Month: október 2022

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom WebináriumTéma: Fotóművészet & MűkereskedelemDátum: 2022. november 3. 17:00-tól Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk. Panelisták: Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója. Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese. Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek. Moderátor: Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi …

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon. Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva. A fotóst idézve: Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását …

Dedikációk – kiadatlan kéziratok – magánlevelezések – kézjegyek. 223 egyedileg válogatott tétel kalapács alatt!

Az Antikvárium.hu ez év októberében 17. alkalommal nyitja meg tematikus árverését, és 10 napon keresztül várja a licitálókat. Tételek, melyek eddig ismeretlenek voltak az aukciós piacon. A Medvetánc József Attila egyik legjelentősebb kötete, már csak azért is, mert benne a költő maga válogatta össze korábbi költői termésének javát, s így hozott létre egy, a saját munkásságát reprezentáló kötetet. A kötet kiemelkedik az eddig ismert példányok közül, hisz ez a most felbukkant kötet az első közvetlen dokumentuma, a kutatók előtt eddig is ismeretes József Attila és Kárpáti Aurél közötti kapcsolatnak. Szerb Antalnak a Rózsakeresztbe írt jelen ajánlása egyike lehet utolsó dedikációinak. A címzettek, bár „csak” becenéven, illetve keresztnéven vannak jelezve, jól azonosíthatók: Dobrovits Aladár és felesége, Dömötör Tekla. A bizalmas megszólítás pedig éppen hogy a közeli barátságra utal. Mikszáth Kálmán kevés cikkének kézirata maradt az utókorra. Ez persze korjellemző: a szerzők ekkor még kéziratban adták le cikkeiket a nyomdának, így az egyetlen példányban létező autográf az esetek legnagyobb részében a szedés és a nyomtatás után – fölöslegessé válva – megsemmisült; egyszerűen kidobták. Ez a most előkerült …

Mi fán terem? Grafikai technikák – Ofszetnyomtatás

Az ofszetnyomás (vagy offszet) egy litográfiai eljárás, melynek lényege, hogy a festéket egy speciális nyomólemezre viszik fel, majd onnan egy gumihengerre, innen kerül a papírra a nyomat. Az ofszetnyomtatáskor a CMYK színteret alkalmazzák. A nyomdaipar egyik legelterjedtebb nyomtatási eljárása hisz rengeteg mindent lehet a segítségével nyomtatni; a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat és levélpapírokat is. Nagyobb példányszámok esetén különösen közkedvelt. Rövid története Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra. A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek …