Összes cikk a Aukció kategóriában

Amrita Sher-Gil a második legdrágább festő lett Indiában

Csak idő kérdése volt, hogy életműrekordja megdőljön – ez most történt meg egy mumbai-i árverésen. Az anyai ágon magyar, budapesti születésű festőnő, Amrita Sher-Gil (1913-1941) művei az utóbbi években mind nagyobb népszerűségnek örvendenek és igazi eseménynek számít, ha kevés, magánkézben lévő festményének egyike aukcióra kerül. Sher-Gilről legutóbb márciusban írtunk, amikor a Christie’s-nél kalapács alá került női portréját már esélyesnek tartották 2,9 millió dolláros, 2015-ben elért rekordárának felülírására. A portré, némi meglepetésre, nem kelt el, de az új csúcsárra így sem kellett soká várni.  A Hindustan Times jelentette, hogy a mumbai központú, de India mellett New Yorkban és Londonban is aktív Saffronart aukciósház július 13-i mumbai-i árverésén a művésznő In the Ladies Enclosure című 1938-as olajképe a becsértéknek megfelelő 5,14 millió dollárért kelt el, alaposan megjavítva az eddigi rekordot. A festmény Indiában született Sher-Gil Párizsból való visszatérése után és nagy valószínűséggel soha nem is hagyta el az országot. Véglegesen most már biztosan nem is fogja, tekintve, hogy az életmű egészét nemzeti kinccsé nyilvánították és mint ilyen, védettséget élvez. Provenienciája pontosan nyomon követhető, legutóbbi tulajdonosa 2005-ben vásárolta meg egy helyi galériában. Az …

Rekordáron, több mint 3,6 milliárd forintnyi összegért kelt el Leonardo egy rajza

Rekordáron, 8,86 millió fontért (3,684 milliárd forint) kelt el Leonardo da Vinci Medvefej című rajza csütörtökön egy londoni árverésen. A mindössze 7 centiméteres, ezüstpont-technikával pink-bézs papírra készült rajz egyike “annak a kevesebb mint nyolc fennmaradt Leonardo-rajznak, amely még magánkézben van a Brit Királyi Gyűjteményen és a chatsworthi Devonshire Gyűjteményeken kívül” – írta a Christie’s aukciósház. Előzetesen 8-12 millióra becsülték a leütési árat. A rajzra egyetlen ember licitált. A jutalékokat is magában foglaló 8,886 millió fontos vételár meghaladja az előző rekordot: Leonardo (1452-1519) Ló és lovas című rajzát 2001-ben valamivel több mint 8 millió fontért (mai árfolyamon 3,3 milliárd forint) adták el.  A rajz tulajdonosait Thomas Lawrence brit festőig lehet visszakövetni. Lawrence 1830-as halála után a Medvefej a festő kereskedőjéhez, Samuel Woodburnhöz került, aki 1860-ban eladta a Christie’snek 2,50 fontért. Jelenlegi tulajdonosa 2008 óta birtokolja. A világ legdrágább festménye, a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért (mai árfolyamon 135,8 milliárd forint) kelt el.

Nyár manőverek: a nagy nemzetközi aukciósházak a lokalitást erősítik

A világ két vezető árverőháza, a Christie’s és a Sotheby’s számos új aukciós formátummal és technikai újítással hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, de közben szorgalmasan barkácsoltak hálózatukon is. E téren az újdonságok nem egyszerűen földrajzi terjeszkedést jelentenek. A műkereskedelem globalizálódása az utóbbi évtizedekben a nagy nemzetközi aukciósházakat is hálózatuk rendszeres bővítésére késztette. Ez elsősorban a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó, értékesíteni tervezett műtárgyaikat az adott ház számára megnyerni igyekvő képviseletek számának növelését jelentette: a két legnagyobb háznál, a Christie’s-nél és a Sotheby’s-nél ezek száma már 80 körül mozog és Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Azoknak a városoknak a száma viszont, ahol árveréseket rendeznek, lényegesen alacsonyabb és lassabban is változik. A két ház listája e tekintetben alig különbözik: New Yorkban, Londonban, Párizsban, Milánóban, Genfben, Zürichben, Dubaiban és Hong Kongban mindketten árvereznek, s mellettük a Christie’s Amszterdamban és Sanghajban is aktív. Az egyes helyszínek súlya rendkívül eltérő; a hierarchia élén New York áll, majd London és – egyre inkább – Hong Kong következik. Ezekben a városokban szinte a műtárgyak minden kategóriáját és gyakran műtárgyaknak nem minősülő luxuscikkeket is árvereznek, …

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál

A BÁV árverésen bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál, amelyet a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítanak ki, ahol korábban az Esterházy család őrizte. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben. Eszterháza megépítője, I. “Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak. A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.A manufaktúránál hagyomány, …