Latest Posts

Mi a műalkotás?

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről.
Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak?

A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem.

A művészet, mint önmaga reflexiója

Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció elvű művészet végét jelentette.

Andy Warhol és a Brillo-dobozok (1964). A curatingthecontemporary.org jóvoltából

A filozófus szerint mára a művészet létjogosultságát nem egy külső filozófiai eszme határozza meg, hanem önmagára reflektál és saját filozófiát hozott létre.
„Ha nincs egyetlen átfogó művészet-koncepció, a műalkotásoknak nem kell egyetlen elvnek megfelelniük.” Arthur C. Danto

Marcel Duchamp az átlényegülés alkotója

Danto szerint először Duchamp teremtette meg az „átlényegülés szubtilis csodáját”, amikor mindennapi tárgyakat (piszoár, palackszárító, hólapát, ect.) műalkotássá változtatott. Tettét úgy is értelmezhetjük, hogy esztétikai értékkel fűszerezte meg ezeket a tárgyakat.
Éppen Roberto Bolaño 2666 című könyvét olvasom, ahol az egyik szereplő Duchamphoz hasonlóan a ruhaszárítókötélre csíptetett egy teljesen ép geometria könyvet, Rafael Dieste: Geometriai testamentum-át, hogy megnézze az idő vasfoga miként bánik a kötettel.

A blog.divisionleap.com jóvoltából

Bolaño könyvében Calvin Tomkinst idézve írja le az akciót: „Amikor Duchamp testvére 1919. április 14-én Párizsban összeházasodott a művész legjobb barátjával Jean Crottival, az esküvőre Duchamp postán küldött nászajándékot a párnak. Az ajándék nem volt más, mint néhány utasítás arra nézve, hogyan függesszenek ki egy geometriai traktátust lakásuk erkélyén, és hogyan rögzítsék kötéllel, hogy a szél nézegethesse a kötetet, kiválaszthassa a példákat, lapozgathasson vagy akár ki is téphessen lapokat.”

A cavetocanvas.com jóvoltából

„Amikor senki sem kérdezi tudjuk, mi a művészet; azaz teljességgel jól tudjuk, hogyan kell helyesen használni a művészet szót vagy a műalkotás kifejezést.” William Kennick

De miként lesznek a hétköznapi alkotásokból műtárgyak? Következő cikkünkben utánajárunk annak, hogyan lett a Brillo-dobozból műalkotás!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Jim Carrey egy hat perces dokumentumfilmben beszél új szenvedélyéről!

Jim Carrey immár több mint hat éve megállás nélkül fest és szobrászkodik. A modellként és színésznőként is sikeres Jenny McCarthyval való 2010-es szakítása után ugyanis nagyon rosszul érezte magát, és a művészetben keresett kiutat.
“Mikor tényleg elkezdtem sokat festeni, annyira függő lettem, hogy egy idő után nem tudtam már hová lépni a lakásban, hiszen mindenhol festmények voltak. A bútorok részévé váltak, ettem rajtuk…”

A news.com.au jóvoltából

Az Artnet már 2014-ben felvette Jim Carrey-t a “váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” című képzeletbeli listájára, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt. Az igazi áttörést a két hete bemutatott  I Needed Color című a mini-dokumemtum hozta, amiben a színész New York-i stúdiójában dolgozik és a festészethez fűződő viszonyáról beszél. LeBron James kosárlabdázó tette fel az i-re a pontot, amikor Twitteren megosztotta a David Bushell rendezte dokumentumfilmet. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk!” – írta a kosárlabdázó.

A news.com.au jóvoltából

A news.com.au jóvoltából

Jim Carrey egyre mélyebbre merülve a festészetbe, illetve a szobrászatba – a rövidfilm egyik jelenetéből kiderül, hogy akár hajnali ötkor is nekilát egy alkotásnak –, lassan rájött, hogy jobban érzi magát egyedül:
“Gyerekként az időm felét a nappaliban, az ott ülőknek való előadással töltöttem. A másik felét viszont a szobámban, egyedül, verset írva és rajzolgatva. Nem én voltam az a gyerek, akinek büntetésként azt mondták, “menj a szobádba”, ugyanis az nekem maga a mennyország volt. […]
Elég menő, hogy mi történik ezekkel a dolgokkal, ugyanis nem igazán tudod, hogy egy szobrod, vagy festményed mit jelent pontosan. Azt hiszed, tudod, és sokszor tervekkel is indulsz neki az egésznek, de úgy egy évvel később rájössz, hogy a festményed azt mondja el, amit magaddal akartál tudatni egy évvel korábban.” – mesélte Jim Carrey.

 

A news.com.au jóvoltából

A teljes film itt érhető el:

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Jim Carrey piszkosul jól fest!
Jim Carrey egy most megjelent rövidfilmben vall először a festőszenvedélyéről
Jim Carrey sokkolta a világot

Hogyan jelenik meg Klimt Beethoven-frízén a zeneiség?

Bécs egyik nevezetes épülete a Secession: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Secession csoport műveinek, s bár ma a kortárs képzőművészetet szolgálja, fő attrakciója Gustav Klimt Beethoven-fríze, amelyet itt állítottak ki először.

Miért volt jelentős a Secession csoport kiállítása? Hogyan jelenik meg a tárlaton és Klimt alkotásán a zeneiség? Cikkünkből mindenre fény derül!

Részlet a Beethoven-frízből. A WikiArt jóvoltából

A Secession XIV. kiállítása

Az 1987-ben megalakult Secession korai szakaszának történetében döntő fordulatot hozott az az 1902-es év. Az újfajta szakrális művészet melletti közös demonstrációnak szánt Beethoven-tárlat után a monumentális tendenciák a művészet minden területén megerősödtek. A Secession csoport XIV. kiállítás során a huszonegy résztvevő művész egyetlen vezéreszmének, a művész kultuszának állította szolgálatába munkáit. A kiállítás építési terve Josef Hoffmanntól származott és külön a kiállításra készült dekorációkkal és Max Klinger Beethoven-szobra köré csoportosított műalkotásokkal együtt egyetlen komplex művet, Gesamtkunswerket (összművészeti alkotást) hozott létre.

Alfred Roller plakátjai (1902). A WikiArt jóvoltából

Az épület a Secession „arénája” volt, ahol Klimt és kortársai harcot vívtak, „de az épület mégis több volt egy hadszíntérnél: templomként mutatta be magát, ahol az átlagember is hozzájuthatott a legmagasabb kinyilatkoztatáshoz”. 1901 nyarán Ernst Stöhr az általa írt Beethoven kiállítás katalógusának bevezetőjében foglalta össze az egyesület azon törekvését, hogy „egy más típusú eseményt” akartak létrehozni, amely eltért a megszokott kiállítási gyakorlattól.

A kiállítás alaprajza. A WikiArt jóvoltából

A bécsi Secession tagjai a Beethoven-kiállításon (balról-jobbra): Anton Stark, Gustav Klimt, Koloman Moser, Adolf Böhm, Maximilian Lenz, Ernst Stöhr, Wilhelm List, Emil Orlik, Maximilian Kurzweil, Leopold Stolba, Carl Moll, Rudolf Bacher. Forrás: epiteszforum.hu

Miért jelentős a Beethoven-kiállítás?

A Beethoven-kiállítás fontos állomást jelentett a kiállítástörténetben: ekkor mutattak be műalkotásokat első ízben nem a művészek neve vagy témák szerinti csoportosításban, hanem olyan összművészeti alkotássá rendszerezve, melyben minden elem az egészbe, a fölérendelt eszmei és esztétikai összefüggésbe illeszkedik. A kiállítás belsőépítészete ugyancsak a bemutatott alkotások függvénye lett: kiemelte és formába öntötte a centrális koncepciót és olyan tartalmi összefüggéseket teremtett, amelynek alapján a látogató „megfejthette” az egyes műveket.
A Beethoven-kiállítás a Seccesion legnagyobb sikere lett, közel három hónap alatt 60.000 ember tekintette meg. Számos helyi és nemzetközi kritika középpontjába került Gustav Klimt Beethoven-fríze és Max Klinger Beethoven-emlékműve, ami az egész kiállítási programot inspirálta.

Max Klinger: Beethoven. A WikiArt jóvoltából

Megvalósítás és elrendezés

A Secession XIV. kiállítására Josef Hoffmann átalakította a Josef Maria Olbrich által tervezett épületet. A központi térbe, egyfajta szentélybe – szentek szentélyébe –  helyezte Klinger művét. Hoffmann azzal, hogy a látogatót kvízi egy templomi térbe vezette még jobban kihangsúlyozta a Secession épületének templomi jellegét. Hoffmann látogató útvonalakat dolgozott ki és a látogatóknak nem volt választásuk, ezen az útvonalon kellett haladniuk.

Makett a kiállításról. Forrás: becsifekete.blog.hu

XIV. kiállítás. Fotó: Archiv der Secession

A kiállítás során három termen vezették át az embereket, akik az előtérből először a bal oldali teremben jutottak, ahol Klimt monumentális alkotásával a Beethoven-frízzel találkozhattak. Klimt-fríze készítette fel őket a „főeseményre” (a középtérre mind a két oldalsó térből be lehetett látni). Csak hosszas kitérő után egy rövid lépcsőt követve juthattak be a nézők a központi térbe, ahol elhaladhattak Klinger műve mellett, úgy mintha oltár előtt állnának. Beethoven felé nézett Adolf Böhms Süllyedő éj című festménye (bejárati fal), a fal hátulján a Leszáll az éj volt látható Alfred Rollertől. A csendes szemlélődés után az épület jobb oldali termében volt a kijárat. Itt Josef Mari Auchentaller Öröm, szép isteni szikra és Ferdinand Andri Harci kedv című művei voltak láthatóak. A látogatók mire végignézték a kiállítást, úgy érezhették, hogy egy színházi vagy vallási felvonuláshoz hasonlatos élményben volt részük: nemcsak passzív nézőkké, hanem egyfajta rituális dráma aktív résztvevőivé váltak.

Klimt és a Beethoven-fríz

Gustav Klimt. Beethoven-fríz. Forrás: becsifekete.blog.hu

Stratégiai szempontból nagy jelentősége volt a bal oldali folyosónak – mert a látogatók innen pillanthatták meg a „szentek szentjét”, vagyis Klinger Beethoven-emlékművét. A 40 éves Klimtnek azzal a kihívással kellett szembenéznie, hogy fríze a kiállítás elején, egyfajta nyitányként jelenik majd meg. Klimt nagy érzékenységgel használta az egészen új technikákat a tartalom kifejezésének érdekében. A mű, amely nem kevesebb, mint 24 méter hosszú Beethoven 9. szimfóniájának zárókórusától indul. A fríz egy büszke lovast ábrázol, aki a költészeten keresztül vezeti el az embert az élet fájdalmának legyőzése felé, a szerelem ölelő karjaiba, ahol megtalálja a boldogságot.

Az emberiség könyörgése a hős páncélos lovaghoz. A WikiArt jóvoltából

Az építészet elsődleges ereje ösztönözte arra Klimtet, hogy új stilisztikai megoldásokat keressen. Alakjai, amelyek vagy frontálisan vannak bemutatva vagy profilból, ritmikusan csoportosítottak, testhelyzetük és mozgásuk is szigorúan alárendeltje a függőleges és horizontális rendszernek. A kontúrok, amelyek nagyrészt ecsettel – de van, ahol szénnel, grafittal vagy pasztellel –  készültek különösen fontosak: kijelölik a finoman festett bőrfelületet. A többi részen színes intenzitás figyelhető meg: kazein festék, arany, csillogó felületek. A szecesszió anyagjainak bemutatása új és kreatív módon ihlette meg Klimtet. A Beethoven-frízt tapétaszöggel, függönygyűrűvel, tükördarabbal, gyöngyházgömbökkel, divat-ékszerekekkel és csiszolt, színes üvegekkel díszítette. Ugyanakkor a fríz ragyogó, csillogó megjelenése – különösen a központi rész – emlékeztet a pogány színezésre, anyagokban pedig Klinger Beethoven szobrára.

