Összes cikk a Alkotók kategóriában

Egész estés filmen elevenednek meg Vincent Van Gogh képei

Több mint száz művész és filmes összefogásával született meg a szálkás ecsetvonásairól könnyen felismerhető festő  figuráit felvonultató egész estés festményfilm.  A Loving Vincent című film – mely Van Gogh művészetét köti össze a művész élettörténetével – Dorota Kobiela festő és Hugh Welchman filmes együttműködésében készült, s mint olyan, minden idők első ilyen típusú életrajzi filmje, írja a Huffington Post. A film Van Gogh 1890-ben bekövetkezett hirtelen halála, vitatott öngyilkossága körül vizsgálódik. A narrátor, egyben a Loving Vincent nyomozó-figurája egy létező Van Gogh-portré alanya, Armand Roulin (a történet érdekessége, hogy Van Gogh 1888-ban és 1889-ben a teljes Roulin családot megfestette, a férj, Joseph, a feleség Augustine, és a három gyermek, Armand, Camille és Marcelle portréit). 125 művész közreműködésével készült el a film. A művészek egy közösségi médiás felhívás után csatlakoztak a filmes projekthez, és 120 Van Gogh-festmény elemeiből állítottak elő 65,000 festett képkockát, Lengyelországban, egy gdanski stúdióban. A film cselekménye Van Gogh 800 levelének tartalmából állt össze.  Az alkotók szerint ha az összes, a film számára készült festményt lefektetnénk egymás mellé a földre, nagyobb területet foglalnának el mint London vagy Manhattan.  A filmet idehaza …

Frida Kahlo önarcképei 15 éves korától 47 éves koráig

“Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.” Frida Kahlo Frida Kahlo 15 és 47 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek magányosságát tükrözik. Cikkünkben összegyűjtöttük Frida Kahlo önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festőnő stílusa és hogyan látta magát évről évre. „Miattad kezdtem el újra élni: festeni és enni is egy kicsit, hogy megerősödjek, és csinosabb legyek, de most megint szomorú vagyok, és olyanfajta magány kínoz, amelyet képtelenség szavakba önteni.” Frida Kahlo Frida Kahlo festőművész a 20. századi Mexikó emblematikus alakja volt. Képein leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, és az olyan élményeket, amelyeket csak nők élhetnek át. Festményei nemcsak életrajzát tükrözik, hanem egyúttal hazája, Mexikó hozzájárulása a művészeti örökségéhez. Frida Kahlo műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítást rendezett, ahol sok képet eladott és sok megrendelést kapott. Ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre. Önarcképei gyakran maszkszerűek, érzelem alig tükröződik rajuk. A képek igazi mondanivalójáról, a …

Hűsítő kiállítások a kánikulában!

A nagy melegben érdemes a múzeumok és galériák kiállítótereiben felfrissülést keresni, ezért most augusztusi kiállításajánlónkban a budapesti kiállítások mellett három balatoni tárlatot ajánlunk azoknak, akik a vízparton töltik szabadnapjaikat. Terítéken a londoni duó Gilbert & George, Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor, Stein János, Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor, Egry József és Duray Tibor művei. Budapest Gilbert & George Bűnbak képek Budapestnek Megtekinthető: Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum – 2017. szeptember 24-ig Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben. Életüket és művészetüket nem választják el egymástól; provokatív és sokkoló alkotásaikra a nézőkkel történő intenzív kommunikáció jellemző. A projekt több múzeumi bemutatását követően a kiállítás kifejezetten a Ludwig Múzeum tereire szabott hatásos látvánnyal várja a látogatót. Az elmúlt évtizedek során Gilbert és George az állandó mozgásban lévő városi élettel megbirkózva nézték …

Mi a műalkotás?

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről. Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem. A művészet, mint önmaga reflexiója Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció …