Latest Posts

Az emberek igenis akarnak kortárst vásárolni – interjú Sáfár Zoltánnal

A Godot Galériát 1999-ben alapították és a kortárs magyar képzőművészeti szcéna olyan ismert alkotóival dolgozik együtt, mint Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Krisztina x-T, Szikora Tamás és Ujházi Péter. A Godot Galéria fennállásának 20. évfordulója alkalmából, tevékenységi körét kitágítva a magyar képzőművészeti élet újabb színfoltjaként hozta létre a Godot Kortárs Művészeti Intézetet (Godot Instutute of Contemporary Art – Godot I.C.A.) 2019-ben. Az Óbuda szívében, a Goldberger gyár történelmi helyszínén létesített, magánkezdeményezésre épülő kortárs képzőművészeti központ új kiállítási teret biztosít a művészek, kurátorok és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt. A Godot I.C.A. hivatalos megnyitója egyben a 4. Godot Young Generation Art Fair megnyitó eseménye is lesz. Sáfár Zoltánnal a Godot brandről, a GICA létrehozásáról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.

Mesélnél nekem a Godot Galéria, a Godot I.C.A. és a Godot Art Fair kapcsolatáról? A Godot Galéria művészei milyen formában fognak megjelenni a Godot Kortárs Művészet Intézetben? Az ő kiállításaik a Bartók Béla úton vagy már az új helyszínen, a Fényes Adolf utcában lesznek? 

S.Z.: Nem adekvát az átjárás. Ez egy nagyon nagy tér, ezért más típusú kiállítások számára alkalmas. Nem úgy épül fel a rendszer, hogy egy művészünk kitalálja szeretne itt kiállítást és rögtön meg is valósítjuk. Irtózatosan nagy munka ezt a 700 négyzetméteres csarnok teret megtölteni, nem beszélve az Intézethez tartozó négyszintes épületi egységről. Nem lehet úgy gondolkozni, hogy akkor Bukta Imrének rögtön itt lesz kiállítása. Egyébként nagyon szeretnénk, ha lenne. Ahogy azt is szeretnénk, ha Nagy Krisztának, drMárisának, Gaál Józsefnek, feLugossynak, Szikora Tamásnak vagy Ujházi Péterek hozna létre itt óriás tárlatot.

De mivel a Godot I.C.A. összterülete nagyon nagy, ezért teljesen más a dinamikája, mint egy kisebb alapterületű galériának.

Hogyan képzelitek el az Intézet fenntartását?

S.Z.: Mivel üzleti alapon szeretnénk megvalósítani ennek az intézménynek a működését, ezért különösen fontos, hogy elsőrangú kiállításokat hozzunk létre és az emberek akarjanak rá jegyet vásárolni. A kiállításokat nemcsak nagyon jól kell megrendeznünk és költségelnünk, hanem úgy kell narrálnunk és hirdetnünk, hogy arra tömegek jöjjenek el. Nagyon fontos, hogy szexi legyen a kortárs. Szeressenek az emberek közelebb kerülni ehhez az egészhez, amit egy galériával egyébként nagyon nehéz megcsinálni. 

A belépőjegyek az üzleti tervünk egyik lába, a másik a rendezvények befogadása, amivel az üzemeltetést biztosítjuk. További ötleteink is vannak arra, hogyan tudjuk üzemképessé tenni a helyet. Mi alulról építkezünk. Az alaphelyzet egy magán intézmény esetében nem úgy áll fel, hogy rengeteg pénzből gazdálkodhatunk, amit ideöntenek nekünk és csinálnunk kell egy múzeumot vagy valamit, hanem organikusan, lépésről lépésre kell felépítenünk.

Szándékosan használjátok a Godot nevet az Intézet és az Art Fair esetén is?

S.Z.: Amikor elterveztük az Intézetet, még nem találtunk nevet neki. Helyspecifikusan akartuk elnevezni és itt volt a Goldberger gyár. Gondoltuk ez nagyon jó topik és lehetne beszélni arról, hogy milyen csoda volt itt 100 évvel ezelőtt. Lehetne emlékezni, egy kicsit, foglalkozni a Goldberger gyárral és lehetne kiállítást csinálni hozzá. De a sors szerencsésen vagy szerencsétlenül úgy hozta, hogy ez nem valósulhatott meg. A Goldberger leszármazott, az egyébként zseniális fotóművész Sacha Goldberger végül nem szerette volna, ha ezt a nevet használjuk.

Szeretem ezeket a szerencsétlen véletleneket, amiből végül is valami jó születik. A Godot 20 éve jelen van, már nagyon sokan ismerik és büszkék vagyunk rá.

A Godot I.C.A. honlapján a következő jellemzést találtam: „Budapest új, független kortárs művészeti élménycentruma”. Mesélnél a független és az élménycentrum szavakról? 

S.Z.: Olyan hangzatos szavakat választottunk, amik megfelelnek a valóságnak. Függetlenek vagyunk, az intézetet a Godot Galéria hozta létre.  Az osztatlan közös területet kölcsönökből vettük meg, az Intézetet a Godot kölcsönökből és a korábban említett forrásokból, a jegybevételből és a rendezvények befogadásából üzemelteti. 

Azért élménycentrum, mert a kortárs képzőművészet a kultúra része és kulturális élményt nyújt. Ezt az egészet bizonyos értelemben szeretnénk megreformálni. Itthon nagyon kicsi a kortárs képzőművészet közönsége, borzasztó kevés embert vonz egy képzőművészetről szóló cikk. Ha kortársról van szó, akkor még kevesebbet. Szerintem Magyarországon maximum 50.000 embert tudunk elérni jelenleg és ezt nagyon keveslem. Nem tudom, hogy mennek az üzleti, politikai vagy mém cikkek, de nyilván sokkal jobban. Az, hogy menyire nem érint és nem érdekel senkit a kortárs képzőművészet szerintem tragikus. Közben 20 éve ugyanazt hallgatom és ugyanaz történik: mindenki ragaszkodik a nyugat-európai formákhoz és  másolt megoldásokat alkalmaz, senki nem próbálkozik meg egy új úttal. 

Nekünk el kellett döntenünk, hogy a Godot Galéria vagy külföldre megy és befektet évi 10-20 millió forintot abba, hogy eljusson évente egy-két jó vásárra, vagy itthon próbál meg létrehozni valami újat. Az első utat költségesnek és eredménytelennek gondoltuk. Itthon meg annyi teendő van, hogy azt gondoltuk, ha ezt a 10-20 millió forintot egy intézmény fenntartására költjük, akkor ezzel sokkal nagyobb hatást és sokkal nagyobb hasznot hajtunk mindenkinek. Mert itthon szerintem nagyon sok munka van, amit el kéne végezni, csak eddig máshogy próbálkoztak.

Hogy tervezitek felépíteni a támogató rendszert?

S.Z.: Készül a weboldalunkra egy támogatói oldal, a helyszínen QR kóddal fogjuk ezt kitenni. A támogatói oldalon leírjuk milyen feltételeknek kell megvalósulnia, hogy a Godot I.C.A.-t múzeumszerűen tudjuk üzemelni. Mi kell ahhoz, hogy a kiállításokat profin, gyorsan és olcsóbban tudjuk létrehozni. Jelenleg például szükségünk van emelőre, robotporszívóra, beléptető kapura és mobil falakra. Ha valamit beszerzünk, a weblapon közzé fogjuk tenni mennyi támogatásból valósult meg.

Többféle támogatást tervezünk egyébként. 2020-tól lesz egy klubtagság. A klubtagok előre megkapják a meghívókat, illetve minden kiállításunkra féláron juthatnak be. Szeretnénk, hogy legyenek visszatérő látogatóink, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a kortárs művészetért fizessenek is az emberek, mert hajlamosak vagyunk nem fizetni érte. Igen elkeserítő, ahogy a képzőművészekkel bánnak. Egy múzeumban nem kapnak honoráriumot, egy kávéházban, ahol kiállítanak ők csinálnak mindent. Ugyanez igaz a múzeumokra is, ahol olcsón, ingyen dolgoztatnak, mert nincs pénze a múzeumnak. 

2019-ben kiírtatok egy pályázatot kurátorok, művészek és művészeti csoportosulások számára. A legjobb pályaművek 2-3 hónapos időszakos kiállítási lehetőséget kapnak. Mikortól lesznek láthatóak ezek a kiállítások a Godot I.C.A.-ban?

S.Z.: A pályázati kiírásban szerepel, hogy a 2020-tól 2025-ig tartó időszakra keresünk kiállítókat, 2 hónapos időszakos tárlatokra. A pályázatot Közép– és Kelet–Európába hirdettük meg és több mint 150 pályázat jött be. Ezek nem olyan pályázatok, hogy elég, ha 20 képet elküld a művész, hanem 3000-5000 karakterben be kellett mutatni a koncepciót, illetve látványtervet is kellett készíteni. Jött anyag Japánból és még Franciaországból is, pedig ezekbe az országokra nem is hirdettük meg a pályázatot. A beérkező pályaműveket nemrég kezdték el a kurátok átnézni. A 150-ből kevesebb, mint a fele magyar. Egy pályázatot átlagban 3-5 ember rak össze, nagyságrendileg 500 ember munkájáról van szó. Legkésőbb november végéig fogunk mindenkit értesíteni. A nagy siker miatt folytatása is lesz majd a pályázatnak.

A Godot Young Generation Art Fair-t milyen kiállítás követi?

S.Z.: Azúr Kinga szobrászművész kiállítása lesz október 25-én, ezt a Heti Betevő jótékonysági tárlata és aukciója követi. Ezután megkezdődik a rendezvényi és építési időszak. Márciusig zárva leszünk, ha minden jól megy addigra az átalakítások nagy részét meg tudjuk csinálni. Lesz új bejáratunk, kialakítjuk a raktárat illetve a két kisebb termet is befejezzük. A csarnok teren kívül van egy külön épületünk is, ami négyszer 100 négyzetméter és itt lesznek a projekt room-ok. Amikor óriás kiállítások lesznek itt, akkor az egész területet be lehet majd járni. Elég kalandos, a régi gyártelepnek van egy szűkülő csigalépcsője, fönt meg egy gyártelepi panoráma romokkal. Ebben a különálló épületben lesznek a műterem lakások is, a felső két szint nagyon alkalmas arra, hogy ott dolgozzon valaki. Ez akkor is hasznos lesz majd, ha külföldi művész vagy csapat jön kiállítani ide. Az installálás alatt fent tudnak dolgozni és aludni. Illetve a Rezidencia Program keretén belül ezt a teret odaadjuk olyan külföldi festőművésznek is, aki Magyarországra jön alkotni. Cserébe pedig egy magyar művész mehet ki külföldre festeni.

Miért kezdtétek el a Godot Young Generation Art Fair-t?

S.Z.: Ez lesz a 4. Godot Young Generation Art Fair, amit szervezünk. Az elő Art Fairnél már tudtuk, hogy szeretnénk egy olyan intézményt létrehozni, mint a Godot I.C.A. . A fiatalok bemutatása és képviselete elég korlátozott az országban. Az Art Fair tulajdonképpen az első kísérletünk volt. Azt feltételeztük, hogy az emberek boldogan vásárolnak kortárs műalkotást, ha nem a galériák ijesztő légkörében kell ezt megtenniük és nem bécsi áron. 

Sokan le szoktak támadni, hogy mi történik akkor, ha kimegy Bécsbe ez a műalkotás, akkor nem lehet két áron eladni. Valóban nem, ha Bécsben van az alkotás onnantól kezdve van egy bécsi ára, de addig minek bécsi áron adni valamit, ami kint sem volt Bécsben. Magyarországon 1/3 fizetésért bécsi árakat diktálni nem reális. 

Az Art Fair azért is jött létre, hogy bebizonyítsuk az emberek igenis akarnak kortárst vásárolni. És tényleg akarnak. Nincs alkudozás, az adás-vételi szerződés ki van nyomtatva az eladási árral, ha szeretné megvenni valaki elővesszük és aláírja.

A kortárs műtárgyak vásárlásánál én is érzek egy gátat az emberekben. Szerintem sokan érzik úgy, hogy azért a pénzért, amit rá tudna szánni semmi neki tetszőt nem kaphat.

S.Z.: Ez a lényeg. Én vállalkozó is vagyok. Nagyon sok ember, 150 ezer forintért dolgozik. Ha valaki egy hónapig dolgozik ezért a pénzért, akkor az miért olcsó? Aki jó módú és megtehetné, hogy több szászezer forintért vegyen alkotásokat az is érzi ezt és felmerül benne a kérdés, hogy miért adjon 400 ezer forintot egy frissen végzett 25 éves fiatal képéért. Ráadásul ők sem tudják, hogyan árazzák a képeiket, mert ezt sehol sem tanítják.
Mi nem okokat keresünk arra, hogy miért ilyen rossz a képzőművészet helyzete ma Magyarországon, hanem próbálunk új megoldásokat találni ennek megreformálására. Ha valaki bemegy egy múzeumba megvásárolt jeggyel az ismert közegbe kerül, nem úgy, mint egy galériában. Itt nem kell műértőnek tűnni és műalkotást vásárolni. Van egy elképzelésünk, hogyan lehetne felfrissíteni a kortárst és ezt ultrahatékonyan próbáljuk megvalósítani. Lesz egy olyan alkalmazásunk, amivel be lehet fotózni az alkotást és megmondja az alkotó nevét, a mű címét, a legfontosabb adatokat és az árát is. Később ez lesz a múzeum guide egyébként.

Szándékos volt, hogy a Godot Young Generation Art Fair Art Fair egyidőben van az Art Market Budapesttel?

S.Z.: Természetesen. Meg is kerestem Ledényi Attilát, hogy szatellit vásárként jelen lennénk. Ő arra kért, hogy ne legyünk szatellit. A korábbi vásároknál a karácsony az egy jó kezdőidőpont volt. Ismertségben eljutottunk odáig, hogy már el tudjuk hagyni a decembert. Az október az Art Markettel pedig egy jó hónap. Jó nekünk is és jó a művészet látogatóinak is, ide még át lehet jönni és nézelődni. A karácsony egyébként is más felütést ad a vásároknak, nem magának vásárol ilyenkor az ember, hanem inkább ajándékot vesz.

Azt gondoljuk, hogy tőkét nem fog az állam nagyon beletolni a képzőművészetbe, azon kívül, hogy betont ad és különböző múzeumokat épít. Azt sem várhatjuk el, hogy a nagyon gazdag emberek hirtelen elkezdenek vásárolni és óriási gyűjteményt halmoznak fel főleg fiatalokból. Az a célunk, hogy a művészeknek ne kelljen elhagyniuk a pályát és ne kelljen támogatásért kuncsorogniuk, maga az eladás legyen a támogatás. Ha eladnak, akkor van pénzük ennivalóra és van kedvük alkotni. Ez egy nagyon egyszerű képlet és nagyon sok pénzt lehetne így behozni a képzőművészetbe.

Barokk palacktól a kortárs burkáig

Auktionshaus im Kinsky, Bécs

Szokatlan újítás a Kinsky-palotában székelő árverezőháztól, hogy a tavaszi szezon végétől az őszközepi kezdetig, az „uborkaszezont” áthidalandó, nyári tárlatot rendez – természetesen értékesítéssel. A széles kínálati skála vegyes műtárgyaktól a szecesszión át a klasszikus avantgárd és kortárs képekig terjedt, a válogatott anyag ellenére egységesen mérsékelt árfekvésben, fix összegekkel.

A vegyes antikvitás kategóriában főként az üvegnemű dominált, némi Alt-Wien ezüsttel és meisseni porcelánnal. A katalógus borítójára a legdrágább tétel került: egy ecet és olaj tárolására készült, barokk fedeles-talpas kancsópár. A csiszolt, színtelen ólomüvegen aranyozás és égetett fekete vonalfestés látható. Az edények hasán a Dél-Csehországban és Alsó-Ausztriában egykor nagybirtokokkal rendelkező Philipp Siegmund von Dietrichstein birodalmi őrgróf ősi címere található a jellegzetes páros szőlőmetsző késsel, valamint második felesége – a nem kevésbé előkelő Dorothea Josefa Jankowsky von Wlaschin – szintén koronás címere sassal és mókussal. Az ovális mezőket barokk akantuszlevelek koszorúzzák, a keskeny oldalakon falusi utca képe parasztokkal, szarvas, madár, virág mustrákkal dekorálva. A műtárgy1716 táján készült a főúri pár lakodalmára, ám a hercegi rangra emelt férj még abban az évben meghalt – özvegye viszont 1742-ig élt. A 14 centiméter magas, 9000 euróért árult kancsók készítője a szignó szerint a sziléziai üvegműves-dinasztiából származó Ignaz Preissler volt, aki apjától tanulta a mesterséget, majd az inas- és vándorévek után Boroszlóban (ma Wroclaw) lakott, és főként az 1729-ben elhunyt, nemesi rangra emelt helyi jogtudor és műgyűjtő Ernst Benjamin von Löwenstädt számára dolgozott, de alkalmanként más megbízásokat is teljesített. Ritka kivétel volt abban a korban, hogy valaki használatra készült remekléseit aláírásával is hitelesítette, ami egyaránt vallott a mester szakmai rangjára és öntudatára. 1729-től haláláig Kronstadtban (Kunstát, Kelet-Csehország) dolgozott családjával, és Franz Karl von Liebsteinsky-Kolowrat birtokán saját üveghutájuk is volt. Itt készült 1730 táján azonos technikával egy másik kiállított dísztárgy is: a 6000 euróért kínált színtelen, metszett üveg, talpas pohárpárt ovális medálban Franz Norbert von Trauttmansdorff gróf és első felesége, Florence Josephe de Gavre grófné címere, monogramja, valamint egy gyümölcskosár korona, a hátoldalon pedig ázsiai nők koszorúja madarakkal, továbbá kalligrafikus ornamentika díszítik.

