Axioart Blog

Sokszor kérdezzük magunktól: mi legyen most? Ez a kérdés végigkíséri az életünket, a gyermekkori bringázásoktól egészen a felnőttkori hivatáskeresésig. Szőke Péter Jakab festőművész számára ez az út a salgótarjáni „betonvölgyből” indult, és az építészeten keresztül vezetett a festészet szabadságáig.

Kettősség és a képek születése
A művész gyermekkorát meghatározta a modern város és a nagyszülői falu kettőssége, a régi és az új kapcsolata. Az alkotás misztériumával édesanyja sötétkamrájában találkozott először, ahol a vegyszerek titokzatos ereje révén arcok lenyomatai jelentek meg a papíron. A fekete-fehér fotók hatása, a valóság átalakulása már korán rabul ejtette.

Építészet: A kreativitás mint támasz
Bár a művészet könyvek és albumok formájában mindig körülvette, sokáig nem hitte, hogy valaki felnőttként „csak” ezzel foglalkozhat. Így talált rá az építészetre, ahol megtanulta, hogyan válik a poros földből épület. A kivitelezésben talált rá igazán önmagára: nem mások álmait rajzolta, hanem élő tereket hozott létre. A kreativitás mindennapi támasza lett a problémák megoldásában, de valami mégis hiányzott: a gyermekkori játék tisztasága.

A váltás: 34 évesen új utakon
A vágy, hogy megossza belső világát, az „édes fájdalmat és gyötrő örömöt”, végül a festészet felé terelte. 34 éves korában hozott egy bátor döntést: elengedte tanult szakmáját, és mestert keresett Berkes András személyében.
„Idő kellett ahhoz, hogy mindezek ismeretében eldöntsem, mit akarok és hogyan megmutatni egy festményen.”
Sok tanulmány, lemásolt mestermű és elrontott kép árán született meg saját, felismerhető stílusa.

A flow és a technika szabadsága
Péter művészete folyamatosan fejlődik. Míg kezdetben az olajtechnikával és a tudatos szerkesztéssel kísérletezett, mára megtalálta a sajátos „flow-élményét”:

• Absztrakt alap: Akrillal, szabad gesztusokkal, rétegről rétegre építi fel a kép alapját, felrajzolás nélkül.
• Figurális réteg: Erre a szabad, belső energiákkal teli alapra kerül rá később a figurális kompozíció olajjal.
• Végeredmény: Egy friss, élettel teli alkotás, amely megőrzi a gesztusok lendületét.

Kapcsolódás és lenyomatok
A művész számára a festészet nem öncélú. Legyen szó filmes hatásokról, vagy a 2021-es Balaton-sorozatról – ahol fotótranszfer technikával idézte meg a régi villák emlékét –, a cél mindig a kapcsolódás.
Képei „egy embertől a másiknak” szólnak. Ahogy ő fogalmaz, mindannyiunk tapasztalatai összecsengenek, mint egy zene hangjai, és a műalkotások nem mások, mint közös létezésünk lenyomatai.

*

Szőke Péter Jakab aktuális kiállítása:

*

A kortárs magyar festészet palettáján különleges helyet foglal el Bereczki Kata alkotói szemlélete, amely a személyes nosztalgiát képes egyetemes társadalmi tapasztalattá emelni. Radák Eszter növendékeként a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2011-ben végzett alkotó útja nem volt egyenes vonalú: a gyermekkori rajz tagozatot egy „civil” gimnázium, majd egy rövid építészmérnöki kitérő követte. Az igazi elhatározás 23 évesen született meg, s azóta a festészet nem csupán szakmája, hanem hivatása is.

Művészetét egyfajta kettősség jellemzi: képei grafikus jellegűek, ami a digitális tervezés és a fotóalapú kiindulópont eredménye, mégis ízig-vérig festői narratívák. Stílusa tudatosan reduktív. A látványt homogén felületekre bontja, a környezetet pedig a végletekig leegyszerűsíti. Csak azok a tárgyak és elemek maradnak a vásznon, amelyek elengedhetetlenek a történetmeséléshez. „Kívülálló megfigyelőként lépek fel, dokumentálok és kiemelek” – alkotásainak legfontosabb stílusjegye az arctalanság. Az alakok vonásainak elhagyása nem fosztja meg a képet az érzelmektől, épp ellenkezőleg: szabaddá teszi az utat a néző számára. Az arc nélküliség által a szereplők bárkivé válhatnak – a mi nagymamánkká, a mi szomszédunkká, vagy akár saját magunkká.

Festészetének központi témái a hétköznapi jelenetek, amelyek mindannyiunk kollektív emlékezetében ott élnek. Legyen szó a Balaton-felvidéki nyaralók teraszán átkiabáló szomszédokról (Szomszédok, 2025), vagy a „banyatankkal” közlekedő nyugdíjasról (Nyugdíj-expressz, 2026), a képek a magyar valóság mélyen emberi, olykor fanyar humorral átszőtt pillanatait rögzítik.

Műveiben gyakran jelenik meg a nők sorsa és a generációs örökség. A Tyúkok (2023) című képén az asszonyi összefogás idilljét ellenpontozza a háttérben megbújó, falvédőről ismerős konyhai elvárásokkal. A Káosz (2024) című nagyméretű vászna pedig a modern nő drámáját vetíti elénk: a mindent egyszerre akarás és a hétköznapi mártíromság „csendéletét”.

*

Bereczki Kata aktuális kiállításai:

*

Az alkotó az elmúlt másfél évtizedben számos rangos elismerést tudhat magáénak. Az ArtHungry fődíja, az UniCredit tehetségprogram alkotói díja és az E.ON berlini ösztöndíja mind-mind visszaigazolják látásmódjának érvényességét. Kiállításai Budapesttől Debrecenen át egészen Tallinnig és Ljubljanáig jutottak el, bizonyítva, hogy a „hazai vizeken” evező témák nemzetközi szinten is értelmezhetők.