Latest Posts

Láss, ne csak nézz! – Barangolás Budapest utcáin

Zárva vannak a múzeumok és a galériák, egy ideig aukciós kiállítások sem lesznek. Uborkaszezon van. Végiglapoztam a kedvenc művészeti albumaimat, de hiányzik a valódi találkozás élménye, amikor szemtől szembe állhatok egy alkotással és elmerülhetek az apró részletekben. A minap a Keleti Károly utcában sétáltam, elkezdtem nézni az épületeket és “megvilágosodtam”. Lehet, hogy a január nem a múzeumlátogatás hónapja lesz, de egy építészetileg igencsak sokszínű városban élek és ennek a hónapnak akár az épületek is lehetnének a főszereplői. Hazajöttem, levettem az összes olyan könyvet a polcomról, aminek segítségével felfedezhetem a várost és most megmutatom az öt kedvencemet.

1. Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. ARTEM/BOOKS, 2020.

Friss kiadvány, pár hónapja került ki a nyomdából és az utóbbi idő legszínvonalasabb könyve. A kötet segítségével elmerülhetünk a budapesti franciaudvaros bérházak történetében, a kiemelt épületekről pedig kerületekre bontva olvashatunk. A legfontosabb adatokat (építtető, építész, építés éve) követően egyoldalas ismertető szöveget kap az olvasó, ami tökéletesen emészthető és mentes a szakzsargontól. Az épületfotókat Schmal Fülöp, a drónfelvételeket pedig Mártonffy Gábor készítette. A tipográfia pedig annyira szép, hogy muszáj kiemelnem Katyi Ádám nevét, aki a betűkészletet tervezte. A kedvenc részem egyértelműen a sétaútvonalak. Az alábbi témák közül választhatunk: a franciaudvaros bérházépítészet mesterei, a legszebb szecessziós stílusú franciaudvaros bérházak, a legizgalmasabb premodern stílusú franciaudvaros bérházak, a két világháború közötti modern példák, art deco és Lipótváros legizgalmasabb cour d’ honneurös bérházai.

2. Török András: Budapest könyv avagy Simplicissimus szerint a világ. Park Könyvkiadó, 2015.

Örök kedvenc, amiben mindig találok valami újdonságot. Öt séta közül válaszhatunk, amit ha hosszúnak találunk több részletben is teljesíthetünk. Sajnos a gasztroélményekről vagy le kell mondanunk vagy elvitelre kell kérnünk mindent, de még így is felejthetetlen élményeket szerezhetünk.

3. Budapest100 történetek. Huszonnégy a háromszászból

A könyv egy „szubjektív” városkalauz, amelyben 24 budapesti ház története olvasható. A város- és építészettörténeti kiadvány a Budapest100 első hat évének kedvenceit mutatja be.
Olyan épületek kaptak helyet a könyvben, amelyeknek története, lakóinak sorsa izgalmas és érdekes a várostörténet, a magántörténelem iránt érdeklődőknek. Vannak köztük gyönyörűen felújított és romos állapotukban is impozáns épületek.
A gazdag fotóanyaggal illusztrált kötetben a házleírások művészettörténeti, levéltári kutatásokon, a ház lakóival készült interjúkon alapulnak: közérthetően megfogalmazott építészeti leírások váltakoznak a privát történetekkel, amelyek a lakók egykori életét, korszakokat elevenít fel.

4. Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet 1. rész. Ariton, 2016.

A 1000, 400 épületet és térképmelléklet várja az olvasót. Bolla Zoltán építészek szerint rendszerezte a könyvet. Eddigi barangolásaim során az volt a taktikám, hogy kiválasztottam egy építészt, útvonalat terveztem és megnéztem az összes budapesti épületét. Jó eséllyel olyan utcákat is megismerhetünk így, ahol korábban még nem jártunk.

5. Szerb Antal: Budapest kalauz Marslakók számára. Magvető, 2005

Évekkel ezelőtt elterveztem, hogy hónom alá csapom a könyvet és sorra járom a helyszíneket. A Lánchídnál kezdek, majd jön a Duna part, a Galamb utca, Gellérthegy, Tabán, Várkert, Halászbástya, Tárnok utca, Mátyás-templom, Kapisztrán tér, Vérmező, Pasarét, Óbuda, Batthyány tér, Józsefváros,Újlipótváros, Margitsziget és Újpesten zárok. Jó kis séta lesz!

Ráadás 3 térkép az Archiguide gondozásában:
  • Budapest építészete Szecesszió – Térkép és szecessziós építészeti kalauz (1896-1914)
  • Budapest építészete Modern – Térkép és modern építészeti kalauz (1919-1949)
  • Budapest építészete Kortárs – Térképkalauz – Kortárs építészet (1994-2014)

Az idei év aukciós rekordja: 95 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos festménye

Két olyan mű versenyzett az év aukciós rekordjáért, és kelt el a legmagasabb leütési áron a Virág Judit Galéria téli árverésén, amelyek több mint 100 év elteltével csak napjainkban kerültek újra a magyar közönség elé. Tihanyi Lajos Aktja 95 millió forintért, míg Munkácsy Mihály Naplemente című alkotása 90 millió forintért cserélt gazdát. A háború utáni és kortárs művek közül legmagasabb áron, 20 millió forintért Nádler István Fekete című festményét vásárolták meg, míg Fiedler Ferenc Cím nélküli alkotása életműrekordot jelentő, 13 millió forintos áron kelt el. 

A műkereskedelemben is jelentős változásokat hozott az idei év: felgyorsította a digitálist átállást, az aukciók az online térbe költöztek. Ám a vásárlói kedv azt mutatja, a műtárgybefektetéssel szembeni bizalom rendületlen, és az egyik legstabilabb pozíciót élvezi a befektetési lehetőségek között.  A körülményekhez igazodva téli aukcióját is online rendezte meg a Virág Judit Galéria. A nemzetközi aukciós házak gyakorlatát követve ráadásul tematikusan, két részletben: december 18-án a háború utáni és kortárs művekre, december 19-én a klasszikus alkotásokra és Zsolnay-kerámiákra lehetett licitálni a galéria saját online felületén, telefonon és vételi megbízással. 

A téli aukció egyik legnagyobb szenzációja Tihanyi Lajos Aktja volt, melynek hátoldalán egy korábban ismeretlen női portré látható. A mű 40 millió forintos kikiáltási árról indulva 95 millió forintért cserélt gazdát. Szintén kiemelkedő érdeklődés övezte Munkácsy Mihály Naplemente című művét, mely bensőséges tájszemléletével az életmű egyik legkülönlegesebb darabja. Az 50 millió forintos kikiáltási árról induló festményt hosszas licitharc után végül 90 millió forintért vásárolták meg. 

Scheiber Hugó nagyváros sorozatának egyik legszebb és legizgalmasabb darabja, a Világváros (Potsdamer Banhof) 53 millió, míg amagyar kubizmus egyik különleges tétele, Szobotka Imre Fekvő alakja életműrekordot jelentő, 46 millió forintos áron kelt el. Kiemelt érdeklődés övezte Vaszary János műveit is, Reggelizőasztal című csendéletéért 42 millió, míg Kilátás a Tabánra című festményéért 14 millió forintot fizettek.  Paál László Békák mocsara: a fontainebleau-i erdő című festménye 40 millió, Aba-Novák Vilmos Székely falu (Tótfalu) című tájképe 22 millió, Rippl-Rónai József Banyuls-i tengeröböl című festménye 20 millió, Kádár Béla Árkádiája 14 millió forintért kelt el. A kiemelt érdeklődést jól mutatja, hogy sokszor a kisebb tételekért is izgalmas licitharc bontakozott ki: Rippl- Rónai József A kacsával álmodó kutya című, 1916-os tusrajza 260 ezer forintról emelkedett 2 millióra, Bornemissza László Lemenő nap című festményéért 80 ezer forintról indulva 400 ezer, míg Mednyánszky László Tavaszi virágzás című művéért 1,6 millió forintos kikiáltási árról indulva 6 millió forintnál koppant a kalapács. A Zsolnay-kerámiák közül 6 millió forintért vásárolták meg a Venetian-sorozat vízi világ festésű, két elefántfejet formázó füllel díszített vázáját, valamint egy virágmotívummal díszített vázát is. 

A háború utáni és kortárs művek közül a legmagasabb árat, 20 millió forintot Nádler István Fekete című monumentális festményéért fizettek, míg Csavarás című alkotása 17 millió forintért kelt el. Szintén 17 millió forintért vásárolták meg Reigl Judit Folyamat című művét. Lakner László néhány évig tartó szürnaturalista időszakának egyik izgalmas darabja, a Konyhai csendélet 19 millió forintért kelt el.  Izgalmas licitharc bontakozott ki, végül életműrekordot érő, 13 millió forintért kelt el a Franciaországban világhírűvé vált Fiedler Ferenc (Francois Fiedler) Cím nélküli festménye.

Rozsda Endre Danse de la guerre, vagyis Háborús tánc című festménye 14 millió, Bak Imre Improvizáció IV. című alkotása 9 millió, Keserü Ilona Hommage a Nervi című műve és Birkás Ákos Fej című festménye egyaránt 6,5 millió forintért kelt el. Csernus Tibor Ézsua eladja az elsőszülöttség jogát című képét 5,5 millió forintnál ütötték le, de ugyanennyit fizettek Gyarmathy Tihamér Elmozdulás a horizontális vertikálisból című festményéért is.

A két árverés – melyeket nemcsak országszerte, hanem többek között Ausztriából, Szlovákiából, Romániából, Törökországból, Belgiumból, Németországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is követtek – közel 950 millió forintos összleütési értékkel zárult.

Milliós leütések a Bodó Galéria 3. Téli árverésén

A Bodó Galéria 2020-ban rendezte meg harmadik téli árverését, ahol több, mint kétszáz tételre licitálhattak az érdeklődők. Az aukciós katalógusban 19-20. századi magyar festmények, kiemelkedő modern műalkotások, szobrok, Zsolnay kerámiák és majdnem 60 kortárs magyar mű is szerepelt.

Ahogy a világ vezető árverésein már évek óta természetes az online közvetítésű élő aukció, lassan hazánkban is erősödik a digitális licitálás népszerűsége. A galéria árverését több online közvetítő oldalon – Axioart, LiveAuctioneers, Invaluable – követhették az érdeklődők, illetve telefonon és vételi megbízás adásával is érvényesíthették licitjüket a gyűjtők.


Az árverésen 206 tétel került kalapács alá és az alkotások 66,6 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 255 310 000 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 383 650 000 forint lett.

Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 130 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke közel 10 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 4,3 millió forint értékben, összesen 13 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az Axioart oldalán leadott vételi megbízások 30%-a lett sikeres.


Az aukció legdrágábban eladott tételére, Munkácsy Mihály Karosszékben ülő lány című olajképére 15 millió forintról indult a licit és 50 milliónál ütötték le. A Karosszékben ülő lány érdekessége, hogy míg a szalonzsáner képeken Munácsy modelljeit nem egyénítette – azokat tetszőlegesen konvencionális vonásokkal ábrázolta –, addig e festmény esetében kifejezetten a személyes vonásokat kereste a mester. Akárcsak Manet, aki portréin a pszichikai ábrázolásra törekedett, az egyénit kutatta. Ismert beállítást látunk, de sokkal puritánabb a környezet: az ábrázolt lány a műterem egyik szögletében ül, mögötte némi bútor és egy vázában virág. A művész nem a környezet gazdag bemutatására, sokkal inkább a modell kiemelésére törekedett. Mindez hihetetlen könnyedséggel megfestve, az ecset alig érinti a vásznat, ma is érezni lehet a mozdulatok ritmusát, mintha a kép ott készülne a modell szeme láttára.

A dobógó második helyére egy kortárs alkotás, Nádler István Szisztéma két rétegben (Jeney Zoltán zenéjére) című vászonképe került. Ahogy arra a mű alcíme is utal Jeney Zoltán, a korszak egyik legnagyobb magyar tehetségének alkotásai ösztönözték a festmény létrejöttét. Jeney, mint az Új Zenei Stúdió tagja az 1970-es évek közepétől foglalkozott az elektronikus zene lehetőségeivel. Komponált minimál zenét, foglalkozott a hangszintézis elektromos lehetőségeivel, s érdeklődött különféle algoritmikus technikák iránt is. Nádler festményének alapkaraktere is a számítógép vizuális nyomhagyására épül, mely két eltérő hatású, de egyaránt „raszter-jellegű” felületből áll. Az alapréteg egy kompjúter szalag „szitaként” történő alkalmazásából származik, erre kerül fel a spontán kalligrafikus rögtönzéssel, spray-jel felhordott erőteljes optikai hatást kiváltó felső réteg. A fújt felületek optikai hatása némiképp zavarba ejtő, mivel azok „aurával” rendelkeznek, s állandó munkára késztetik a fürkésző tekintetet. A két markáns vizuális megoldással érzékeltetett sík közötti átjárást, az alsó réteg szabadon hagyott részletei teszik lehetővé.
A festmény a kikiáltási ár négyszereséért, 32 millió forintért talált új gazdát.

A képzeletbeli dobógó – osztott – harmadik helyére Fenyő György Önarckép ecsettel és palettával című olajképe került, ami a 6 millió forintos kikiáltási ár után 22 millióért kel el.
Tömör, összefoglaló festésmód jellemzi az 1920-as évek első felében készült Önarcképét. A merész frontális beállítás a festő magabiztosságáról, a tér szervezését uraló felkészültségéről árulkodik. A figura tömegének érzékeltetésében visszafogott színek – kékek és szürkék – dominálnak, amit a jobb kézben tartott paletta, valamint a festőeszköz koloritjára rímelő, a háttérben felfüggesztett szőttes motívuma ellensúlyoz.

Szintén 22 millió forintért aukcionálták Lakner László Celan című alkotását. A többrétegű, pasztózus, barna képalapba Lakner az Aufs Auge gepfropft című Celan-vers részletét karcolja: „Lausche der Pflugschar, lausche. / Lausche: sie knirscht / über der harten, der bellen…”. Egy óriási, palimpszesztként rétegzett, imaginárius kéziratlapot hoz létre, amelyet a foltok és a javítások kiszámíthatatlan struktúrái tesznek különösen expresszívvé. A képfelület „koszos” barnasága asszociálható Celan verssoraival: a földet feltúró szántóvas csikorgásának képzetével. A föld feltúrásának a motívuma, mind Celan, mind Lakner esetén összefüggésbe hozható a múlt mélyrétegeinek feltárásával, a traumákkal való szembenézéssel.

Milliós áron kelt el Martyn Ferenc Absztrakt karakter olajképe és Kádár Béla Kamarazene csellóval című alkotása, előbbi 18 utóbbi 17 millió forintért talált gazdára. Ugyancsak jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki laczikonyhája és Vaszary János Vadászata, mind a két tételt 15 millió forintért vásárolták meg.

A Zsolnay kínálat legdrágább alkotása, a Historizáló díszkancsó szarvasbogarakkal 2 millió forintért lett egy online licitálóé.

A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.

Felhasznált tanulmányrészletek:
Munkácsy Mihály: Karosszékben ülő lány – Kaszás Gábor
Nádler István: Szisztéma két rétegben (Jeney Zoltán zenéjére) – Kaszás Gábor
Fenyő György: Önarckép ecsettel és palettával – Kaszás Gábor
Lakner László: Celan – Fehér Dávid

Élményprogramokat árverez a Louvre, hogy bevételhez jusson

A pénzhiány a múzeumokat is rákényszeríti arra, hogy eddig járatlan utakat is kipróbáljanak. A Louvre e téren már korábban is gazdag fantáziáról tett tanúbizonyságot. Most megint előálltak valamivel.

A COVID-19 a világ legnagyobb múzeumainak kasszáját sem kíméli, ahol a lockdown miatti bevételkiesés dollár-tízmilliókban mérhető. Szinte minden intézmény igyekszik ebben a helyzetben is bevételhez jutni, például online tárlatvezetésekkel, vagy a shopok kínálatának online értékesítésével, de vannak olyanok is, amik egészen „unortodox” megoldásokkal is élnek. A világ leglátogatottabb múzeuma, a párizsi Louvre eddig se ment a szomszédba egy-egy kreatív ötletért; tavaly például nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az az Airbnb-vel közös játékuk, aminek keretében, ahogy erről az artportal is beszámolt,  a szerencsés nyertes párjával együtt egy éjszakát a Mona Lisa társaságában tölthetett. A múzeum legismertebb műtárgya, ami abban az akcióban csak az intézmény népszerűsítésében kapott szerepet, kulcsszereplője a mostani fundraising projektnek is. A Louvre ugyanis a Christie’s-szel együttműködve december első felében online aukciót szervezett Licitáljon a Louvre-ért. Kortárs művészet, kivételes luxuscikkek, egyszeri élmények címmel, aminek keretében kortárs képzőművészek, illetve a Dior és Cartier luxusmárkák által felajánlott művek mellett exkluzív, egyébként nem hozzáférhető programokra is lehet licitálni; ezek között a Mona Lisa ismét fontos szerephez jut.

Pierre Soulages: Peinture 64,5 x 91 cm, 1962, olaj, vászon, a Christie’s jóvoltából

