Összes cikk a Aukció kategóriában

Rekordáron, több mint 3,6 milliárd forintnyi összegért kelt el Leonardo egy rajza

Rekordáron, 8,86 millió fontért (3,684 milliárd forint) kelt el Leonardo da Vinci Medvefej című rajza csütörtökön egy londoni árverésen. A mindössze 7 centiméteres, ezüstpont-technikával pink-bézs papírra készült rajz egyike “annak a kevesebb mint nyolc fennmaradt Leonardo-rajznak, amely még magánkézben van a Brit Királyi Gyűjteményen és a chatsworthi Devonshire Gyűjteményeken kívül” – írta a Christie’s aukciósház. Előzetesen 8-12 millióra becsülték a leütési árat. A rajzra egyetlen ember licitált. A jutalékokat is magában foglaló 8,886 millió fontos vételár meghaladja az előző rekordot: Leonardo (1452-1519) Ló és lovas című rajzát 2001-ben valamivel több mint 8 millió fontért (mai árfolyamon 3,3 milliárd forint) adták el.  A rajz tulajdonosait Thomas Lawrence brit festőig lehet visszakövetni. Lawrence 1830-as halála után a Medvefej a festő kereskedőjéhez, Samuel Woodburnhöz került, aki 1860-ban eladta a Christie’snek 2,50 fontért. Jelenlegi tulajdonosa 2008 óta birtokolja. A világ legdrágább festménye, a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért (mai árfolyamon 135,8 milliárd forint) kelt el.

Nyár manőverek: a nagy nemzetközi aukciósházak a lokalitást erősítik

A világ két vezető árverőháza, a Christie’s és a Sotheby’s számos új aukciós formátummal és technikai újítással hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, de közben szorgalmasan barkácsoltak hálózatukon is. E téren az újdonságok nem egyszerűen földrajzi terjeszkedést jelentenek. A műkereskedelem globalizálódása az utóbbi évtizedekben a nagy nemzetközi aukciósházakat is hálózatuk rendszeres bővítésére késztette. Ez elsősorban a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó, értékesíteni tervezett műtárgyaikat az adott ház számára megnyerni igyekvő képviseletek számának növelését jelentette: a két legnagyobb háznál, a Christie’s-nél és a Sotheby’s-nél ezek száma már 80 körül mozog és Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Azoknak a városoknak a száma viszont, ahol árveréseket rendeznek, lényegesen alacsonyabb és lassabban is változik. A két ház listája e tekintetben alig különbözik: New Yorkban, Londonban, Párizsban, Milánóban, Genfben, Zürichben, Dubaiban és Hong Kongban mindketten árvereznek, s mellettük a Christie’s Amszterdamban és Sanghajban is aktív. Az egyes helyszínek súlya rendkívül eltérő; a hierarchia élén New York áll, majd London és – egyre inkább – Hong Kong következik. Ezekben a városokban szinte a műtárgyak minden kategóriáját és gyakran műtárgyaknak nem minősülő luxuscikkeket is árvereznek, …

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál

A BÁV árverésen bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál, amelyet a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítanak ki, ahol korábban az Esterházy család őrizte. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben. Eszterháza megépítője, I. “Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak. A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.A manufaktúránál hagyomány, …

Árverési tudósítás | Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukció | 3. nap

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának harmadik napján, június 10-én ismét festményekre, ezüstökre és ékszerekre licitálhattak a gyűjtők. A harmadik napon 402 tétel került kalapács alá és a tárgyak 47%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 67,2 millió Ft összleütéssel zárta a csütörtöki eseményt. Az aukción összesen 123 Live regisztrációt hagytunk jóvá. 20,4 millió forint értékű műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 14,8%-a került online licitálóhoz. Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 2,6 millió Ft értékben, összesen 22 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 45%-a lett sikeres. Nagy licitharcok A csütörtöki nap legdrágább tétele Egry József Deres Balaton című olaj-pasztell képe 7,5 millió forintról indult. A kikiáltási ár kétszereséért, 15 millió forintért lett egy online licitálóé. A festményszekcióból szép áremelkedést tudhat maga mögött Gulácsy Lajos Őszi alkony álma pasztell képe, ami 1,4 millió forintról indult és 2,2 millió forintnál ütötték le a tételt szintén egy online licitálónál. A kikiáltási ár közel tízszereséért, 1,4 millió forintért talált új gazdát Alois Kirnig Alpesi táj vándorral című …