Az altenburgi apátság falfestményeit a világ legszebb barokk freskói között tartják számon. Troger Pált 1732-ben bízták meg bencés templom kifestésével, amelyet a kolostor márványtermének, lépcsőházának, könyvtárának és egyéb helyiségeinek freskói követtek.

“Az osztrák barokk festészet ragyogó festői közül nyilván egyikre sem illik a virtuóz elnevezés annyira, mint Trogerre és az ő tevékenységére, valóságos diadalmenet az osztrák kolostorokon keresztül.” Éber László

Troger Pál (1698—-1762) Bolognában, Milanóban, Rómában és Velencében tanult. Mesterei – Giovanni Battista Crespi, Francesco Solimena, Sebastiano Conca – révén leginkább a bolognai festészeti tradíciókhoz csatlakozott, de Velencében Piazzettánál is tanult, így a fiatal Tiepolo szárnypróbálgatásának is tanúja lehetett. 1726-ben Bécsben telepedett le, ahol nagy szaktekintélynek örvendett, 1751 -1759 között ő volt a művészeti akadémia vezetője. Troger kiválóságának szép példái a melki, a gérasi, a göttweigi, de leginkább az altenburgi kolostor és templom freskói.

“Megszabadulni az építészet nyűgétől, felemelni, megszüntetni a határoló mennyezetet, a szemet mérhetetlen távolságba ragadni, hol a mennyei seregek ujjongó glóriái tűnnek fel vagy az allegória szellemvilága van megtestesítve.“ – Hans Tietze gondolatai Troger Pálról.

Legerősebb hatású műveinek egyike az altenburgi templom hatalmas ovális kupoláját díszítő apokaliptikus freskója. Az óriási térben sűrűn gomolygó felhők között mozgó alakok szenvedélyes életet élnek.

Troger Magyarországban is sokat dolgozott. 1742-ben, ugyanabban az évben, amelyben az altenburgi kolostor könyvtárának freskóit fejezte be, a pozsonyi Szent Erzsébet templomot, két évvel utóbb a győri bencés (akkor jezsuita) templomot díszítette festményeivel.

Az altenburgi bencés kolostor

Az 1144-ben alapított altenburgi apátság az Erdőnegyed barokk ékszere, a “Waldviertel barokk ékkövének” is nevezik. A bencés apátságot 1144-ben alapították, Sankt Lamberechtből érkeztek ide az első szerzetesek, a templom 1265-ben készült el. Az apátságot nem kímélték a háborús megpróbáltatások, hol a csehek, hol a protestánsok és a svédek pusztították, majd 1715 után Placidus Much apát megbízásából Joseph Munggenast tervei szerint óriási barokk komplexummá építették át. Sajnos ennek áldozatul esett jó néhány jelentős, gótikus épület is.

Szent Lambert apátsági kolostor freskója

A harmincéves háborúban (1618-1648) a svédek elpusztították, gótikus stílusban Benedek és Maurus Leiß Boxler apát építtették újjá a templomot. A régi, hatalmas gótikus csarnoktemplom helyett 1730-1733 felújítás során Joseph Munggenas elképzelései valósultak meg és barokk templommá alakították át az épületet. A hajó boltozatán megtartották a gótikus jelleget és megőrizték az ovális kupola központi szerepét.

A belső tér ovális alaprajzú, hat falfülke fölé épített kupola fedi, amelyet Troger Pál, Szent János látomását ábrázoló freskója díszít. Troger festette ki a szentély boltozatait is (Isten báránya, isteni erények), de a főoltár képe is az ő műve (Mária mennybemenetele, Szentháromság). A nagyszerű stukkódíszek F.J. Holzinger munkái.

A könyvtár freskója

A kétszintes, 48 m hosszú könyvtár termet érdekes látszat építészeti megoldásokkal és allegorikus mennyezeti freskókkal díszítették. A három kupolateret stukkódíszes dongák választják el egymástól és sarkaikban nagy márványoszlopok állnak. A freskókat 1742-ben készítette Troger Pál és Johann Jakob Zeiller. A központi kupola freskóján Sába királynő Salamon királynál tett jeruzsálemi látogatása jelenik meg.

A kripta freskója

A könyvtár alatt található dongaboltozatos kripta falait groteszk freskók borítják. A “Mementó mori!”  (emlékezzél a halálra) jegyében szimbolikusan az élet-halál, fény-sötétség ellentétpárok kifejezői a furcsa képek és a rengeteg díszítő motívum. Troger Pál freskóit Abraham a Santa Clara 1720-ban Nürnbergben megjelent könyve inspirálta.

Császári traktus és a márványterem

Kevésbé meglepő, de hasonló, groteszk ábrázolások láthatók a császári traktus termeiben. A császári terem a császári díszlépcsőn érhető el, ezt szintén Troger Pál 1737-ban készült freskója díszíti.
A márványterem tartalmazza a kulcsot a kolostor értelmezéséhez, a fény diadalát a hit fényében, az igazságot, az isteni bölcsességet.
A prelátusi épületszárnyban is van még egy márványterem, amelynek mennyezeti freskóját (középpontban Apolló alakja) szintén Troger Pál festette.

Forrás:
Troger Pál magyarországi művei
A Paradise of Baroque Frescoes Is Tucked inside an Austrian Crypt