Összes cikk a Portré kategóriában

Picasso önarcképei 15 éves korától 90 éves koráig

“Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem.” – Pablo Picasso Pablo Picasso számos önarcképet festett magáról: az elsőt mindössze 15 évesen, az utolsót pedig 90 évesen. A Bored Panda egyik szerkesztője összegyűjtötte Picasso önarcképeit és időrendi sorrendbe tette az alkotásokat, hogy láthassuk, hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “A festést úgy fogom fel, mint bármi mást az életben. Úgy festek meg egy ablakot, mint ahogy kinézek rajta. Ha a nyitott ablak nem előnyös a képen, becsukom, és függönyt húzok elé, mint ahogy pontosan ugyanazt tenném a szobámban. Festés közben, akárcsak az életben, az ember legyen fesztelen.”  – Pablo Picasso Picasso önarcképein nemcsak saját fizikumának, de stílusának fejlődése is nyomon követhető. Picasso úgy fogalmazott, hogy ezt nem egyfajta evolúciónak kell tekinteni, hanem a kifejezésmód változásainak, amik a különböző témákkal akaratlanul is együtt járnak. “Különféle stílusokban alkottam, ám e stílusok nem tekinthetők a festészet valamiféle ismeretlen eszménye felé vezető fejlődési szakaszoknak vagy lépéseknek. Mindent …

Jim Carrey egy hat perces dokumentumfilmben beszél új szenvedélyéről!

Jim Carrey immár több mint hat éve megállás nélkül fest és szobrászkodik. A modellként és színésznőként is sikeres Jenny McCarthyval való 2010-es szakítása után ugyanis nagyon rosszul érezte magát, és a művészetben keresett kiutat. “Mikor tényleg elkezdtem sokat festeni, annyira függő lettem, hogy egy idő után nem tudtam már hová lépni a lakásban, hiszen mindenhol festmények voltak. A bútorok részévé váltak, ettem rajtuk…” Az Artnet már 2014-ben felvette Jim Carrey-t a “váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” című képzeletbeli listájára, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt. Az igazi áttörést a két hete bemutatott  I Needed Color című a mini-dokumemtum hozta, amiben a színész New York-i stúdiójában dolgozik és a festészethez fűződő viszonyáról beszél. LeBron James kosárlabdázó tette fel az i-re a pontot, amikor Twitteren megosztotta a David Bushell rendezte dokumentumfilmet. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk!” – írta a kosárlabdázó. Jim Carrey egyre mélyebbre merülve a festészetbe, illetve a szobrászatba – a rövidfilm egyik jelenetéből kiderül, hogy akár hajnali ötkor is …

Hogyan jelenik meg Klimt Beethoven-frízén a zeneiség?

Bécs egyik nevezetes épülete a Secession: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Secession csoport műveinek, s bár ma a kortárs képzőművészetet szolgálja, fő attrakciója Gustav Klimt Beethoven-fríze, amelyet itt állítottak ki először. Miért volt jelentős a Secession csoport kiállítása? Hogyan jelenik meg a tárlaton és Klimt alkotásán a zeneiség? Cikkünkből mindenre fény derül! A Secession XIV. kiállítása Az 1987-ben megalakult Secession korai szakaszának történetében döntő fordulatot hozott az az 1902-es év. Az újfajta szakrális művészet melletti közös demonstrációnak szánt Beethoven-tárlat után a monumentális tendenciák a művészet minden területén megerősödtek. A Secession csoport XIV. kiállítás során a huszonegy résztvevő művész egyetlen vezéreszmének, a művész kultuszának állította szolgálatába munkáit. A kiállítás építési terve Josef Hoffmanntól származott és külön a kiállításra készült dekorációkkal és Max Klinger Beethoven-szobra köré csoportosított műalkotásokkal együtt egyetlen komplex művet, Gesamtkunswerket (összművészeti alkotást) hozott létre. Az épület a Secession „arénája” volt, ahol Klimt és kortársai harcot vívtak, „de az épület mégis több volt egy hadszíntérnél: templomként mutatta be magát, ahol az átlagember is hozzájuthatott a legmagasabb kinyilatkoztatáshoz”. 1901 nyarán Ernst …

Salvador Dalí és Alfred Hitchcock Hollywood-ba vitte a szürrealizmust!

Alfred Hitchcock számtalan hallhatatlan thrillerrel gazdagította a filmtörténetet. Az 1945-ben készült Elbűvölve igaz nem tartozik a rendező legsikeresebb alkotásai közé, mégis igazi különlegességnek számít, ugyanis a pszichedelikus álomjelenetet maga Salvador Dalí készítette. Az Elbűvölve középpontjában a pszichoanalízis áll, a negyvenes évek közepén a lélekgyógyászat igazi reneszánszát élte. David O. Selznick producert annyira magával ragadta a forgatókönyv, hogy végül rábeszélte Hitchcock-ot a megfilmesítésre. A mozgókép úgy kezdődik, hogy a néző rövid leírást kap a pszichoanalízis működéséről, majd több dialógusban elmagyarázzák a terápia lényegét. A pszichiátert alakító Ingrid Bergman próbálja analizálni Gregory Peck-et azért, hogy páciense tudatalattijából a felszínre kerülhessen, hogy valóban ő ölte-e meg azt a férfit, akiről úgy hiszi, hogy a saját keze által halt meg. A film tulajdonképpen az első nagy hollywoodi produkció, ami központba állítja a pszichoanalízist és a különféle mentális betegségeket. Egy későbbi jelentben a beteg egy kanapén fekszik és elmeséli álmát a doktornőnek. A hagyományos, elmosódott hollywoodi álomjelenet helyett Hitchcock új megközelítést választott. Az álmot sokkal élesebben akarta átadni, mint előtte bármikor, ezért felkérte a kor nagy szürrealista festőjét, Salvador Dalí-t, …