Idén is megmutatjuk, mely műalkotásokért adták az év során a legmagasabb összegeket. Most a globális piacon nézünk körül, a legjobb áron elkelt hazai tételekről a II. részben lesz szó.

A műkereskedelemben is rendkívüli év volt 2020 és annyi a végleges számok ismerete nélkül is tudható, hogy a forgalom jelentősen visszaesett – ám mégsem olyan mértékben, amit feltételezhettünk volna a hónapokig tartó lockdown, az elbizonytalanodás, a pandémia sok gyűjtő anyagi lehetőségeit is negatívan befolyásoló hatásai miatt. 2020 műkereskedelmének alaposabb elemzésére később még visszatérünk, most csak annyit, hogy a szakma összességében jó alkalmazkodó képességről tett tanúbizonyságot és számos újítással, új értékesítési formák bevezetésével és a hagyományosak közötti súlypontok módosításával a negatív hatások egy részét sikerült kivédenie. Sőt, nem egy piaci szereplőnek még bővítenie is sikerült a forgalmát; Németország négy vezető árverőháza közül például kettő is két számjegyű forgalomnövekedést ért el 2019-hez képest, és a másik kettő is megközelítette előző évi eredményét.

A COVID-19 negatív hatása elsősorban a legmagasabb ársávba sorolt művek kategóriájában érződött, amire a legkézenfekvőbb, ám nem kizárólagos magyarázat az, hogy ezek a legkevésbé alkalmasak az online értékesítésre. De nem is állíthatjuk biztosan, hogy valóban jelentős visszaesés volt ebben a szektorban, mivel általános tapasztalat, hogy a nyilvános árverések helyett egyre többen választják a private sales keretében történő adás-vételt, aminek eredményei csak az esetek kisebb részében válnak ismertté. Idén ez az üzletág a két vezető nemzetközi aukciósháznál az általános visszaesés ellenére is 50-57%-os növekedést produkált. Persze a private sales nem új jelenség, a legdrágább műtárgyaknak már évek óta durva becsléssel fele-fele kerül új tulajdonoshoz nyilvános aukciókon és private sales keretében.

Listánk értelemszerűen csak az aukciókon legmagasabb áron elkelt tételeket tudja bemutatni, de a kiszivárgott információkból annyit máris tudni lehet, hogy az év során az itt szereplőknél magasabb áron is keltek el műtárgyak. A Christie’s például a napokban elárulta, hogy idén három művet adtak el 100 millió dollár feletti áron, miközben, mint látni fogjuk, az aukciós toplistán egyetlen ilyen tétel sem szerepel.

Lássuk akkor az árverések legdrágább tételeit:

1. Francis Bacon: Aiszkhülosz Oreszteiája által inspirált triptichon – 84.550.000 dollár

Ez az eredmény jól illusztrálja a legmagasabb árfekvésű művek piacán tapasztalt visszaesést; ezzel az árral utoljára 2016-ban lehetett volna a lista élén végezni, az azóta eltelt években Bacon festménye dobogóra sem került volna. Az ár – ami a művész harmadik legmagasabb, aukción elért ára és a Sotheby’s júniusi online árverésén született – némileg meghaladja a 60-80 millió dollárban megállapított becsértéket, de messze elmarad a művész 2013-as, 142,4 milliós rekordjától. A triptichonok Bacon gyűjtők körében nagyon kedvelt specialitásai közé tartoznak, közülük ezt megelőzően utoljára 2014-ben volt hozzáférhető egy az aukciós műkereskedelemben. Az 1981-ben született monumentális méretű festményegyüttes most a norvég Hans Rasmus Astrup gyűjteményéből került kalapács alá; a vevő személyére egyelőre nem derült fény. Ez az eredmény is mutatja, hogy – igaz, főként a COVID okozta kényszerhelyzet hatására – a legfelső árkategóriában is csökken az online értékesítéssel szembeni bizalmatlanság.

2. Wu Bin: A Lingbi-kő tíz nézete, 76,6 millió dollár

A kínai műgyűjtők étvágya továbbra is hatalmas. A klasszikus és a modern kínai festészet remekművei zömmel hazai, azaz kínai árverőházaknál cserélnek gazdát, de a kínai gyűjtők versenyben vannak a nagy európai és amerikai árveréseken is a különböző korokban született nyugati munkákért is. Ezúttal azonban alulmaradtak az egyik vezető kínai aukciósháznál, a Poly Auction-nél októberben lezajlott aukción: az 1610 körül született, 11 és fél méteres kalligrafikus tekercskép közel egy órás licitcsata után egy amerikai gyűjtő birtokába került. A mű járt már New Yorkban: 1989 decemberében a Sotheby’s-nél 1,21 millió dollárért cserélt gazdát, azaz tulajdonosa most igen jelentős haszonnal adott túl rajta. A mostani ár a kínai régiségek és a kínai klasszikus festmények kategóriájában új rekordot jelent – és természetesen új csúcseredmény a XVI-XVII. század fordulóján aktív tájképfestő számára is.   

