Összes cikk szecesszió cimkével

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Helyszín: Dohány utca 22-24. Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház. Tervező: Vágó József és Vágó László Évszám: 1908-1909. A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük. “A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, …

Hogyan jelenik meg Klimt Beethoven-frízén a zeneiség?

Bécs egyik nevezetes épülete a Secession: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Secession csoport műveinek, s bár ma a kortárs képzőművészetet szolgálja, fő attrakciója Gustav Klimt Beethoven-fríze, amelyet itt állítottak ki először. Miért volt jelentős a Secession csoport kiállítása? Hogyan jelenik meg a tárlaton és Klimt alkotásán a zeneiség? Cikkünkből mindenre fény derül! A Secession XIV. kiállítása Az 1987-ben megalakult Secession korai szakaszának történetében döntő fordulatot hozott az az 1902-es év. Az újfajta szakrális művészet melletti közös demonstrációnak szánt Beethoven-tárlat után a monumentális tendenciák a művészet minden területén megerősödtek. A Secession csoport XIV. kiállítás során a huszonegy résztvevő művész egyetlen vezéreszmének, a művész kultuszának állította szolgálatába munkáit. A kiállítás építési terve Josef Hoffmanntól származott és külön a kiállításra készült dekorációkkal és Max Klinger Beethoven-szobra köré csoportosított műalkotásokkal együtt egyetlen komplex művet, Gesamtkunswerket (összművészeti alkotást) hozott létre. Az épület a Secession „arénája” volt, ahol Klimt és kortársai harcot vívtak, „de az épület mégis több volt egy hadszíntérnél: templomként mutatta be magát, ahol az átlagember is hozzájuthatott a legmagasabb kinyilatkoztatáshoz”. 1901 nyarán Ernst …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …