Author: admin

Idén is Hantai rekord születik?

Szerző: admin

Május 18-án ismét az emblematikus Mariale sorozat egyik darabjára lehet licitálni New Yorkban. Arról már beszámoltunk, hogy Hantai Simon árai az utóbbi években meredeken emelkednek, rekordját rendszerint a Sotheby’s párizsi árverésein írták át: tavaly decemberben ugyancsak a Mariale sorozat egyik darabjáért 4,43 millió eurót adtak. Hantai ezzel – Moholy-Nagy László mögött – a második legdrágább magyar festővé lépett elő. A párizsi sikerek úgy tűnik, felbátorították a Sotheby’s-t, ezúttal ugyanis már nem Párizsban, hanem a kortárs kategória legrangosabbnak számító árverésén, New Yorkban viszik kalapács alá Hantai egyik főművét. Ez önmagában is rangot jelent, hiszen olyan sztárok társaságában szerepelhet a magyar festő, mint Andy Warhol, Jean-Michel Basquiat, Roy Lichtenstein, Gerhard Richter, Robert Rauschenberg vagy Agnes Martin. Az M.D. 4 (Mariale) című festménye az árrekordját tartó vásznánál két évvel később, 1962-ben készült és eddig egyszer, 2008-ban szerepelt aukción. Ez még a “nagy árrobbanás” előtt történt, amikor Hantai inkább még a kisebb, helyi aukciósházak kínálatában szerepelt – ez a műve az Aguttes aukciósháznál cserélt gazdát. A mű értékét növeli, hogy az összesen 27 festményből álló Mariale sorozat utolsó, bizonyos értelemben összefoglaló darabja, …

Kalapács alá került Ferenc József hálószobájának éke!

Szerző: admin

A Dorotheum április 27-én megrendezett aukcióján szenzációs áron kelt el Erzsébet királyné portréja: 464 millió forintot fizettek az 1853-ban készült festményért. Több mint hatvan évig, egészen Ferenc József haláláig lógott a császár ágya fölött a portré, hogy az uralkodó minden nap megcsodálhassa Sissi szépségét. Dimitra Reimüller a Dorotheum XIX. századi festészeti részlegének vezetője szerint a Sissi portré Ferenc József egyik kedvenc műalkotása volt. A festményt a kor két igen tehetséges művésze készítette: Karl Theodor von Piloti a hercegné portréját, Franz Adam pedig a lovat festette meg. Sissi az elkészült alkotást 1853 karácsonyán ajándékozta jegyesének Ferenc Józsefnek. 1916-ban, a császár halála után a kép Mária Valéria főhercegnő tulajdonába került és 150 évig a Habsburg-család birtokában volt. A fiatal bajor hercegnő a festményen mindössze 15 éves, és szülei nyári rezidenciája, a Possenhofen-kastély előtt ül lóháton. A 19. században egyáltalán nem volt megszokott, hogy egy hajadon lányt lóháton ábrázoljanak. Mai szemmel ugyan semmi extravagáns nincs a képen, akkoriban viszont ez olyan volt, mintha Sissit fiatal amazonként ábrázolták volna. Az ötlet állítólag Sissi a fejéből pattant ki, aki a festmény megszületése …

Az idei MET gála középpontjában a világ legnagyobb mai tervezője!

Szerző: admin

Május 1-én került megrendezésre a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum MET gálaként ismert jótékonysági eseménye, ahol a hagyományokhoz híven idén is felvonultak a legnagyobb sztárok. A Metropolitan Múzeum legújabb kiállítása adta az est hívószavát. A Futurisztikus divat címet viselő rendezvényen az „A listás” sztárok méregdrága ruhakölteményeikben bemutatták, hogyan is képzelik el a jövő viseletét. Az MET gála idén is kifogyhatatlan beszédtémát szolgáltat: sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy ki kivel találkozott a vörös szőnyegen, hogyan kerülgették egymást az exek és ki mit viselt az év legnagyobb divateseményének számító gálán. A vörös szőnyeges belépők helyett érdemes megnéznünk,  hogy ki az a divattervező, aki retrospektív tárlatot kapott a Metropolitan Múzeumban. A MET tavaszi kiállításának középpontjába egy mai tervező, Rei Kawakubo került. Mit érdemes tudni a japán dizájnerről? Kawakubo alapította meg a Comme des Garcons márkát az 1960-es évek végén, a következő évtizedben meghódította Japánt, hogy aztán az emlékezetes 1981-es párizsi debütálása után az egész divatvilágot felforgassa. Az eredetileg művészettörténészként végzett tervező egy rövid textilipari kitérő után szabadúszó stylistként kezdett dolgozni. Tulajdonképpen Kawakubo azért kezdett el ruhát tervezni, mert a boltokban nem találta …

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be másolattal?

Szerző: admin

„A plakát egy idő után olyan lesz, mint egy bélyeg, csak nagyon nagy.” – Badits Marcell plakátszakértő A múlt századi plakátok még mindig reneszánszukat élik, nemcsak a falakon, de különböző zsibvásárokon hűtőmágnesként, díszdobozokon vagy táskákon is megvásárolhatjuk őket. Azonban mi lenne, ha rossz minőségű, lassan közhellyé váló koppintások helyett eredeti, nagyon ritka példányokat vásárolhatnánk? Megengedhetjük-e magunknak, hogy eredeti plakátokkal díszítsük otthonunkat?  „A plakát az egy efemer, gyorsan elmúló művészet, szűkíteni kellett rajta a mondanivalót. Az emberek gyorsan mennek, nincs idejük megállni, hogy jobban megnézzék az oszlopokat, amin a plakát van. Egy másodpercük van, hogy felismerik a témát és még annál is fontosabb, hogy a szöveg olvasható legyen. Ilyen a jó plakát. Tömöríteni kellett. Két téma nem lehet egy plakáton, a jó plakáton legalább is.” – Sós László Azt, hogy a plakátművészet mára már egy önálló művészeti ággá vált, jól bizonyítja az, hogy egyre több magyar aukciósház szervez plakátaukciókat. A hajdan tömeggyártásban készült, mára már alig néhány darabban fellehető alkotások új utat nyitnak a lakberendezésben, ráadásul alternatívát kínálnak a megfizethető egyediséget és egyben a jó befeketést …