3. Roy Lichtenstein: Akt vidám festménnyel, 46.242.500 dollár

Az amerikai művész jellegzetes stílusában született, képregényes hatásokat ötvöző kései, 1994-es festmény a második legfiatalabb a TOP 10-be bekerült alkotások között és becsértékének másfélszereséért cserélt gazdát júliusban a Christie’s-nél. Lichtenstein rekordára öt évvel ezelőtt született és a most kifizetett összeg több mint kétszerese, 95,4 millió dollár. A mostani eredmény egy olyan aukción született, ami egyidejűleg zajlott a világ négy nagy műkereskedelmi központjában; a győztes ajánlatot egy ázsiai gyűjtő tette Hong Kongban.

4. Ren Renfa: Lóháton hazatérő öt részeg herceg, 41,8 millió dollár

Most nagyot ugrunk visszafelé az időben, mert ez a két méteres tekercskép a XIII-XIV. század fordulóján született, szerzője a festés mellett tisztviselőként is dolgozott. Ez a mű is Hong Kongban cserélt gazdát, de a Sotheby’s-nél, így jó eséllyel először fordult elő, hogy a neves aukciósház éves házi leütési listájának dobogójára egy kínai munka is felkerült. A ház maga sem számíthatott a kiugró eredményre, hiszen a mű becsértékét „csak” 10-15 millió dollárban adták meg.

5. David Hockney: Nichols Canyon, 41.067.500 dollár

Hajszállal szorult csak Ren Renfa munkája mögé a rendkívül népszerű brit képzőművész 1980-as tájképe, aminek eladásával a Phillips aukciósháznak is sikerült felkerülnie a TOP 10-es listán szereplő műveket értékesítő házak sorába. Hockney 2018 után így másodszor lett a legdrágább élő festő; két éve ehhez a címhez egy 90 millió dollárt is meghaladó leütés kellett, ami azóta is tartja Hockney egyéni rekordját. A mostani ár az eddigi legmagasabb a művész tájképei között; a nagy méretű mű egy Hockney kaliforniai házához közeli kanyont örökít meg és eddig Richard Hedreen ingatlanbizniszben utazó seattle-i milliárdos tulajdonában volt.  

6. Cy Twombly: Cím nélkül (Bolsana), 38.685.000 dollár

A 9 éve elhunyt amerikai képzőművész 1969-es munkája egy olyan jelentős sorozathoz tartozik, aminek számos darabja ma már a világ nagy múzeumai, így a washingtoni National Gallery of Art vagy a müncheni Pinakothek der Moderne gyűjteményét gyarapítja. A Christie’s-nél októberben kalapács alá került vegyes technikájú vászon is komoly provenienciával büszkélkedhet: útja a kölni Rudolf Zwirner Galerie-ből indult, majd a Saatchi Gyűjteményből került árverésre 1992-ben – akkor még „csak” 1,65 millió dollárt adtak érte – majd Larry Gagosian galériájából került az amerikai milliárdos, Ronald Perelman jelenleg részleges felszámolás alatt álló gyűjteményébe. Útja innen vezetett a két hónappal ezelőtti New York-i árverésre, ahol becsértéke sávjának alsó határán kelt el.

7. Chang Yu (Sanyu): Négy akt, 33,3 millió dollár

A kínai származású, de karrierjét Párizsban felépítő, 1966-ban elhunyt művész az utóbbi évek nagy kedvencei közé tartozik a nemzetközi műtárgypiacon. Műveiben – amik zömmel aktok és csendéletek – látványosan keveredik a hagyományos kínai iskola eszköztára a Párizsban megismert progresszív nyugati áramlatok hatásával. A Sotheby’s-nél júliusban Hong Kongban árverezett festménye 15 éve ugyanitt, de a konkurens háznál, a Christie’s-nél bukkant fel, akkor 2,1 millió dollárt adtak érte. A mostani, a becsértéknek megfelelő ár megközelíti a művész eddigi, tavaly elért 38,8 millió dolláros rekordárát, amit Öt akt című, ugyancsak az ötvenes években született művével ért el.   