Az ellentétes hatalmak könyörtelensége. A WikiArt jóvoltából

A kiállítás katalógusában Klimt így összegzi a tartalmat: „A három festett fal sorozatot alkot. Az első hosszú fal a bejárattal szemben: a boldogság áhítása; a gyenge emberiség szenvedései; esdeklésük a felvértezett hőshöz, hogy a könyörület és a becsvágy indítékaitól vezérelve vegye fel a harcot a boldogságért. Hátsó fal: az ellenséges erők; Tüphón, az óriás, aki ellen még az istenek is hasztalan harcolnak; a három Gorgó, akik a bujaságot és kéjelgést, a mértéktelenséget és az emésztő gondot jelképezik. Az emberiség vágyai és kívánságai a fejük felett lebegnek. Második hosszú fal: a boldogság áhítozása enyhet lel a költészetben. A művészetek vezetnek abba az eszményi birodalomba, ahol mindannyian megtalálhatjuk a tiszta örömöt, a tiszta boldogságot, a tiszta szerelmet. A mennyei angyalok kórusa a paradicsomból. »Öröm, bűvös égi szikra / Minden ember testvér lészen ott, hol lengnek szárnyaid.”

A Beethoven-fríz és a zeneiség

A fríz története a teli és az üres terek pontosan kiszámított váltakozásával halad előre, mintegy ezzel is a zenei partitúra intenzitásbeli variációit utánozva. A szereplők elhelyezkedése és ismétlődése is rendkívül erőteljes szimfonikus hatást kelt, éppen a fríz lezáró részében. Klimt tulajdonképpen az ábrázolás és a színhasználat révén képes létrehozni a zenével azonos hatást: nagyon halk kitartott effektusokat váratlan robbanásszerű kitörések követnek, amelyek kérlelhetetlen crescendóvá fokozzák a kompozíciót.

A hős lovag és a Költészet ölelkezése. A WikiArt jóvoltából

A zárókép, a „Megváltás” Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéhez kapcsolódik. Klimt a Beethoven-fríz térbeli elrendezését úgy alakították ki, mint Beethoven IX. szimfóniájának utolsó szakaszának vizuális parafrázisát. A finálé kezdetén a három előző mozdulat fő témái ismétlődnek, csak akkor kell tőlük megválni, amikor a bariton szólisták (az első emberi hang, ami a hatalmas munka során hallatszik) ezt éneklik: „O Freunde, nichts diese Töne/Sondern lasst uns angenehmere anstimmen”.

Az emberiség vágyai tovaszállnak. A WikiArt jóvoltából

A Secession XIV. kiállításának katalógusa kifejezetten összekapcsolja a fríz részleteit Schiller Óda az örömhöz című alkotásával.

A Secession XIV. kiállításának katalógusa. Forrás: épiteszforum.hu

A Beethoven-kiállítást a szervezők szándéka szerint bezárás után teljesen meg kellett volna semmisíteni. Végül mégsem így történt: Klimt Beethoven-frízét megmentették, és a kiállítás után számos kisebb dekorációt eladtak. A kiállítás nemcsak azért jelentős, mert ez volt az első olyan tárlat, ahol a művészek neve és témák helyett az összművészeti elgondolás kapott főszerepet, hanem azért is mert a művészek teljesen új anyagokkal és szokatlan anyagkombinációkkal kísérleteztek.
Gustav Klimt Beethoven-frízen három fontos újítás is látszik: a kétdimenziós ábrázolás és az emberi alak monumentális elkülönítése, a vonal kifejező használata és a díszítés dominanciája. Klimt részvétele a „Beethoven-kísérletben” a híres „Aranykor” kezdetét is jelöli. A monumentális allegóriát 1986-tól láthatja újra a közönség, kétségkívül ez a művész fejlődésének egyik legfontosabb műve.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:

Marian Bisanz-Prakken: Der Beethovenfries von Gustav Klimt und die Wiener Secession. In.: Secession. Gustav Klimt: Beethovenfries. Wien, 2014. 19-49.
Marian Pisanz-Prakken: Nude Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei, 1895-1905. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2010.
Matteo Chini: Klimt. Budapest, M-értrék Kiadó, 2010.
Gottfried Fliedl: Gustav Klimt 1862-1918. A nő képében a világ. Budapest, Taschen Kiadó, 2000.
Peter Vergo: The exhibition as performance: ’Beethoven’ in Vienna. In.: Music,Modernism and the Visual Arts from the Romanticism to John Cage, Phaidon, 2012. 124-131.

Salvador Dalí és Alfred Hitchcock Hollywood-ba vitte a szürrealizmust!

