Összes cikk a Alkotók kategóriában

Mi a műalkotás? – 2. rész

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …

Edvard Munch önarcképei 18 éves korától 80 éves koráig

“A festés számomra betegség, mámor. Betegség, amitől nem akarok szabadulni, mámor, amire szükségem van.” Edvard Munch Edvard Munch 18 és 80 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Edvard Munch önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “Azokat a színeket és vonalakat festettem meg, amelyeket a képzeletemben láttam. Emlékezetből festettem mindent, semmit sem téve hozzá e látványhoz, semmilyen más apró részletet. Ez az oka képeim egyszerűségének és szembetűnő ürességének. Gyerekkori élményeimet vittem vászonra. Egy régen elmúlt nap borús színeit.” Edvard Munch Az 1863. december 12-én született kisfiú ötéves korában tuberkulózisban elvesztette édesanyját, 14 éves korában pedig nővérét, másik testvére pedig megőrült. Edvard édesapja depressziós volt és orvosként gyakran gyógyított Oslo nyomornegyedeiben. A szülői örökség  és a halálesetek hatására Munch úgy érezte, hogy a betegség és az őrület egész életében követi, a démonok elől nem tud elmenekülni. Nagynénje javaslatára megpróbálta festéssel elűzni a nyomasztó gondolatokat. Apja nem nézte jó szemmel fia új hobbiját, azt szerette volna ha …

Egész estés filmen elevenednek meg Vincent Van Gogh képei

Több mint száz művész és filmes összefogásával született meg a szálkás ecsetvonásairól könnyen felismerhető festő  figuráit felvonultató egész estés festményfilm.  A Loving Vincent című film – mely Van Gogh művészetét köti össze a művész élettörténetével – Dorota Kobiela festő és Hugh Welchman filmes együttműködésében készült, s mint olyan, minden idők első ilyen típusú életrajzi filmje, írja a Huffington Post. A film Van Gogh 1890-ben bekövetkezett hirtelen halála, vitatott öngyilkossága körül vizsgálódik. A narrátor, egyben a Loving Vincent nyomozó-figurája egy létező Van Gogh-portré alanya, Armand Roulin (a történet érdekessége, hogy Van Gogh 1888-ban és 1889-ben a teljes Roulin családot megfestette, a férj, Joseph, a feleség Augustine, és a három gyermek, Armand, Camille és Marcelle portréit). 125 művész közreműködésével készült el a film. A művészek egy közösségi médiás felhívás után csatlakoztak a filmes projekthez, és 120 Van Gogh-festmény elemeiből állítottak elő 65,000 festett képkockát, Lengyelországban, egy gdanski stúdióban. A film cselekménye Van Gogh 800 levelének tartalmából állt össze.  Az alkotók szerint ha az összes, a film számára készült festményt lefektetnénk egymás mellé a földre, nagyobb területet foglalnának el mint London vagy Manhattan.  A filmet idehaza …

Frida Kahlo önarcképei 15 éves korától 47 éves koráig

“Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.” Frida Kahlo Frida Kahlo 15 és 47 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek magányosságát tükrözik. Cikkünkben összegyűjtöttük Frida Kahlo önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festőnő stílusa és hogyan látta magát évről évre. „Miattad kezdtem el újra élni: festeni és enni is egy kicsit, hogy megerősödjek, és csinosabb legyek, de most megint szomorú vagyok, és olyanfajta magány kínoz, amelyet képtelenség szavakba önteni.” Frida Kahlo Frida Kahlo festőművész a 20. századi Mexikó emblematikus alakja volt. Képein leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, és az olyan élményeket, amelyeket csak nők élhetnek át. Festményei nemcsak életrajzát tükrözik, hanem egyúttal hazája, Mexikó hozzájárulása a művészeti örökségéhez. Frida Kahlo műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítást rendezett, ahol sok képet eladott és sok megrendelést kapott. Ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre. Önarcképei gyakran maszkszerűek, érzelem alig tükröződik rajuk. A képek igazi mondanivalójáról, a …