A Godot Galériát 1999-ben alapították és a kortárs magyar képzőművészeti szcéna olyan ismert alkotóival dolgozik együtt, mint Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Krisztina x-T, Szikora Tamás és Ujházi Péter. A Godot Galéria fennállásának 20. évfordulója alkalmából, tevékenységi körét kitágítva a magyar képzőművészeti élet újabb színfoltjaként hozta létre a Godot Kortárs Művészeti Intézetet (Godot Instutute of Contemporary Art – Godot I.C.A.) 2019-ben. Az Óbuda szívében, a Goldberger gyár történelmi helyszínén létesített, magánkezdeményezésre épülő kortárs képzőművészeti központ új kiállítási teret biztosít a művészek, kurátorok és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt. A Godot I.C.A. hivatalos megnyitója egyben a 4. Godot Young Generation Art Fair megnyitó eseménye is lesz. Sáfár Zoltánnal a Godot brandről, a GICA létrehozásáról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Mesélnél nekem a Godot Galéria, a Godot I.C.A. és a Godot Art Fair kapcsolatáról? A Godot Galéria művészei milyen formában fognak megjelenni a Godot Kortárs Művészet Intézetben? Az ő kiállításaik a Bartók Béla úton vagy már az új helyszínen, a Fényes Adolf utcában lesznek?
S.Z.: Nem adekvát az átjárás. Ez egy nagyon nagy tér, ezért más típusú kiállítások számára alkalmas. Nem úgy épül fel a rendszer, hogy egy művészünk kitalálja szeretne itt kiállítást és rögtön meg is valósítjuk. Irtózatosan nagy munka ezt a 700 négyzetméteres csarnok teret megtölteni, nem beszélve az Intézethez tartozó négyszintes épületi egységről. Nem lehet úgy gondolkozni, hogy akkor Bukta Imrének rögtön itt lesz kiállítása. Egyébként nagyon szeretnénk, ha lenne. Ahogy azt is szeretnénk, ha Nagy Krisztának, drMárisának, Gaál Józsefnek, feLugossynak, Szikora Tamásnak vagy Ujházi Péterek hozna létre itt óriás tárlatot.
De mivel a Godot I.C.A. összterülete nagyon nagy, ezért teljesen más a dinamikája, mint egy kisebb alapterületű galériának.
Hogyan képzelitek el az Intézet fenntartását?
S.Z.: Mivel üzleti alapon szeretnénk megvalósítani ennek az intézménynek a működését, ezért különösen fontos, hogy elsőrangú kiállításokat hozzunk létre és az emberek akarjanak rá jegyet vásárolni. A kiállításokat nemcsak nagyon jól kell megrendeznünk és költségelnünk, hanem úgy kell narrálnunk és hirdetnünk, hogy arra tömegek jöjjenek el. Nagyon fontos, hogy szexi legyen a kortárs. Szeressenek az emberek közelebb kerülni ehhez az egészhez, amit egy galériával egyébként nagyon nehéz megcsinálni.
A belépőjegyek az üzleti tervünk egyik lába, a másik a rendezvények befogadása, amivel az üzemeltetést biztosítjuk. További ötleteink is vannak arra, hogyan tudjuk üzemképessé tenni a helyet. Mi alulról építkezünk. Az alaphelyzet egy magán intézmény esetében nem úgy áll fel, hogy rengeteg pénzből gazdálkodhatunk, amit ideöntenek nekünk és csinálnunk kell egy múzeumot vagy valamit, hanem organikusan, lépésről lépésre kell felépítenünk.
Szándékosan használjátok a Godot nevet az Intézet és az Art Fair esetén is?
S.Z.: Amikor elterveztük az Intézetet, még nem találtunk nevet neki. Helyspecifikusan akartuk elnevezni és itt volt a Goldberger gyár. Gondoltuk ez nagyon jó topik és lehetne beszélni arról, hogy milyen csoda volt itt 100 évvel ezelőtt. Lehetne emlékezni, egy kicsit, foglalkozni a Goldberger gyárral és lehetne kiállítást csinálni hozzá. De a sors szerencsésen vagy szerencsétlenül úgy hozta, hogy ez nem valósulhatott meg. A Goldberger leszármazott, az egyébként zseniális fotóművész Sacha Goldberger végül nem szerette volna, ha ezt a nevet használjuk.
Szeretem ezeket a szerencsétlen véletleneket, amiből végül is valami jó születik. A Godot 20 éve jelen van, már nagyon sokan ismerik és büszkék vagyunk rá.
A Godot I.C.A. honlapján a következő jellemzést találtam: „Budapest új, független kortárs művészeti élménycentruma”. Mesélnél a független és az élménycentrum szavakról?
S.Z.: Olyan hangzatos szavakat választottunk, amik megfelelnek a valóságnak. Függetlenek vagyunk, az intézetet a Godot Galéria hozta létre. Az osztatlan közös területet kölcsönökből vettük meg, az Intézetet a Godot kölcsönökből és a korábban említett forrásokból, a jegybevételből és a rendezvények befogadásából üzemelteti.
