Összes cikk festmény cimkével

Árverési tudósítás | Nagyházi Galéria és Aukciósház 245-246. aukció

Az aukciósház kétnapos októberi aukcióján festményekre, bútorokra és néprajzi tárgyakra licitálhattak az érdeklődők. Az árverésen 776 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 52%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház 26,6 millió Ft összleütéssel zárta a kétnapos eseményt. Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 32 ember regisztrált online licitek leadása céljából, közel 1 millió forint értékű műalkotást és műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek közel 5%-a került online licitálóhoz. Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 1,5 millió Ft értékben, összesen 36 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 33%-a sikeres lett. Érdekesség: A katalógus tételei közül érdemes kiemelni Bornemisza László Meseváros teliholdkor festményét, aminek a kikiáltási ára 260 ezer forint volt és az élénk licitharcot követően 320 ezer forintért egy online licitálóé lett. A 19. század második felében készült borszéki palack, kikiáltási ára 14 ezer forint volt, végül 190 ezer forintnál ütötték le a tételt. Élénk érdeklődés övezte az 1788-as, mázas cserép kantát, ami 55 ezer forintos kikiáltási ár után 300 ezer forintért kelt el. A három legdrágábban aukcionált …

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi aukciójának legdrágább tételei

Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye kelt el a legmagasabb áron, 95 millió forintért hétfő este a Kieselbach Galéria árverésén, amelyen sok más mellett Ferenczy Károly, Scheiber Hugó, Czóbel Béla, Nemes Lampért József, Aba-Novák Vilmos, Egry József és Klie Zoltán alkotásaira licitálhattak az érdeklődők. Az árverésen 211 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 89,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 590 950 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 781 660 000 forint lett. Az aukció sztártételén, Perlrott Csaba Vilmos Park című festményén a kecskeméti művésztelepnek helyet adó egykori Műkert legszebb részlete tűnik fel. A nemzetközi rangú műalkotásra 44 millió forintról indult a licit. Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Ferenczy Károly Jókai-domb című festménye volt. A 60 millió forintért aukcionált tétel Nagybányán készült 1906-ban. Ferenczy Károly 1896-ban, alapítóként érkezett Nagybányára, ahol a századforduló éveiben a magyar plein air festészet legszebb műveit alkotta meg. Magas áron, 55 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Kertvendéglő (Fények) című, 1925 körül készült konstruktív kompozíciója. Az árverésre kínált kép Scheiber expresszionista-futurista korszaka egyik főművének számít, amely azt az időszakot reprezentálja, amikor a berlini Sturm kiállítása után, a nemzetközi hírnév kapujában állva a …

Kövesse online a BÁV 74. Művészeti aukcióját!

A BÁV májusi aukciójának első napján rendhagyó módon a festmények és a műtárgyak kerülnek Gundel Takács Gábor kalapácsa alá.  A nap sztártétele Munkácsy Mihály A bogrács című, 1864-ben született festménye lesz, amelyre 24 millió forintos kikiáltási árról lehet licitálni. A pályája legelején járó festő az alkotást orvosának ajándékozta, aki kigyógyította őt súlyos szembetegségéből, ezzel lehetővé téve, hogy Munkácsy elinduljon a világhír felé. Emellett többek között Zichy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, a modernek közül pedig például Gyarmathy Tihamér festményeiért is érdemes harcba szállnunk. A műtárgyak kedvelői több Zsolnay különlegességre, így például Zsolnay Júlia alkotásaira és egy kígyókkal és virágokkal díszített, nagyméretű virágtartóra is licitálhatnak. Mindezeken túl olyan ritkaságok is megtalálhatók az anyagban, mint az üvegvázáiról ismert Emile Gallé fajansz díszkancsója vagy egy századelőről származó Phonola Hupfeld gépzongora. A május 15-i ékszernapon a jól kombinálható darabokból álló, világhírű márkáké lesz a főszerep, mint a Cartier, a Baraka és a Bulgari, amelyek mellett egy 70 jáde drágakővel és 10 karátnyi brillel ékített, egyedülálló platina kollekcióra és számos nagyértékű brilles befektetési ékszerre is licitálhatunk. Az aukció záróakkordjaként …

Egész estés filmen elevenednek meg Vincent Van Gogh képei

Több mint száz művész és filmes összefogásával született meg a szálkás ecsetvonásairól könnyen felismerhető festő  figuráit felvonultató egész estés festményfilm.  A Loving Vincent című film – mely Van Gogh művészetét köti össze a művész élettörténetével – Dorota Kobiela festő és Hugh Welchman filmes együttműködésében készült, s mint olyan, minden idők első ilyen típusú életrajzi filmje, írja a Huffington Post. A film Van Gogh 1890-ben bekövetkezett hirtelen halála, vitatott öngyilkossága körül vizsgálódik. A narrátor, egyben a Loving Vincent nyomozó-figurája egy létező Van Gogh-portré alanya, Armand Roulin (a történet érdekessége, hogy Van Gogh 1888-ban és 1889-ben a teljes Roulin családot megfestette, a férj, Joseph, a feleség Augustine, és a három gyermek, Armand, Camille és Marcelle portréit). 125 művész közreműködésével készült el a film. A művészek egy közösségi médiás felhívás után csatlakoztak a filmes projekthez, és 120 Van Gogh-festmény elemeiből állítottak elő 65,000 festett képkockát, Lengyelországban, egy gdanski stúdióban. A film cselekménye Van Gogh 800 levelének tartalmából állt össze.  Az alkotók szerint ha az összes, a film számára készült festményt lefektetnénk egymás mellé a földre, nagyobb területet foglalnának el mint London vagy Manhattan.  A filmet idehaza …

Frida Kahlo önarcképei 15 éves korától 47 éves koráig

“Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.” Frida Kahlo Frida Kahlo 15 és 47 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek magányosságát tükrözik. Cikkünkben összegyűjtöttük Frida Kahlo önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festőnő stílusa és hogyan látta magát évről évre. „Miattad kezdtem el újra élni: festeni és enni is egy kicsit, hogy megerősödjek, és csinosabb legyek, de most megint szomorú vagyok, és olyanfajta magány kínoz, amelyet képtelenség szavakba önteni.” Frida Kahlo Frida Kahlo festőművész a 20. századi Mexikó emblematikus alakja volt. Képein leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, és az olyan élményeket, amelyeket csak nők élhetnek át. Festményei nemcsak életrajzát tükrözik, hanem egyúttal hazája, Mexikó hozzájárulása a művészeti örökségéhez. Frida Kahlo műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítást rendezett, ahol sok képet eladott és sok megrendelést kapott. Ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre. Önarcképei gyakran maszkszerűek, érzelem alig tükröződik rajuk. A képek igazi mondanivalójáról, a …