A licitet 15-én este zárják, de az már látszik, hogy a tételek többsége iránt jelentős az érdeklődés. A műalkotások között minden bizonnyal a kortárs francia festészet nagy öregje, a 101 éves Pierre Soulages egyik nagy méretű 1962-es munkája lesz a sztár, amire a licit e sorok írásakor 1,3 millió eurónál tart, azaz máris túllépte a becsérték 1,2 milliós felső határát. A jelenlegi helyzethez a leginkább talán a neves német fotóművész, Candida Höfer 2005-ös munkája illik a legjobban: Höfer előszeretettel örökíti meg hatalmas épületek, zömmel kulturális intézmények belső tereit és most is egy ilyen művét bocsájtotta rendelkezésre az árveréshez; a felvétel történetesen éppen a Louvre egyik festményekkel zsúfolt, de látogatók nélküli termét ábrázolja. Erre a fotóra a licit 20 ezer eurónál tart. Az ékszerek közül feltehetően egy drágakövekkel ékített Cartier karkötő kel majd el a legdrágábban; eddig 30 ezer euró a legmagasabb ajánlat. Ennél jóval drágábban lesz megszerezhető egy egyedi kivitelezésű Vacheron Constantin karóra, amire most 140 ezer eurónál tart a licit, ez a becsérték sávjában van.

Vannak azonban a tételek között olyan programlehetőségek is, amikhez hozzájutni még nehezebb is, mint egy Soulages-festményhez vagy egy Höfer-fotóhoz és itt jön megint képbe a múzeum legfőbb kincse, a Mona Lisa. Leonardo örökbecsű munkáját akár hétmillió ember is láthatja egy évben, de igazából nem úgy, ahogyan szeretné: viszonylag nagy távolságról, óriási tömegben, csak néhány pillanatra és vastag golyóálló üveg mögé zárva. Aki viszont most hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, annak másfajta élményben lehet része: a művet másodmagával egészen közelről, üveg nélkül, Jean-Luc Martinez, a Louvre elnöke társaságában tekintheti meg. Martinez számára ez évente ismétlődő rutinfeladat – a Louvre főnöke mindig személyesen vesz részt a festmény kötelező éves felülvizsgálatán – a licitnyertes számára viszont soha vissza nem térő alkalom. A Christie’s, ahogy illik, ehhez a tételhez is megadott egy becsértéket, ami, analógia hiányában, érthető módon tág határok, 10 és 30 ezer euró között mozog. A licit azonban már túllépett ezen, jelenleg 35 ezer eurónál tart.

Candida Höfer: Musée du Louvre, Paris XXII, 2005, c-print, 140 x 180 cm, a Christie’s jóvoltából

A Louvre elnöke benne van egyik másik csomagban is; ennek nyertese társaságával Martinez kalauzolásával tekintheti meg, nyitvatartási időn kívül, az intézményt. Erre a tételre a licit 16 ezer eurónál tart. A jelenlegi állás szerint 7 ezer euróért lehet betekinteni a grafikai gyűjtemény színfalai mögé, azaz megismerkedni az állandó kiállításokon nem szereplő művekkel. Egyelőre nincs licit arra a privát koncertre, amit a nyertes licitáló tiszteletére a francia királyok egykori fogadótermében tartanának, ahol ma a görög-római kollekció legszebb darabjai láthatóak; e tétel becsértéke 10-30 ezer euró. Eddig 6,5 ezer eurós ajánlatot tettek arra a túrára, amin az ismert művész, a Louvre nagy rajongója, JR kalauzolja végig a nyerteseket a múzeum tetején. Népszerűnek ígérkezik az a privát tárlatvezetés is, ami az ételek nagyszerűségét illusztráló műalkotásokra koncentrál és a múzeum után a Le Ritz Paris luxusszálló gasztronómiai csodáinak kóstolásával folytatódik. Az árban benne van egy éjszaka is a szálloda egyik lakosztályában. Ez a tétel 5-10 ezres taksát kapott; a licit jelenleg már 13 ezer eurónál tart.

Licitálni december 15-ig lehet, így senki nem maradt még le semmiről.

 Frissítés, december 15.

A licitjeikkel a Louvre-ot támogatni kívánok alaposan belehúztak az utolsó napokban: a ma zárult aukción végül az összes tétel elkelt. Az írásunkban említett műtárgyak, illetve szolgáltatások közül a Soulage-festményért 1,4 millió, a Höfer-fotóért 40 ezer, a Vacheron Constantin karóráért 280 ezer, a Cartier-karkötőért pedig 90 ezer eurót adtak. A programok közül a Mona Lisa nagyvizit 80 ezer, a privát koncert és a tetőtúra JR kalauzolásával egyaránt 42 ezer, a grafikai anyag kiállításon nem szereplő alkotásainak megtekintése 12 ezer, a Louvre elnöke által vezetett privát látogatás 38 ezer, a „gasztronómiai túra” pedig 20 ezer eurót ért meg egy-egy licitálónak. Az árverés teljes bevétele 2.365.000 euró lett, ami jelentősen meghaladja az előzetes várakozásokat. 

Szerző: Fejes Júlia

A cikk 2020. 12. 15-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.