Azért élménycentrum, mert a kortárs képzőművészet a kultúra része és kulturális élményt nyújt. Ezt az egészet bizonyos értelemben szeretnénk megreformálni. Itthon nagyon kicsi a kortárs képzőművészet közönsége, borzasztó kevés embert vonz egy képzőművészetről szóló cikk. Ha kortársról van szó, akkor még kevesebbet. Szerintem Magyarországon maximum 50.000 embert tudunk elérni jelenleg és ezt nagyon keveslem. Nem tudom, hogy mennek az üzleti, politikai vagy mém cikkek, de nyilván sokkal jobban. Az, hogy menyire nem érint és nem érdekel senkit a kortárs képzőművészet szerintem tragikus. Közben 20 éve ugyanazt hallgatom és ugyanaz történik: mindenki ragaszkodik a nyugat-európai formákhoz és másolt megoldásokat alkalmaz, senki nem próbálkozik meg egy új úttal.
Nekünk el kellett döntenünk, hogy a Godot Galéria vagy külföldre megy és befektet évi 10-20 millió forintot abba, hogy eljusson évente egy-két jó vásárra, vagy itthon próbál meg létrehozni valami újat. Az első utat költségesnek és eredménytelennek gondoltuk. Itthon meg annyi teendő van, hogy azt gondoltuk, ha ezt a 10-20 millió forintot egy intézmény fenntartására költjük, akkor ezzel sokkal nagyobb hatást és sokkal nagyobb hasznot hajtunk mindenkinek. Mert itthon szerintem nagyon sok munka van, amit el kéne végezni, csak eddig máshogy próbálkoztak.
Hogy tervezitek felépíteni a támogató rendszert?
S.Z.: Készül a weboldalunkra egy támogatói oldal, a helyszínen QR kóddal fogjuk ezt kitenni. A támogatói oldalon leírjuk milyen feltételeknek kell megvalósulnia, hogy a Godot I.C.A.-t múzeumszerűen tudjuk üzemelni. Mi kell ahhoz, hogy a kiállításokat profin, gyorsan és olcsóbban tudjuk létrehozni. Jelenleg például szükségünk van emelőre, robotporszívóra, beléptető kapura és mobil falakra. Ha valamit beszerzünk, a weblapon közzé fogjuk tenni mennyi támogatásból valósult meg.
Többféle támogatást tervezünk egyébként. 2020-tól lesz egy klubtagság. A klubtagok előre megkapják a meghívókat, illetve minden kiállításunkra féláron juthatnak be. Szeretnénk, hogy legyenek visszatérő látogatóink, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a kortárs művészetért fizessenek is az emberek, mert hajlamosak vagyunk nem fizetni érte. Igen elkeserítő, ahogy a képzőművészekkel bánnak. Egy múzeumban nem kapnak honoráriumot, egy kávéházban, ahol kiállítanak ők csinálnak mindent. Ugyanez igaz a múzeumokra is, ahol olcsón, ingyen dolgoztatnak, mert nincs pénze a múzeumnak.
2019-ben kiírtatok egy pályázatot kurátorok, művészek és művészeti csoportosulások számára. A legjobb pályaművek 2-3 hónapos időszakos kiállítási lehetőséget kapnak. Mikortól lesznek láthatóak ezek a kiállítások a Godot I.C.A.-ban?
S.Z.: A pályázati kiírásban szerepel, hogy a 2020-tól 2025-ig tartó időszakra keresünk kiállítókat, 2 hónapos időszakos tárlatokra. A pályázatot Közép– és Kelet–Európába hirdettük meg és több mint 150 pályázat jött be. Ezek nem olyan pályázatok, hogy elég, ha 20 képet elküld a művész, hanem 3000-5000 karakterben be kellett mutatni a koncepciót, illetve látványtervet is kellett készíteni. Jött anyag Japánból és még Franciaországból is, pedig ezekbe az országokra nem is hirdettük meg a pályázatot. A beérkező pályaműveket nemrég kezdték el a kurátok átnézni. A 150-ből kevesebb, mint a fele magyar. Egy pályázatot átlagban 3-5 ember rak össze, nagyságrendileg 500 ember munkájáról van szó. Legkésőbb november végéig fogunk mindenkit értesíteni. A nagy siker miatt folytatása is lesz majd a pályázatnak.
A Godot Young Generation Art Fair-t milyen kiállítás követi?
S.Z.: Azúr Kinga szobrászművész kiállítása lesz október 25-én, ezt a Heti Betevő jótékonysági tárlata és aukciója követi. Ezután megkezdődik a rendezvényi és építési időszak. Márciusig zárva leszünk, ha minden jól megy addigra az átalakítások nagy részét meg tudjuk csinálni. Lesz új bejáratunk, kialakítjuk a raktárat illetve a két kisebb termet is befejezzük. A csarnok teren kívül van egy külön épületünk is, ami négyszer 100 négyzetméter és itt lesznek a projekt room-ok. Amikor óriás kiállítások lesznek itt, akkor az egész területet be lehet majd járni. Elég kalandos, a régi gyártelepnek van egy szűkülő csigalépcsője, fönt meg egy gyártelepi panoráma romokkal. Ebben a különálló épületben lesznek a műterem lakások is, a felső két szint nagyon alkalmas arra, hogy ott dolgozzon valaki. Ez akkor is hasznos lesz majd, ha külföldi művész vagy csapat jön kiállítani ide. Az installálás alatt fent tudnak dolgozni és aludni. Illetve a Rezidencia Program keretén belül ezt a teret odaadjuk olyan külföldi festőművésznek is, aki Magyarországra jön alkotni. Cserébe pedig egy magyar művész mehet ki külföldre festeni.
Miért kezdtétek el a Godot Young Generation Art Fair-t?
S.Z.: Ez lesz a 4. Godot Young Generation Art Fair, amit szervezünk. Az elő Art Fairnél már tudtuk, hogy szeretnénk egy olyan intézményt létrehozni, mint a Godot I.C.A. . A fiatalok bemutatása és képviselete elég korlátozott az országban. Az Art Fair tulajdonképpen az első kísérletünk volt. Azt feltételeztük, hogy az emberek boldogan vásárolnak kortárs műalkotást, ha nem a galériák ijesztő légkörében kell ezt megtenniük és nem bécsi áron.
Sokan le szoktak támadni, hogy mi történik akkor, ha kimegy Bécsbe ez a műalkotás, akkor nem lehet két áron eladni. Valóban nem, ha Bécsben van az alkotás onnantól kezdve van egy bécsi ára, de addig minek bécsi áron adni valamit, ami kint sem volt Bécsben. Magyarországon 1/3 fizetésért bécsi árakat diktálni nem reális.
Az Art Fair azért is jött létre, hogy bebizonyítsuk az emberek igenis akarnak kortárst vásárolni. És tényleg akarnak. Nincs alkudozás, az adás-vételi szerződés ki van nyomtatva az eladási árral, ha szeretné megvenni valaki elővesszük és aláírja.
A kortárs műtárgyak vásárlásánál én is érzek egy gátat az emberekben. Szerintem sokan érzik úgy, hogy azért a pénzért, amit rá tudna szánni semmi neki tetszőt nem kaphat.
S.Z.: Ez a lényeg. Én vállalkozó is vagyok. Nagyon sok ember, 150 ezer forintért dolgozik. Ha valaki egy hónapig dolgozik ezért a pénzért, akkor az miért olcsó? Aki jó módú és megtehetné, hogy több szászezer forintért vegyen alkotásokat az is érzi ezt és felmerül benne a kérdés, hogy miért adjon 400 ezer forintot egy frissen végzett 25 éves fiatal képéért. Ráadásul ők sem tudják, hogyan árazzák a képeiket, mert ezt sehol sem tanítják.
Mi nem okokat keresünk arra, hogy miért ilyen rossz a képzőművészet helyzete ma Magyarországon, hanem próbálunk új megoldásokat találni ennek megreformálására. Ha valaki bemegy egy múzeumba megvásárolt jeggyel az ismert közegbe kerül, nem úgy, mint egy galériában. Itt nem kell műértőnek tűnni és műalkotást vásárolni. Van egy elképzelésünk, hogyan lehetne felfrissíteni a kortárst és ezt ultrahatékonyan próbáljuk megvalósítani. Lesz egy olyan alkalmazásunk, amivel be lehet fotózni az alkotást és megmondja az alkotó nevét, a mű címét, a legfontosabb adatokat és az árát is. Később ez lesz a múzeum guide egyébként.
Szándékos volt, hogy a Godot Young Generation Art Fair Art Fair egyidőben van az Art Market Budapesttel?
S.Z.: Természetesen. Meg is kerestem Ledényi Attilát, hogy szatellit vásárként jelen lennénk. Ő arra kért, hogy ne legyünk szatellit. A korábbi vásároknál a karácsony az egy jó kezdőidőpont volt. Ismertségben eljutottunk odáig, hogy már el tudjuk hagyni a decembert. Az október az Art Markettel pedig egy jó hónap. Jó nekünk is és jó a művészet látogatóinak is, ide még át lehet jönni és nézelődni. A karácsony egyébként is más felütést ad a vásároknak, nem magának vásárol ilyenkor az ember, hanem inkább ajándékot vesz.
Azt gondoljuk, hogy tőkét nem fog az állam nagyon beletolni a képzőművészetbe, azon kívül, hogy betont ad és különböző múzeumokat épít. Azt sem várhatjuk el, hogy a nagyon gazdag emberek hirtelen elkezdenek vásárolni és óriási gyűjteményt halmoznak fel főleg fiatalokból. Az a célunk, hogy a művészeknek ne kelljen elhagyniuk a pályát és ne kelljen támogatásért kuncsorogniuk, maga az eladás legyen a támogatás. Ha eladnak, akkor van pénzük ennivalóra és van kedvük alkotni. Ez egy nagyon egyszerű képlet és nagyon sok pénzt lehetne így behozni a képzőművészetbe.
