Aukció, Legek, Műtárgypiac
Hozzászólok

Ezek voltak 2020-ban az aukciós csúcsok – II. rész: hazai körkép

A nemzetközi listához hasonlóan itt is erősen megbolygatná a sorrendet, ha be tudnánk számolni az aukción kívül értékesített művekről is, ezekről azonban még a nemzetközi gyakorlathoz képest is kevés információ áll rendelkezésre – legalábbis az érintettek részéről is megerősített formában.

A hazai aukciósházak idei évét áttekintve ugyanazt mondhatjuk, amit cikkünk előző, nemzetközi részében: a COVID-19 ugyan jelentősen visszavetette a forgalmat, de mégsem olyan mértékben, mint ahogy azt sokan a pandémia kitörését, majd elhúzódását látva gondolták. Ennek okai mélyebb elemzést igényelnek; a talpon maradás tényezői között minden bizonnyal ott van az aukciósházak kreativitása, az online értékesítésre való viszonylag gyors és zökkenőmentes átállás, a részben vagy teljes egészében kulturális célú költések egyéb csatornáinak – utazás, színház, koncert, stb – ellehetetlenülése, az egyéb, pl. ingatlanpiaci befektetési lehetőségek attraktivitásának csökkenése is.

Hasonlít a nemzetközi piachoz a helyzet abban a tekintetben is, hogy az árverési információk itthon sem adnak teljes képet a legjobb árakon értékesített műtárgyakról; a private sales nálunk is felfutóban van. Írásunk végén megemlítjük azokat a munkákat, amelyek aukción kívül keltek el, vagy kelhetnek ezekben a napokban el olyan áron, hogy bőven a listán, esetenként annak az élén lenne a helyük – miközben szinte bizonyos, hogy az ilyen adásvételeknek csak kisebb részéről van tudomásunk.

égezetül, hasonló a helyzet a nemzetközi piachoz abban is, hogy az abszolút rekordokat ostromló csúcsművek nálunk sem kerültek idén piacra; a friss listát vezető 95 milliós eredménnyel az elmúlt két évben dobogóra sem lehetett volna kerülni.

Lássuk ezek után az idei év tíz legdrágább hazai aukciós tételét!

1.Tihanyi Lajos: Akt studium, 95 millió forint

A végén csattan az ostor: az év legmagasabb aukciós ára az év utolsó nagyobb árverésén, a Virág Judit Galéria december 19-i téli online aukcióján született meg. Tihanyitól 2017 óta nem szerepelt hasonló jelentőségű munka árverésen;  akkor a Pont St. Michel című festménye életmű-rekordot jelentő áron, 220 millió forintért kelt el. Az 1917-ben készült akttanulmány először egy évvel később szerepelt hazai kiállításon, majd a múlt század 20-as-30-as éveiben bemutatták Berlinben, Drezdában, Párizsban és New Yorkban is. A mű a 30-as évektől, legkésőbb 1936-tól napjainkig a legendás filmes, Korda Sándor, majd örökösei tulajdonában volt; Korda testvérével együtt a Tihanyi-életmű legjelentősebb gyűjtői közé tartozott. Az akttanulmány hátoldala a művész egy női portréját rejti, ami korábban ismeretlen volt a szakemberek előtt. A festmény, amit maga Tihanyi is legsikerültebb alkotásai közé sorolt, most végre hazatért és 80-120 millió forintos taksával került kalapács alá, a leütési ár tehát megfelelt az előzetes várakozásoknak.

2-3. Munkácsy Mihály: Fasor, 90 millió forint

Munkácsy Mihály hosszú időn keresztül a legdrágább magyar festőnek számított, de az elmúlt két évben nem került kalapács alá igazán kiemelkedő alkotása, így nevét hiába is kerestük volna a toplistákon. 2020 viszont az árverések világában az ő éve volt; a tíz legmagasabb áron leütött festmény közül három is az ő munkája, kettő ráadásul egymással holtversenyben a képzeletbeli dobogó második-harmadik fokán. Előbb, a Virág Judit Galéria őszi árverésén az 1873-ban, Munkácsy egyik legtermékenyebb évében festett Fasor került kalapács alá. A művész abban az évben néhány hetet Barbizonban töltött Paál László társaságában és ez alatt az idő alatt több tájképe is született, többek között a most kalapács alá került kis méretű, hazai kiállításokon időről időre felbukkant alkotás is. A kép induló árának közel háromszorosáért és 50-60 milliós becsértékénél is jóval magasabb áron talált gazdára. A Fasor 18 éve is megfordult már a Virág Judit Galériánál; akkor 44 millió forintért cserélt gazdát.   

2-3. Munkácsy Mihály: Naplemente, 90 millió forint

Naplemente című, ugyancsak 1873-ban született impresszionisztikus tájkép kivételes kvalitásai miatt a Munkácsy-életmű igen figyelemre méltó alkotásának tekinthető, azonban több mint 100 évig semmit sem tudtak róla a művészettörténészek, Amerikában lappangott. Egykor a San Francisco-i világkiállításon volt látható 500 magyar mű között, az első világháború után azonban már nem került haza. A Naplemente bensőséges tájszemlélete miatt az életmű egyik legkülönlegesebb, stíluspalettájának egyik legmesszebbre merészkedő darabja, amit az akkor még ifjú festő hollandiai és barbizoni tanulmányútjainak hatására, nem a műkereskedelmi elvárásokhoz igazodva, hanem a maga örömére alkotott. A festmény a Virág Judit Galéria téli árverésén 80-120 milliós becsértékkel került kalapács alá; a leütési ár ennek sávjában van, de közelebb annak alsó határához. A festmény ugyanitt már négy éve is szerepelt, akkor 55 millió forintot fizettek érte.

4. Kádár Béla: Eladják a szürkét, 80 millió forint

Mint Kelen Anna írja az 1921 körül született olajképhez készült tanulmányában, a mű erőteljesen expresszív festésmódja még a művész bécsi korszakát jelzi, de kompozíciójában és témaválasztásában már a Sturmhoz kapcsolódik. Témaválasztásában a magyar népmesék világát idézi, technikájában és festésmódjában viszont a nemzetközi avantgárd formanyelve alapján hozott létre egy csak rá jellemző, teljesen egyedi stílust. A 36 millió forintról indított festmény a Virág Judit Galéria őszi árverésén komoly licitcsata után végül becsértékének felső határán, 80 millió forintért kelt el.

5. Vaszary János: Parkban, 72 millió forint

Munkácsy mellett Vaszary Jánosnak sikerült még egynél több művel felkerülnie a TOP-listára, ami töretlen népszerűségének és mind magasabbra törő árainak ismeretében nem meglepő. Vaszary életművében két ikonikus ciklus található, a Dunakorzó és a Park ciklus. Utóbbi művek a tatai Vaszary-villában különböző technikával készültek 1928-tól kezdve gyakorlatilag  a művész haláláig. E sorozat egyik legszebb, 1930 körül készült, ragyogó dekorativitású darabja került kalapács alá a Virág Judit Galéria őszi aukcióján és kelt el az 50-80 millió forint között megállapított becsértékének inkább a felső határához közelebb.

6. Vaszary János: Golgota, 60 millió forint

Bár Vaszarynak a  könnyedebb hangvételű művei a legnépszerűbbek, a gyűjtők komoly összegeket fizetnek komor hangulatú, Európa és Magyarország tragikus évtizede, egy véres háború és egy igazságtalan béke emlékét feldolgozó korábbi munkáiért is. A Kieselbach Galériaőszi aukcióján kalapács alá került, a Golgota-sorozathoz tartozó festmény Molnos Péter tanulmánya szerint „azon ritka művek egyike, amelyben a modern művészet formai kísérletei, a bibliai tradíció és a magyar történelem drámai eseményeire utaló szimbolika kikezdhetetlen művészi színvonalon találkozik.” A kép 60 milliós leütési ára a becsérték sávjának közepén helyezkedik el.

7. Scheiber Hugó: Világváros (Potsdamer Bahnhof), 53 millió forint

A két világháború közötti Berlinben eltöltött néhány év Scheiber pályáján is kiemelkedő fontosságú időszak volt, a festő itt alkotta meg nagyváros-sorozatának legszebb és legizgalmasabb darabjait. Lüktető, dinamikus alkotásai utánozhatatlan fantáziával mutatják be a nyüzsgő metropolisz mindennapjait. Az 1926 körül született, dinamikus festésmódjával és a spirális mozgásra épülő kompozíciójával a futurizmust idéző mű Scheiber berlini időszakának egyik legszebb darabja, mely egykor az ismert újságíró és műfordító, Barabás Béla tulajdonában volt. Az elmúlt évtizedekben több hazai és külföldi tárlaton is szerepelt kép a Virág Judit Galéria téli árverésén 50-70 milliós taksát kapott és ezen a sávon belül, annak alsó határához közelebbi áron ütötték le. A festmény 1998-ban szerepelt a Virág Judit Galéria első aukcióján, akkor 3,2 millió forintért ütötték le.

8-9. Galimberti Sándor: Nagybányai udvar, 50 millió forint

A tragikusan rövid életű és halála után hosszú időre szinte elfelejtett művész egy-egy ritka festményének felbukkanása ma eseményszámba megy a piacon. A Nagybányai udvar 1907-ben született, amikor a fiatal, alig 24 éves művész éppen hazatért hároméves, zömmel Párizsban töltött tanulmányútjáról – nem véletlen, hogy a festmény a nagybányai neós mozgalom mellett a Gauguin-féle posztimpresszionizmust és a párizsi fauvizmust is eszünkbe juttatja. A mű a Kieselbach Galéria őszi árverésén indokoltan magas, 50-80 millió forintos becsértékkel került kalapács alá; az 50 milliós leütés kétmillió forintot javított a festő eddigi életmű-rekordján. 

8-9. Munkácsy Mihály: Karosszékben ülő lány, 50 millió forint

Az egykori Magyar-Francia Galéria utódjaként működő Bodó Galéria és Aukciósház még csak harmadik évét tölti az aukciós műkereskedelemben, ezért igen komoly eredmény, hogy máris a TOP 10-ben helyet biztosító eredményt tudott felmutatni. A ház erre maga is legfeljebb titokban számíthatott, hiszen a kis méretű olajkép becsértékét 20-30 millió forintban állapították meg és 15 millióról indították. A hihetetlen könnyedséggel megfestett mű a szalonzsáner képek időszakában, 1878 körül készült, azok több jellegzetes vonását magán is viseli, ám mégis elüt tőlük – elsősorban azáltal, hogy Munkácsy az ilyen képeinél megszokottól eltérően kifejezetten személyes vonásokat adott mindmáig ismeretlen modelljének. A tipikus szalonképekhez képest szokatlanul puritán a környezet is, ami így nem „nyeli el” a modellt.

10. Szobotka Imre: Fekvő alak, 46 millió forint

Szobotka Imrének új életműrekordra volt szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a TOP 10-be és 1912-14 között készült festménye könnyedén ugrotta meg ezt a szintet; 20 millióról indulva, 30-40 milliós becsérték mellett 46 millió forintnál koppant a kalapács a Virág Judit Galéria téli aukcióján. Az első világháborút közvetlenül megelőző évek Szobotka munkásságának legfontosabb szakaszát jelentették, amikor pályája párhuzamosan haladt a nemzetközi avantgárd élvonalával. A művész legjobb kubista alkotásai közül többnek a sorsa mindmáig  ismeretlen; hosszú ideig ezt a kis méretű, a kubisták számára nem feltétlenül tipikus témaválasztású képét is a keresettek között tartották számon, de aztán 2015-ben már szerepelt ugyanezen galéria árverésén, ahol 18 millió forintért kelt el.

Mint a bevezetőben említettük, a legdrágább művek növekvő hányada nem nyilvános aukciókon cserél gazdát. Nyilvánosan elérhető adatok az idei egyéb ügyletekről leginkább a Magyar Nemzeti Bankhoz, vagy cégeihez köthető vásárlások kapcsán állnak rendelkezésre. Így tudható, hogy az MNB-Ingatlan Kft 170 millió forintért vásárolta meg Rippl-Rónai József Lengyel Menyhértről készített, 1910 körüli portréját. Itt – Ránki Dezső zongoraművész személyében – ismert az eladó is. Rippl-Rónaiért adtak már ennél magasabb árat is árverésen, ám férfiportréi eddig – legalábbis aukciókon – ennél nagyságrendekkel alacsonyabb áron cseréltek gazdát. A 170 millió forint a hazai piac legmagasabb, eddig hivatalosan ismertté vált idei ára. Megelőznék az árverési csúcstételeket egy másik MNB-s vásárlás képei is: ennek keretében Korniss Dezső négy festménye került a pénzintézet birtokába, együttesen 460 millióért, azaz 115 millió forintos átlagáron, ami a többszöröse Korniss eddigi legmagasabb aukciós árainak. Az összeg tételenkénti megoszlása nem ismert, de nagy valószínűséggel mind a négynek helye lenne a toplistán. A kornissi életmű kiemelkedő darabjait a bank egy ismert műgyűjtőtől, Nudelman Lászlótól vásárolta meg.

Végezetül megemlítünk két olyan művet, aminek csak az árát ismerjük, azt azonban nem tudjuk, hogy elkeltek-e már, s ha igen, valóban ennyiért. A Kieselbach Galéria és az acb Galéria jelenleg is látható, Csúcsok között című kiállításán szerepel egy igen érett előtanulmány Munkácsy Mihálytól egyik leghíresebb alkotásához, az Ecce Homo-hoz. A mű, amit 1958-ban Latabár Kálmán 55 ezer forintért vásárolt meg, most 290 millióért vár új tulajdonosra. Ez az ár az ismert magyarországi műtárgyügyletek élére emelné a festményt, hiszen a jelenlegi csúcsot Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájképe tartja, ami a Virág Judit Galéria 2012-es téli árverésén 240 millió, azaz jutalékkal együtt 288 millió forintért kelt el. Ugyanezen a tárlaton látható Bak Imre Zöldcímű munkája, annak a Narancs-nak a párdarabja, amit néhány hete, mint ahogy arról mi is beszámoltunk, rekordáron ütöttek le egy varsói árverésen. A Zöld újsághírek szerint 56 millió forintért vár vásárlóra s ha elkel, ez az ár is beleférne az idei TOP 10-be.

Megjegyzés: nemzetközi listánkkal ellentétben az egyes műveknél a hazai aukciósházak többsége által követett, bár változóban lévő gyakorlatnak megfelelően a leütési, tehát a jutalékot még nem tartalmazói árat adjuk meg. A jutalék mértéke a a listán szereplő házak közül a Virág Judit és a Kieselbach Galériánál 20, a Bodó Galériánál 25%.

Szerző: Emőd Péter

A cikk 2020. 12. 21-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük