Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Százmillió dollárt érő Picasso-műveket árvereznek el Las Vegasban

Nagyjából 100 millió dollárt (30,1 milliárd forintot) érő Picasso-műveket árverez el idén ősszel a Sotheby’s aukciósház Las Vegasban. A szállodákat és kaszinókat üzemeltető MGM Resorts International tulajdonában lévő 11 alkotást október 23-án árverezik el minden idők egyik legnagyobb értékű Picasso-aukcióján. A licit egyik különlegessége, hogy a Sotheby’s a tervek szerint megidézi híres New York-i árverési csarnokát a Bellagio hotelben. A világhírű hotel és kaszinó büszkélkedhet a város egyik legkiválóbb művészeti galériájával. Az árverésre kerülő alkotások egy része a hotel Pablo Picasso spanyol festőről elnevezett éttermét díszíti. Az MGM Resorts vezető munkatársa, Ari Kastrati szerint azért adják el a műveket, hogy új, sokszínűbb alkotásokat vásároljanak és a kevéssé reprezentált közösségekből származó művészek munkái is helyet kapjanak a hotel pazar gyűjteményében. Az októberi licit egyik fénypontja az 1938-ból való Femme au Béret Rouge-Orange című alkotás lesz, amely Picasso egyik utolsó munkája múzsájáról és szerelméről, Marie-Thérese Walterről. A kép leütési árát 20-30 millió dollár közé becsülik. A tételek között szerepel a spanyol művész két nagyobb festménye 1969 és 1970 közöttről, az Homme et Enfant (20-30 millió dollár) és a …

Hasonló ügyek, eltérő döntések: lesz fordulat a restitúció nemzetközi gyakorlatában?

A vészkorszak vége óta eltelt háromnegyed század sem volt elég a zsidó tulajdonosaiktól lefoglalt, elrabolt, vagy messze áron alul eladni kényszerített műtárgyak egy része sorsának igazságos rendezésére. Az 1998-ban 44 ország képviselői által elfogadott Washingtoni Alapelvek ugyan felgyorsították a folyamatot, de az ügyek rendezése továbbra sem mindig azonos mércével történik. A sajtóban még mostanában is szinte naponta jelennek meg hírek a vészkorszakkal összefüggő, lezáratlan restitúciós ügyekről; egy részük bíróságon dől el, másokban peren kívüli megegyezés születik; egyes országok nagyobb lélegzetet véve próbálnak az ilyen ügyek végére járni, másutt inkább húzzák az időt. Előbbire jó példa most Hollandia, ahol olyan döntés született, hogy azok az egykori tulajdonosaiktól elrabolt műkincsek sem maradhatnak a közgyűjteményekben, amelyekre nem nyújtottak be restitúciós igényt; ezeket a zsidó kulturális örökséggel foglalkozó intézmények kapják meg. Hollandiában egyébként működésének közel 20 éve alatt a restitúciós bizottság 163 ügyet tárgyalt; ezek együttesen 1620 műtárgyat érintettek, s alig több mint egyharmadukról született az egykori tulajdonosok számára kedvező döntés. Két hónappal ezelőtt számoltunk be egy nagy hullámokat vert németországi ügyről, melyben a düsseldorfi Kunstpalast, pontosabban fenntartója, Düsseldorf városa egy …

Amrita Sher-Gil a második legdrágább festő lett Indiában

Csak idő kérdése volt, hogy életműrekordja megdőljön – ez most történt meg egy mumbai-i árverésen. Az anyai ágon magyar, budapesti születésű festőnő, Amrita Sher-Gil (1913-1941) művei az utóbbi években mind nagyobb népszerűségnek örvendenek és igazi eseménynek számít, ha kevés, magánkézben lévő festményének egyike aukcióra kerül. Sher-Gilről legutóbb márciusban írtunk, amikor a Christie’s-nél kalapács alá került női portréját már esélyesnek tartották 2,9 millió dolláros, 2015-ben elért rekordárának felülírására. A portré, némi meglepetésre, nem kelt el, de az új csúcsárra így sem kellett soká várni.  A Hindustan Times jelentette, hogy a mumbai központú, de India mellett New Yorkban és Londonban is aktív Saffronart aukciósház július 13-i mumbai-i árverésén a művésznő In the Ladies Enclosure című 1938-as olajképe a becsértéknek megfelelő 5,14 millió dollárért kelt el, alaposan megjavítva az eddigi rekordot. A festmény Indiában született Sher-Gil Párizsból való visszatérése után és nagy valószínűséggel soha nem is hagyta el az országot. Véglegesen most már biztosan nem is fogja, tekintve, hogy az életmű egészét nemzeti kinccsé nyilvánították és mint ilyen, védettséget élvez. Provenienciája pontosan nyomon követhető, legutóbbi tulajdonosa 2005-ben vásárolta meg egy helyi galériában. Az …

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál

A BÁV árverésen bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál, amelyet a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítanak ki, ahol korábban az Esterházy család őrizte. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben. Eszterháza megépítője, I. “Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak. A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.A manufaktúránál hagyomány, …