Jean Michel Atlan: Armstrong, 1957
olaj, kendervászon, 50×73 cm
© Auktionshaus im Kinsky GmbH, Wien

A kortárs katalógus címoldalán a 80 éves szlovén származású bécsi mester, Drago J. Prelog 2012-es Burka vörös-kék című egynégyzetméteres akril-vásznát emelték ki a szervezők, mely első pillantásra madárfészeknek vagy töviskoszorúnak is tűnhet. Prelog Jugoszláviában született, majd Felső-Stájerországban nőtt fel, 1958-tól a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd később tanított. Róla nevezték el a „prelográfia” spaklival vékonyan felvitt akrilfestékes sablontechnikát, amely megannyi sokszorosított grafikai eljárással jól kombinálható. Prelog festészetben is kísérletező természete több helyütt tetten érhető változatos stílusán, mely a festékcsorgatástól az egyszerre két kézzel, festékes ecsettel végrehajtott, automatikus körözésekig terjed. Ez utóbbi technikával készült a Burka is, amely 7200 eurós árával listavezető a mezőnyben a Kinsky októberig tartó mustráján. 

Szerző: Wagner István 

Megfordult a szél Budapesten

Újból reneszánszát éli a néprajzi tárgyak gyűjtése Magyarországon, így sokan örülhetnek, hogy a Nagyházi Galéria e heti aukcióin népi kerámiák és használati tárgyak is kalapács alá kerülnek. A Villás Galéria szombati festményárverésén többek közt Márffy Ödön és Fadrusz János alkotásaira, míg a tízéves FUGA központ jótékonysági árverésein most először építészeti rajzra és makettra is licitálhatnak az érdeklődők.

Október 1-jén és 2-án tartja a Nagyházi Galéria és Aukciósház245. és 246. árverését. Míg az első napon 19-20. századi festményekre és bútorokra, addig a második napon néprajzi tárgyakra licitálhatnak az érdeklődők. A képzőművészeti anyagból Bornemissza László, Vankóné Dudás Juli és SzászEndre művei kaptak 200 ezer forintnál magasabb kezdőárat.

Az elmúlt évtizedben újból reneszánsza lett a néprajzi tárgyak gyűjtésének. Szerencsére ez már nem az 1970-es évek néprajzi tárgyait – rézmozsár, rokka és petróleumlámpa – jelenti! Az aukción a népi kerámiaművészet remekei szerepelnek: alföldi butellák, erdélyi székely és szász bokályok, kancsók.

Szászkézd, 1810, mázas, sgraffitós cserép, Collection Kádár

A Villás Galéria és Aukciósház október 5-én tartja 61. Festmény és műtárgyárverését. Milliós taksát kapott MolnárJózsef olajképe, Márffy Ödön Tavaszi csokra és Fadrusz János Farkasokkal viaskodó Toldija. A festészeti anyagból anyagból külön említést érdemel még Czene Béla Budapesti körképe és Glatz Oszkár leckét író alakja, előbbi 950 ezer utóbbi 650 ezer forintos árat kapott. Az árverés teljes anyaga itt tekinthető meg.

