margareta Morozova portréja viszont Ukrajnából, a dnipropetrovski múzeumból, ahová jelenleg túl kockázatos lenne visszaszállítani.

A többi mű visszajuttatása érdekében ugyanakkor Franciaország komoly diplomáciai erőfeszítéseket is tesz. Mivel a közvetlen légi szállítás Párizsból sem jöhet szóba, felvették a kapcsolatot minden szóba jöhető tranzitországgal és garanciát kértek arra, hogy a szállítmányt nem fogják a finnekhez hasonlóan feltartóztatni. A francia kormány ezzel párhuzamosan általános megoldást is szeretne találni a problémára annak érdekében, hogy a mostani történések ne bénítsák meg hosszú időre a kulturális cserét. Ezért Brüsszellel arról tárgyalnak, hogy a műalkotásokat vegyék ki a luxuscikkek kategóriájából, azaz engedjék, hogy kikerüljenek a szankciók hatálya alól.  

Végül a Finnországban lefoglalt orosz műkincsek ügye a vártnál gyorsabban megoldódott. Az Európai Unió ugyanis április 9-én olyan rendelkezést hozott, amellyel a ”hivatalos kulturális együttműködés keretében kölcsönzött kulturális javakat” kivette a szankciós listán szereplő „luxuscikkek” kategóriájából. A pontos megfogalmazásnak azért van jelentősége, mert mutatja, hogy a kivétel csak a közintézmények közötti együttműködés keretében kölcsönzött műtárgyakra vonatkozik, a magánszemélyek, alapítványok, cégek, stb. által kölcsönzött művek továbbra is lefoglalhatók, amennyiben tulajdonosaik ellen szankciók vannak érvényben. A finnországi szállítmányban csak múzeumi műtárgyak voltak, így a teljes szállítmány tegnap elhagyhatta az országot és már meg is érkezett Szentpétervárra, ahol nagy sajtónyilvánosság mellett csomagolták ki a három teherautónyi rakomány ottani múzeumokból származó darabjait. Hogy az incidens milyen hatást gyakorol az orosz múzeumok kölcsönzési hajlandóságára, egyelőre nem lesz felmérhető, hiszen az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok egyelőre nem terveznek onnan további kölcsönzéseket. Emlékezetes ugyanakkor, hogy az oroszok már tíz éve nem adnak kölcsön műtárgyakat amerikai kiállításokra, mert attól tartanak, hogy az USÁ-ban a két ország közötti vitatott pénzügyi kérdésekre hivatkozva lefoglalnák azokat.

Az EU új rendelkezése fenti írásunk másik témájában, az egykori Morozov-Gyűjtemény párizsi kiállításon szerepelt darabjainak visszaszolgáltatása ügyében is egyszerűbbé teszi a helyzetet; jelenleg már a logisztikai kérdések vizsgálata zajlik; egyelőre annyi tűnik bizonyosnak, hogy a művek szárazföldi úton térnek vissza Oroszországba. Mint jeleztük, két mű – különböző okokból – továbbra is Franciaországban marad és könnyen lehet, hogy ezekhez egy harmadik is csatlakozik. A hivatalosan meg nem nevezett alkotás ugyanis egy olyan magánalapítvány tulajdonában van, amely a szankciós listára – némi vita után – frissen felkerült orosz oligarchához, Vjacseszlav Kantorhoz kötődik. A kérdést a francia hatóságok jelenleg vizsgálják.