Alfred Hitchcock számtalan hallhatatlan thrillerrel gazdagította a filmtörténetet. Az 1945-ben készült Elbűvölve igaz nem tartozik a rendező legsikeresebb alkotásai közé, mégis igazi különlegességnek számít, ugyanis a pszichedelikus álomjelenetet maga Salvador Dalí készítette.

Dalí és Hitchcock . Forrás: lapoliticamedarisa.mx

Az Elbűvölve középpontjában a pszichoanalízis áll, a negyvenes évek közepén a lélekgyógyászat igazi reneszánszát élte. David O. Selznick producert annyira magával ragadta a forgatókönyv, hogy végül rábeszélte Hitchcock-ot a megfilmesítésre.
A mozgókép úgy kezdődik, hogy a néző rövid leírást kap a pszichoanalízis működéséről, majd több dialógusban elmagyarázzák a terápia lényegét. A pszichiátert alakító Ingrid Bergman próbálja analizálni Gregory Peck-et azért, hogy páciense tudatalattijából a felszínre kerülhessen, hogy valóban ő ölte-e meg azt a férfit, akiről úgy hiszi, hogy a saját keze által halt meg. A film tulajdonképpen az első nagy hollywoodi produkció, ami központba állítja a pszichoanalízist és a különféle mentális betegségeket.
Egy későbbi jelentben a beteg egy kanapén fekszik és elmeséli álmát a doktornőnek. A hagyományos, elmosódott hollywoodi álomjelenet helyett Hitchcock új megközelítést választott. Az álmot sokkal élesebben akarta átadni, mint előtte bármikor, ezért felkérte a kor nagy szürrealista festőjét, Salvador Dalí-t, hogy rendezze meg ezt a jelenetet. Dalínak nem ez volt az első filmes kísérlete, Luis Bunuel-lel két filmet (Andalúziai kutya , Aranykor) forgatott.

Jelenet a filmből. A Cinephilia & Beyond jóvoltából

Az Elbűvölve álomjelenete pszichológiai kiáltványnak indult, de a pénzhiány, a női főszereplőnek  a filmmel kapcsolatos ellenvetései, valamint a producereknek az a törekvése, hogy Dalí inkább reklámként, mint alkotóként szerepeljen benne, megtörték a lendületet. Dalí hatása leginkább a Gregory Peck által alakított amnéziás orvos álmaiban és rémlátomásaiban tükröződik.

Jelenet a filmből. A Cinephilia & Beyond jóvoltából

Először Dalí egy 20 perces, film a filmben típusú jelentként akarta bemutatni az álmot, de mindez meghiúsult, amikor megvágták művét. Végül csak 4 és fél perc maradt a fantasztikus álomból, de Hitchock ezzel sem volt elégedett. Dalí képsorán feltűntek kedvelt szimbólumai: szétvágott szemeket, elfolyó tárgyakat látunk mindenhol. Az Elbűvölve végén a szürreális álom minden egyes elemét megmagyarázzák és végül ezek segítenek felfedni, ki is követte el a gyilkosságot.
A film érdekessége, hogy Rózsa Miklós magyar komponista szerezte az álomjelenet zenéjét, amiért később Oscar-díjat kapott.

Dalít nem  hagyták kiteljesedni, voltak  olyan ötletei  –  szerette volna, ha a bálterem jelenetnél 15 zongora lebeg a szereplők feje felett -, amit azonnal elkaszáltak. A film producere David O. Selznick kétségbeesve figyelte a jelenet alakulását. “Minél többet nézem az álomjelenetet, annál visszásabban hat. Nem Dalí hibája, munkája sokkal finomabb és meghatározóbb, mint vártam. A beállítások, a világítás egyáltalán nem igazodik a filmhez.”
A szürrealisták a film miatt azzal vádolták a katalán festőt, hogy “lelkiismeretlen engedményeket tett Hollywoodnak”. Dalí is csalódott volt: filmjét kibelezték, nem hagyták megvalósulni az ötleteit. A projekt befejezése után a festő ritkán beszélt a filmről.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
When Salvador Dalí and Alfred Hitchcock Brought Surrealism to Hollywood
Elbűvölve
Salvador Dalí álmodta meg Hitchcock klasszikusának kulcsjelenetét