Összes cikk Kmetty János cimkével

Kmetty János önarcképei 1910 és 1965 között

“Az életem tartalma a festészet izgalmas fejlődése, alakulása. Röviden szólva, az ábrázoló festészet egy-egy áramlata. A képzelet, az úgynevezett nonfiguratív lett a ma festészetének változata, lemondott a természetszemléletről. A képzelet lett a kép tartalma, és a látható jelek szabad érzetet keltők, nem ábrázoló jellegűek. De nem díszítő alakzatok. Nem díszítő művészet ez.”  Kmetty János Kmetty János (1889-1975) 21 és 76 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Kmetty önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott az első magyar kubista festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. Kmetty 1908-ban kereskedelmi iskolát végzett Kassán, de képzőművészeti tanulmányait is ugyanitt – 1907-ben Halász-Hradil Elemér festőművésznél – kezdte el. 1909-től Szablya-Frischauf Ferenc budapesti festőiskolájában, majd 1911-től a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Párizsból mint a kubizmus irányának egyik első magyar képviselője tért haza. Művészetére főként Paul Cezanne, Pablo Picasso és Georges Braque alkotásai hatottak. Az 1910-es években elsősorban a Nyolcak és az Aktivisták körével állt közeli szellemi kapcsolatban, valamint dolgozott a kecskeméti művésztelepen, ahol a kubizmus …

Íme, a Kieselbach Galéria őszi aukciójának legdrágább tételei

Kontuly Béla csendélete kelt el a legmagasabb áron, 60 millió forintért vasárnap este a budapesti Kieselbach Galéria őszi árverésén, amelyen sok más mellett Czigány Dezső, Mednyánszky László, Kmetty János és Czóbel Béla alkotásaira is licitálhattak az érdeklődők. A római iskola egyik főművének számít Kontuly Béla Csendélet kaktusszal és narancsokkal című képe, amely jó példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. A nemzetközi rangú műalkotásra 36 millió forintról indult a licit. Magas áron, 38 millió forintért talált gazdára Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című, 1909-ben festett alkotása, amely egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, Budapesten eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban láthatta a közönség. Az idilli témájú és hangulatú kép az egyik legnépszerűbb a magánkézben lévő magyar fauve alkotások közül. A festmény kikiáltási ára 24 millió forint volt. A francia fővárosból tért vissza a közelmúltban Czóbel Béla 1926-ban festett Párizsi részlete. A nagyméretű festmény az életmű legfontosabb darabjai közé tartozik, kikiáltási ára 17 millió forint volt, végül 36 millió forintért ütötték le. Czóbel Béla Önarcképe 3,2 millióról indulva 5 millió forintért kelt el, a Párizsi …