Grayson Perry Apró különbségek mulandósága című kárpisorozatát még augusztus elején láttam Szarajevóban az Art Gallery of Bosnia Hercegovina-ban. Igaz, még csak szeptember első hetében járunk, de megkockáztatom, hogy ez volt az év egyik legizgalmasabb kiállítása.
Grayson Perry utazó kiállítását 2013-ban Londonban és más angliai városokban láthatta először a közönség, majd a szigetországot elhagyva Ukrajnában, Szerbiában, Koszovóban és Boszniában is kiállították a gobelineket. Szeptember 7. és október 20. között a boszniai Banja Luka-ban nézhetik meg Grayson Perry sorozatát!
Mit érdemes tudni Grayson Perry-ről?
A 2003-ban Turner-díjjal kitüntettet Grayson Perry generációjának egyik legismertebb brit művésze, aki kerámiáiról, szobrairól, rajzairól, grafikáiról, szőtteseiről, excentrikusságáról és Clair nevű női alteregójáról ismert. Alkotásaiban a népművészeti elemek mellett a kézműves mesterségek technikáit is alkalmazza, ezáltal kifejezetten intim tartalmú, dekoratív tárgyakat hoz létre, melyek készítésekor a kísérletezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal pedig lerombolja az akadémizmusban uralkodó elitista osztályozásokat.
Apró különbségek mulandósága
A kiállítás hat 2 x 4 méteres kárpiton mesél az angol társadalmi osztályok közötti mobilitásról és az egyes osztályok ízlésvilágának sajátosságairól. A rendkívül részletgazdag szőttesek nem finomkodnak, komplex módon mutatják be a britek életére jellemző excentrikusságot, és őszintén beszélnek a társadalmi osztályok átjárhatatlanságáról. Grayson Perry ügyesen csempészi be a korábbi korok művészeti alkotásainak kompozícióit az Apró különbségek mulandósága. A képek mellé helyezett magyarázó szövegek olyan alkotókat neveznek meg, mint Andrea Mantegna, Masaccio, Carlo Crivelli, Matthias Grünewald, Jan van Eyck, Thomas Gainsborough, Rogier Van der Weyden vagy Frida Kahlo.
A textilbe szőtt „horror vacui-képregény” főszereplője Tim Rakewall, aki szerény körülmények között az alsóbb társadalmi körökben nő fel, az egyetem után beházasodik a középosztályba, majd számítógépes szakértelméből meggazdagodva a felső osztály tagjává válik. Tim Rakewall nem sokáig élvezheti a felemelkedést, egy szerencsétlen autóbalesetben 40 évesen életét veszti és egy idegen nő karjai között hal meg.
Az aranyifjú útja
A szőtteseket William Hogart 18. századi angol festő Az aranyifjú útja című metszetekből álló sorozata inspirálta. Perry kárpitjainak főszereplője Hogart kitalált hőse, Tim (Hogartnál Tom) Rakewell. Hogartot nem véletlen tartják a világ egyik legnagyobb szatirikusának, ugyanis festményein és grafikáin nagy elszántsággal leplezte le a 18. századi Anglia társadalmi viszontagságait, a politikai korrupciót és a különféle társadalmi rétegek álságos viselkedését. Az aranyifjú útja főszereplőjét a divatos élet és a rang utáni vágy fűti, ezért az apjától örökölt vagyont egyre nagyobb és képtelenebb kiadásokba bocsátkozva elkótyavetyéli. Az ifjú végül annyira túlköltekezi magát, hogy érdekházasságra kényszerül és elvesz egy vagyonos özvegyasszonyt, de az adósok börtönét még így sem tudja elkerülni, és a bolondokházában hal meg.
A sorozat többi darabja megtekinthető itt.
All In The Best Possible Taste With Grayson Perry
Az Apró különbségek mulandósága lekottázott ízléssztereotípiák begyűjtéséhez Perry saját szavaival élve „szafarira indult a brit ízléstörzsek közé”. Portyázásának végeredménye egy háromrészes filmsorozat volt, amelyet a BBC Chanel4 2012 júniusában sugárzott a szigetországban.
A forgatás során Perry nemcsak tevékenyen beépült a megfigyelt társadalmi osztályok mindennapjaiba, hanem válaszokat keresett arra a kérdésre is, hogy hogyan befolyásolja a társadalmi hovatartozás a fogyasztással kapcsolatos döntéseket. Perry szerint ugyanis az angol ízlés összefonódik az egyén szociális hovatartozásával, és mindezt már az anyatejjel magába szívja mindenki.
All In The Best Possible Taste With Grayson Perry – 1. rész:
Tim Rakewall gyerekkora:
Első kárpit: Ketrecharcosok imádása
Anyja ölében kuporgó, okostelefon után nyúlkáló Tim alakja eszünkbe juttatja a Madonna gyermekkel ábrázolások ikonográfiáját. A modern kori Mária előtt ajándékot hozó, tetovált és kopasz futball huligánoknak látszó térdeplő figurák az olasz reneszánsz mester Andrea Mantegna 1450-ben készült Pásztorok imádása kompozíciós beállítását ismétlik. Az alsó osztálybeli nagymama lakásában feltűnnek Tim anyjának barátnői. A lányok mögött a lépcsőn a négy éves Timet látjuk.
Text (in the voice of Tim’s Mother):
“I could have gone to Uni, but I did the best I could, considering his father upped and left. He (Tim) was always a clever little boy, he knows how to wind me up. My mother liked a drink, my father liked one too. Ex miner a real man, open with his love, and his anger. My Nan though is the salt of the earth, the boy loves her. She spent her whole life looking after others. There are no jobs round here anymore, just the gym and the football. A normal family, a divorce or two, mental illness, addiction, domestic violence…the usual thing…My friends they keep me sane…take me out…listen…a night out of the weekend in town is a precious ritual.”
Szöveg (Tim anyja hangján):
“Mehettem volna fősulira, de hát Tim apja lelépett, én meg csináltam, amit bírtam. Mindig is eszes kissrác volt, tudta, mivel tud felhúzni. Anyám ivott, apám is ivott. Régen bányász volt, igazi férfi, ami a szívén, az a száján, ha szeret, ha dühös. A mama viszont egy tündér, a gyerek imádja. Egész életében másokról gondoskodott. Munka már nincs errefelé, csak a kondi meg a foci. Átlagcsalád, egy-két válás, dili, drog, családon belüli erőszak… a szokásos… A barátnőim tartják bennem a lelket… elvisznek beülni… meghallgatnak… hétvégén egy este a városban az kincset ér.” Török Péter és Nemes Anna fordítása
Nagy felbontású kép a kárpitról itt.
Második kárpit: Passió a parkolóban
A második kárpitot Perry sunderlandi látogatása inspirálta. Az északkelet angliai város híres focicsapatéról, és rengeteg munkásosztálybeli ember él itt. A kárpit központjában Tim éjszakai bárokban éneklő mostohaapja látható, a férfi lábánál Tim térdepel anyjával. A könyörgők elrendezését Matthias Grünewald 16. századi isenheimi szárnyasoltárjának Keresztre feszítés jelenete inspirálta. Tim a képen tizenéves kisfiú, iskolai egyenruhában van, Adidas táskájából kilóg a laptopja, és szégyenében fülére tapasztja a kezét. A kárpit bal oldalán felfedezhetjük Timet, aki boldog kisgyerekként játszik nagyapjával a kertben.
Text (in the voice of Tim’s stepfather): „I started as a lad in the shipyards. I followed in my father’s footsteps. Now Dad has his pigeons and he loves the boy [Tim Shipbuilding bound the town together like a religion. When Thatcher closed the yards down it ripped the heart out of the community. I could have been a rock band [above graffiti of Sunderland band The Futureheads] I met the boy’s mother at the club. I sing on a Saturday night between the bingo and the meat raffle. Now I work in a call centre, the boss says I am management material. The money’s good, I could buy my council house, sell it and get out. I voted Tory last time.”
Szöveg (Tim mostohaapja hangján):
“Kölyökkoromban kezdtem a hajógyárban. Mint az apám. Apunak most ott vannak a galambjai, és imádja a srácot. Annak idején a hajógyár összetartotta a várost, mint valami vallás. Aztán Thatcher bezárta a gyárat, és kivágta a város szívét. Lehettem volna rocker (a sunderlandi Futureheads együttes graffitije fölött). A fiú anyjával a klubban ismerkedtem meg. Szombat esténként énekelek a bingó és a hústombola között. Most egy call centerben melózok, a főnök szerint még sokra vihetem. Jó a fizetés, megvehetném az önkormányzati lakásomat, eladhatnám, aztán leléphetnék. Legutóbb a konzervatívokra szavaztam.” Török Péter és Nemes Anna fordítása
Nagy felbontású kép a kárpitról itt.
A sorozat második részében megismerhetik Tim Rakewell felemelkedését!
Forrás:
Grayson Perry: The Vanity of Small Differences
Grayson Perry’s ‘The Vanity of Small Differences’: class and taste run deep
William Hogarth: Az aranyifjú útja
Kárpitra szőtt társadalomkritika: Grayson Perry