FUGA Budapesti Építészeti Központ fennállásának 10. évfordulóját ünnepelve programokkal és rendhagyó aukciókkal várja az érdeklődőket. Az árverésre bocsátott műtárgyak választéka éppen olyan sokszínű, mint tízéves intézmény kulturális kínálata: régi filmplakátok, képzőművészeti alkotások, fotók, kéziratok,kották, designalkotások és Magyarországon először építészeti rajzok és makettek kerülnek kalapács alá. A művészek, örökösök, gyűjtők által felajánlott alkotások teljes bevételét a FUGA fejlesztésére fordítják: a mintegy 700 tételből válogató vásárlók a független kultúrát szolgáló művészeti központ következő tíz évének sikerét támogatják, miközben ritkaságok tulajdonosává válnak.

Krisztus mint szőlőtő és Szent Haralambios

A Villás Galéria és Aukciósház október 5-én tartja 61. Festmény és műtárgyárverését. Milliós taksát kapott MolnárJózsef olajképe, Márffy Ödön Tavaszi csokra és Fadrusz János Farkasokkal viaskodó Toldija. A festészeti anyagból anyagból külön említést érdemel még Czene Béla Budapesti körképe és Glatz Oszkár leckét író alakja, előbbi 950 ezer utóbbi 650 ezer forintos árat kapott. Az árverés teljes anyaga itt tekinthető meg.

FUGA Budapesti Építészeti Központ fennállásának 10. évfordulóját ünnepelve programokkal és rendhagyó aukciókkal várja az érdeklődőket. Az árverésre bocsátott műtárgyak választéka éppen olyan sokszínű, mint tízéves intézmény kulturális kínálata: régi filmplakátok, képzőművészeti alkotások, fotók, kéziratok,kották, designalkotások és Magyarországon először építészeti rajzok és makettek kerülnek kalapács alá. A művészek, örökösök, gyűjtők által felajánlott alkotások teljes bevételét a FUGA fejlesztésére fordítják: a mintegy 700 tételből válogató vásárlók a független kultúrát szolgáló művészeti központ következő tíz évének sikerét támogatják, miközben ritkaságok tulajdonosává válnak.

Lucien Hervé: Csillagvizsgáló (India,1955, kikiáltási ár 750 000 Ft), Hahnemühle, Photo Rag Baryta

Október 5-ei árverésen a képzőművészet és fotó anyag kerül reflektorfénybe. Olyan világhírű fotográfusok alkotásaira licitálhatnak az érdeklődők, mint Lucien Hervé, Ujj Zsuzsi, Forgács Péter és Rudolf Hervé. A képzőművészeti szekció legdrágább tétele Kovács Attila szitanyomata és Szurcsik József olajképe. Az aukciót élőben közvetíti az Axioart, itt jelentkezhet az eseményre.

Október 6-ai árverésen design, plakát, érem, kézirat, kotta, könyv és építészet témájú alkotások kerülnek kalapács alá. Az árverés katalógusa itt lesz elérhető.

Kortárs művészek testközelből – interjú Mecséri Ildikóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.
Mecséri Ildikóval képzőművészetről, a nagy elődökről, az alkotás folyamatáról és egy közelgő párizsi kiállításról beszélgettünk.

Mecséri Ildikó

1971-ben született Győrben. Művészetében főként spirituális, metaforikus témákat választ, és inspirációját a Bibliából, a történelemből, és utazásai során gyűjtött élményeiből meríti. A művészet már kisgyermek korától érdekelte, azonban felsőfokú képzettségeit kulturális menedzserként és közgazdászként szerezte. Hosszabb ideig vezető beosztásban internetes kereskedelmi területen dolgozott. Később választotta a művészetet első számú hivatásának. Olajfestményeket készít és folyamatosan képzi magát, megújítja technikáit. Egyaránt alkalmazza az Alla prima és a Flemish technikákat is. Képeivel inspirálni, motiválni és bíztatni szeretné az embereket.

Mikor kezdtél el képzőművészettel foglalkozni?

Gyermekkorom óta szerettem alkotni, rajzolni, később fotózni, videózni, azonban a tanulmányaim és a munkám üzleti, kereskedelmi pályára vezetett. Kulturális menedzserként és közgazdászként diplomáztam, és hosszú ideig kereskedelmi vezetőként dolgoztam. Főhivatásban festészettel az elmúlt két év óta foglalkozom. A festészet teljesen magával ragad, folyamatos kísérletezés és véget nem érő kaland. Ma már kutatható, kimeríthetetlen szakirodalommal a technikai mélysége is, ezért fantasztikus például a Leonardo által írt Értekezés a festészetről című könyvet olvasni, amiben Leonardo leírja, hogy a férfiak és a gyermekek arányait megfigyelve 2 fej távolság van a válltól a könyökig és a könyöktől az ujjak végéig, a gyermekeknél azonban csak egy fej. A különféle mozgásokat, súlypont áthelyezéseket is alaposan megfigyelte, a nők és férfiak, idősek és fiatalok mozgásában, ülő és álló helyzetében. Hihetetlen, arányokra figyelő szemlélettel élte a mindennapjait. A felszálló kémény füstjének színe változásával szemlélteti például a lazúr technikát. A festészet ezért engem is látni tanít. Fejleszti a másokra és a környezetre való odafigyelést. Rendkívüli módon örömmel tölt el, és bízom benne, hogy ebből néhány csepp átragad a nézőre is.

Mecséri Ildikó: Híd vagy mérleg

Kik azok a művészek, akik nagy hatást gyakoroltak rád?

A régi nagy mesterek technikái és igényessége gyakorolja rám a legnagyobb hatást, közülük is elsősorban Tiziano és Ilya Repin. Repin munkáiban lenyűgöz a rendkívül kifinomult sokrétűség és érzelem. Például ahogy a Zaporozsjei kozákok levelet írnak IV. Mohamednek című képén a kutya tekintete is jelentőséggel bír. A kortársak közül a művei által kifejezett gondolatvilág szempontjából az Amerikában élő orosz származású művész Vladimir Kush munkái állnak hozzám a legközelebb ötletgazdag és magával ragadó, pozitív szimbolikájukkal.

Alkotásaidnál gyakran választasz spirituális, metaforikus témákat. Mesélnél erről?

Alkotásaim fő témái valóban a cselekvő hitre, valamint az inspirációra épülnek. Szeretném, ha sikerülne a nézőt bevonzani a témába, gondolatokat ébreszteni benne és pozitív cselekvésre bíztatni. Azt szeretném, hogy aki a képeimet látja, kapjon valami pluszt. Arra törekszem, hogy a gondolat és érzelem egyensúlya jelenjen meg munkáimban. Istent szeretném dicsőíteni a festményeimmel és az egyén felelősségét szeretném kiemelni. Mindenki tehet valami jót a mindennapokban, és ez is úgy működik, mint minden más az életben, amit begyakorlunk, az válik szokásunkká, ezért kell mindannyiunknak óvatosnak lenni abban, hogy mit teszünk nap, mint nap. Mindenki elsősorban magán tud javítani, így segít másokon. 

Egy régi kedves költő ismerősöm, Bíró András verse jut eszembe példaképpen a művészet feltöltő erejére:

Mi a boldogság?

Mi a boldogság?
Belső béke,
a harmónia teljessége,
legyőzöttségünk 
erénye,
önmagunk kemény 
törvénye,
örömünk tiszta
edénye,
Isten nyugtató
szeme fénye.

Mecséri Ildikó: In the beginning 

Az utazás fontos szerepet tölt be az életedben. Volt, hogy egy konkrét helyszín inspirált egy művet?

Igen, számos ilyen képem van. Az egyik ezek közül A Beduin álom című képem, amelyet a jordániai utazásom élményei inspiráltak. A képen egy beduin egy zöld gyepszőnyeget leterítve tevegel keresztül a Wadi Rum sivatagon. Ezen a vidéken olyan sós és száraz a táj, hogy rendkívüli innovációra van szükség ahhoz, hogy termelhető legyen itt bármi, vagy egyszerűen csak legeltetni tudják a nyájat a helyi beduin pásztorok. Mégis van rá jó példa. Néhány kilométerrel távolabb az izraeli oldalon termőre fordították, sótlanították a korábban nem művelhető területeket, és ma már tisztított szennyvízzel öntözve gyümölcsöskertek zöldellnek.

Mecséri Ildikó: Titkos kert

Idén az alkotásaidat Párizsban is kiállítják. Hogy jött ez a lehetőség és hol lehet megnézni a munkáidat? 

Folyamatosan keresem a lehetőségeket a szakmai együttműködésekre és kapcsolatépítésekre. Így kaptam ezt a bemutatkozási lehetőséget is a Párizsban október 18-20-ig megrendezésre kerülő Art Shoppingon, a Carrousel du Louvre-ban. Négy képemmel mutatkozhatom be, és ez hatalmas öröm a számomra, hiszen itt sok ezer látogató előtt lesz lehetőségem magyar festőként megjelenni.