Month: június 2017

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – Rosita Missoni

Lépjen be Rosita Missoni színes vidéki otthonának világába és tanuljon design trükköket a ma élő legnagyobb olasz tervezőnőtől! Az olasz divatcég tulajdonos Rosita Missoni előszeretettel mutogatja az újságíróknak művészi otthonát. A tervezőnő nem véletlen büszke az Alpok lábánál fekvő lírai hangvételű házára, ugyanis a Missoni Home márka jól ismert mintái egyedi hangvételűvé varázsolják a tereket. Ha pár szóval kéne leírnom a házat, akkor mindenképpen kiemelném az élénk színeket, a futurisztikus formákat, a mintadömpinget és a kötött anyagokat. Rosita Missoni hibátlan stílusérzékének ékes bizonyítéka az, hogy ebben a kavalkádban is sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. A vendégek nem érzik azt, hogy túl sok ez így, inkább egy velejéig dizájner otthonból kapnak egy szerethető szeletet. A  Sumirago közeli kétemeletes villából látni az Alpok domborulatait és a Monte Rosa körvonalait. Rosita Missoni a házba érve nevetve mondja: “Áruhalmozó vagyok, nem gyűjtő!”. De Rosita évtizedes tapasztalata érződik ebben a halmozásban. Ócskaságot, oda nem illő elemet aligha találhatnánk, az egyensúly tökéletes! Mi tanulhatunk Rosita Missonitól?  A harmónia megteremtése, nem azt jelenti, hogy unalmas és szürke tárgyakkal kéne körülvennünk magunkat. Bátran kombináljunk különböző formájú és színű …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya? Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést! A hermelin   Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja. Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében! A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a …

Ezek a művészek szeretnék megmenteni az orrszarvúkat! De mégis hogyan?

Miután az orrvadászok megtizedelték a már egyébként is ritka állományt, egy északi hím szélesszájú orrszarvú egyszer csak abban a kényes helyzetben találta magát, hogy ő az utolsó hímnemű példánya ennek a fajnak. 2017-re pedig eljutottunk oda, hogy csak három állatra csökkent az északi szélesszájú orrszarvú állománya. A megmaradt három orrszarvúra, a Fatu nevű 15 éves nőstényre, a Najin nevű 16 éves nőstényre, illetve a Sudan nevű 42 éves hímre éjjel-nappal vigyáznak a fegyveres vadőrök. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy ezzel a három állattal aligha lehet megmenteni az északi alfajt a kipusztulástól. De mit tehet egy művész, ha fel akarja hívni a figyelmet a megmaradt állatokra? Egy ausztrál művész házaspár Kickstarter kampányt kezdett, hogy megvalósulhasson az a szobruk, amin a három megmaradt orrszarvú látható. Gillie és Marc Schattner a világ legnagyobb orrszarvúkat ábrázoló szobrát akarja elkészíteni részben közösségi finanszírozásból, részben a saját pénzükből. A tervek szerint Szudán, Najin és Fatu szobra bronzból lesz, ezután arany patinával vonják be az alkotást, így utalva a szarvak illegális értékesítésére. A házaspár arra kéri az embereket, hogy a pénzbeli …