Összes cikk a Alkotók kategóriában

Magyarok a Sotheby’s londoni Bauhaus-árverésén

Szerző: admin

Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek a nagy nemzetközi aukciósházak tematikus árverései,  a Sotheby’s most arra vállalkozott, hogy október 6-án Londonban a Bauhaust állítja a középpontba – írja az arportal.hu. A Bauhaus – Defining a Century címet viselő árverésnek csak 33 tétele lesz. “Az intézményhez szorosan kötődő mesterek mellett tanítványaik és olyan művészek alkotásaira is lehet majd licitálni, akiknek munkásságára a Bauhaus jelentős hatást gyakorolt. Hálás pedig a feladat részben ugyanezen okból, hiszen az aukciósház ritka csemegéket ajánlhat a gyűjtők figyelmébe, de azért is, mert a Bauhaus tevékenységének sokoldalúságából adódóan a nagy árveréseken ritka műfaji sokszínűséget kínálhat, a festményektől és grafikáktól kezdve a fotókon és fotogramokon át a bútorokig és design objektekig.“ –  írta cikkében Emőd Péter. Az árverés 17. – az egész este második legmagasabb becsértékű – tétele Moholy-Nagy László munkája, a Cím nélkül (Dessau) lesz. A fotogram  a művész első feleségét, Luciát ábrázolhatja és a Sotheby’s  250-350 ezer fontot vár az 1925-26-ban készült alkotásért. A mű előbb Hattula Moholy-Nagy tulajdonában volt, majd tőle került ahhoz a gyűjtőhöz, aki most kalapács alá bocsájtja azt. Az aukció katalógusa a művet „különösen magával …

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Szerző: admin

Helyszín: Dohány utca 22-24. Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház. Tervező: Vágó József és Vágó László Évszám: 1908-1909. A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük. “A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, …

Vincent van Gogh önarcképei 1887 és 1889 között

Szerző: admin

“A legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni, a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság azonban igazabb a szó szerinti valóságnál.” Vincent van Gogh Vincent van Gogh 33 és 36 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük van Gogh önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “Piszkos és nehéz foglalkozásom van: a festés, és ha nem az lennék, aki vagyok, nem festenék, de mert az vagyok, sokszor élvezettel dolgozom, és a ködös jövőben olyan képek megfestésének lehetőségét látom, amelyekben bizonyos fiatalság és frissesség lesz, még ha én magam el is vesztem már a fiatalságomat. (…) Az a szándékom, hogy a lehető leghamarabb délre költözöm, ahol még több a szín, még több a nap. De amit elérni remélek, az az, hogy egy jó portrét festek.” Vincent van Gogh Van Gogh 1853. március 30-án Groot Zundertben látta meg a napvilágot egy protestáns lelkipásztor legidősebb fiaként. Testvérei közül a legszorosabb kapcsolat négy évvel fiatalabb öccséhez, …

Mi a műalkotás? – 2. rész

Szerző: admin

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …