Miközben a korlátozó intézkedések miatt az elmúlt egy évben a műtárgypiacon az értékesítési csatornák beszűkültek, hazánkban a kereslet nőtt. Erősödött a kortárs művek iránti érdeklődés, az online árverésekkel pedig egy olyan réteg is megjelent a vásárlók között, akik korábban nem vettek részt az élő aukciókon. A jelenlegi helyzet is bizonyítja, a műtárgy értékálló befektetési eszköz, melynek az aranyhoz hasonló értékmegőrző tulajdonsága van.
A tavalyi műtárgypiaci eredmények azt mutatják, hogy miközben a világ legnagyobb aukciós házai 20 százalék körüli bevétel csökkenést realizáltak, a kisebb piacok ellenállóbbak voltak a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Az online árverésre való kényszeres áttérés miatt a legmagasabb árfekvésű műveket kevésbé merték licitre bocsátani, ezek inkább privát eladás keretében keltek el. Az adatok szerint a magyar a globális műtárgypiac kevesebb mint fél százalékát teszi ki, így nálunk is a kisebb piacoknál tapasztalható tendencia figyelhető meg. „A 2020-as adataink alig mutatnak visszaesést, a forgalmunk még úgy sem csökkent, hogy a tavaszi szezonban leállt az értékesítés” – emeli ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője. A lezárások, az utazások elmaradása miatt a műtárgypiacon jelen lévő ügyfeleknek több elkölthető pénze maradt, akik ősszel és télen éltek is a lehetőséggel, akár nagyobb összegű festményekbe is beruháztak. Bár hazánkban a gyűjtői réteg a globális arányokhoz képest elég szűk, néhány ezer ember, a 10 millió forint feletti művekért pedig 50-100 vevő versenyez, az online térnek köszönhetően egy új vásárlói réteg is megjelent a piacon. Ők azok, akik korábban a távolság miatt nem vettek részt az élő aukciókon, vagy a megváltozott körülmények miatt új befektetési lehetőséget kerestek. „Amikor valaki elkezd érdeklődni egy új befektetési terület iránt, akkor értelemszerűen a biztos nevekre fókuszál, azokra, akik száz éve is nagy értéket képviseltek. Ezek a klasszikusok. Volt olyan árverésünk, ahol a legdrágább Munkácsy-festményre egy eddig számunkra ismeretlen vevő licitált, aki korábban még sosem vett részt árverésen” – meséli a Virág Judit Galéria ügyvezetője.
„A magyar piacon a műkincs portfólió építése jellemzően inkább hobbi, a gyűjtők tipikusan saját maguk kezelik értékeiket. Általában van egy fő tevékenysége – jellemzően aktív társasági részesedések és ingatlan befektetések formájában – azoknak, akik jelentősebb műtárgy portfólióval rendelkeznek. Ez tehát egy side business, ami kezdetben inkább szórakoztatja őket, érzelmi kötődésük van. A tudatos vagyonkezelés kialakítása már a jelentősebb műtárgy felhalmozás után kerül előtérbe” – írja le a helyzetet dr. Erdei Márton, a Deloitte Private operatív vezetője. Hazánkban a 20. század elején alkotó magyar festők gyűjtése a jellemző, viszonylag szűk réteg az, aki nemzetközi környezetben, külföldi művészek munkáiból építi a gyűjteményét. A kortárssal foglalkozók a legkisebb, ám folyamatosan növekvő szegmens, ők vállalatvezetői rétegből és a középosztály tetejéből kerülnek ki. „Ha az elmúlt kb. 30 év tendenciáit figyeljük, folyamatosan szélesedik az a réteg, amelyik megengedheti magának, hogy műtárgyakkal foglalkozzon. Ez a luxus iparágnak egy nagyon specifikus szegmense. Az elmúlt év növekedése tapasztalataink szerint nem csupán az online értékesítés áttörésével magyarázható. A lezárások miatt nagyon sok olyan területen tapasztalható fellendülés, ami az otthonunkat érinti. Mivel akár hónapokig is a négy fal között voltunk, sokan dekorációs szándékkal is elkezdtek nyitni a műtárgyak felé. Ez a trend elsőre bagatellnek tűnhet, de jelentős felfutást eredményezett” – teszi hozzá dr. Erdei Márton. Ezért is lehet, hogy a kisebb nevek és az alacsonyabb értékű műtárgyak iránt is óriási kereslet tapasztalható. A műtárgynak, mint befektetési osztálynak, a legnagyobb előnye az értékálló képesség, a potenciális magas hozam és az élvezeti érték. Az elmúlt időszak is visszaigazolta, a műtárgy hosszú távon is értékőrző, a kiemelkedő kvalitású művek válság alatt is tartják az árukat.