8. Mark Rothko: Cím nélkül, 31.275.000 dollár

Az amerikai absztrakt expresszionizmus egyik legismertebb alakja emblematikus color field festményeinek egyike szinte minden évben bekerül a legmagasabb áron értékesített alkotások közé. Így volt ez idén is, annak ellenére, hogy az 1967-es vászon ára csak megközelíteni tudta a becsértéket. A festmény most a már említett Perelman-gyűjteményből került az októberi Christie’s árverésre, de már korábban is megfordult aukción; 1998-ban 1,2 millió dollárért kelt el. Perelman 2002-ben magánügylet keretében vásárolta; az akkori vételár nem ismert, de biztosra vehető, hogy ez a festmény is jó befektetésnek bizonyult.

9. David Hockney: A csobbanás, 31,1 millió dollár

Hockney az egyetlen művész, aki idén két művével is bekerült a legdrágábbak közé. A csobbanást a hatvanas években három változatban festette meg, a legnagyobb közülük a Tate birtokában van, egy másik, magángyűjteményben őrzött változat még eredeti tulajdonosáé, míg a most árverezett 2006-ban már szerepelt árverésen és akkori 2,9 millió fontos ára életműrekordot jelentett a művész számára. Érdekesség, hogy a most februárban a Sotheby’s-nél Londonban kalapács alá került változatot ugyanaz a milliárdos amerikai gyűjtő, David Geffen vette meg, aki 1985 és – vélhetően – 2006 között egyszer már magáénak mondhatta a képet. A 31,1 millió dolláros ár inkább a becsérték alsó határához áll közel, de 14 év alatt így is igen komoly értéknövekedést jelent.

10-11. Barnett Newman: Onement V, 30.920.000 dollár

Az idei TOP 10 tulajdonképpen TOP 11, mert a 10. helyen két festmény is egyforma áron kelt el, mindkettő a Christie’s-nél júliusban New Yorkban. Kezdjük a korábbival, az 1970-ben elhunyt jeles amerikai absztrakt expresszionista festő 1948-as vásznával. A mű Newman egyik legismertebb, hatrészes sorozatából származik; ezeken a képeken egy egyszínű mezőt egy eltérő színű keskeny sáv („Cipzár”) választ ketté – vagy éppen köt össze. A sorozat darabjai közül már csak kettő van magánkézben; a most árverezett kép legutóbb 8 éve bukkant fel árverésen és akkor 22,5 milliós árat ért el, azaz értéknövekedése szerényebb a listán szereplő többi tételnél.

10-11. Brice Marden: Egymást kiegészítve, 30.920.000 dollár

Míg Newman képe kicsit „alulteljesített”, Mardené szárnyalt: a 2004-07 között született festmény csaknem megháromszorozta a művész eddigi, alig egy éve felállított életműrekordját, s egyben a legfiatalabb alkotás, aminek sikerült beküzdenie magát az év legdrágább árverési tételei közé. A 82 éves, stíluskategóriákba nehezen besorolható művész alkotása talán az egyetlen jelentős munka, amit a neves amerikai gyűjtő, Donald Marron hagyatékából árverésen értékesítettek. A diptichonra Marden egyik főműveként tekintenek, így a kiugró ár nem okozott meglepetést, becsértékének inkább az alsó határához áll közel.

A nemzetközi sajtóban megjelent több TOP 10-es listán szerepel az a tyrannosaurus-csontváz is, ami októberben becsértékének többszöröséért, több mint 31 millió dollárért kelt el egy Christie’s árverésen New Yorkban. Szerepeltetése a listákon annyiban jogos, hogy az eladásra – jó marketingfogással – egy művészeti aukció keretében került sor; mi azonban a lista összeállításakor csak műalkotásokat vettünk figyelembe.

Megemlítjük még, hogy mindeddig egyetlen olyan idei private sale eredmény vált ismertté, aminek az ár alapján helye lenne a fenti listán. Márciusban mi is beszámoltunk róla, hogy meglepő módon nem egy aukciósház, hanem három neves amerikai galéria együttesen kapott megbízást a Marden-festmény kapcsán már említett Donald Marron hagyatékának, pontosabban a hagyatékhoz tartozó művek túlnyomó többségének értékesítésére. Ebből a kollekcióból Mark Rothko No.22. (Reds) című munkáját egybehangzó hírek szerint 70 millió dollárért adták el.

Megjegyzés: az egyes műveknél feltüntetett árak tartalmazzák az árverőházak jutalékát is. A könnyebb összehasonlítás kedvéért a fontban és hongkongi dollárban született árakat is amerikai dollárban adjuk meg. Az egyes műveket az azokat értékesítő árverőházak jóvoltából közöljük.

Szerző: Emőd Péter

A cikk 2020. 12. 19-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.