Latest Posts

Magyarok a Sotheby’s londoni Bauhaus-árverésén

Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek a nagy nemzetközi aukciósházak tematikus árverései,  a Sotheby’s most arra vállalkozott, hogy október 6-án Londonban a Bauhaust állítja a középpontba – írja az arportal.hu.

Bauhaus – Defining a Century címet viselő árverésnek csak 33 tétele lesz.
Az intézményhez szorosan kötődő mesterek mellett tanítványaik és olyan művészek alkotásaira is lehet majd licitálni, akiknek munkásságára a Bauhaus jelentős hatást gyakorolt. Hálás pedig a feladat részben ugyanezen okból, hiszen az aukciósház ritka csemegéket ajánlhat a gyűjtők figyelmébe, de azért is, mert a Bauhaus tevékenységének sokoldalúságából adódóan a nagy árveréseken ritka műfaji sokszínűséget kínálhat, a festményektől és grafikáktól kezdve a fotókon és fotogramokon át a bútorokig és design objektekig. –  írta cikkében Emőd Péter.

Moholy-Nagy László: Cím nélkül (Dessau), 1925-26, fotogram, ceruza, 24 x 17,8 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az árverés 17. – az egész este második legmagasabb becsértékű – tétele Moholy-Nagy László munkája, a Cím nélkül (Dessau) lesz. A fotogram  a művész első feleségét, Luciát ábrázolhatja és a Sotheby’s  250-350 ezer fontot vár az 1925-26-ban készült alkotásért. A mű előbb Hattula Moholy-Nagy tulajdonában volt, majd tőle került ahhoz a gyűjtőhöz, aki most kalapács alá bocsájtja azt. Az aukció katalógusa a művet „különösen magával ragadó példaként” írja le „Moholy-Nagy forradalmi hozzájárulására a XX. század művészetéhez”.

Moholy-Nagy László: 7. számú postai levelezőlap a „Weimari Bauhaus Kiállítás”-hoz, 1923, színes litográfia, karton, 14,3 x 9,5 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Moholy-Nagy másik munkája egy kisméretű színes litográfia. A 7. sz postai levelezőlap az 1923-as weimari Bauhaus-kiállításhoz készült és 8-12 ezer fontos taksával várja a liciteket. Breuer Marcell három tétele közül kettő az Isokon Furniture Company londoni és észtországi műhelyében készült a 30-as évek közepén. A cég társalapítója 1935-ben a Bauhausért lelkesedő Jack Pritchard volt, aki előbb Walter Gropiust, majd Breuer Marcellt is Londonba csábította, ahol mindketten sokat dolgoztak cége számára.

Breuer Marcell: Lécszék, TI 1A modell, 1922-23, tölgyfa, szövet, 97 x 56 x 60,5 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az Isokon műhelyeiben készült bútorok példányai a világ legnagyobb design múzeumaiban is megtalálhatóak. Londonban most az egymásba tolható asztalkák 3-5 ezres, a kényelmes lábtartós szék pedig 6-8 ezer fontos becsértékkel várja a liciteket. A legdrágább tétel Breuertől azonban egy 1922-23-ban született, TI 1A modellszámot kapott szék, ami erős hasonlóságot mutat Gerrit Rietveld ugyancsak ez idő tájt készült ülőalkalmatosságaival és a várakozások szerint 60-80 ezer fontot is megérhet új tulajdonosának. Ugyanennyit várnak Victor Vasarely CASSIOPÉE című, jól dokumentált provenienciájú, 1957-60 között született festett reliefjéért is.

Breuer Marcell: Korai Isokon lábtartós szék, 1935-36, laminált nyírfa, furnérlemez, 71,8 x 142 x 62 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az aukció legdrágább tétele egyébként Kurt Schwitters 1940-es reliefje, a Jó remény képe lesz, amiért az aukciósház 300-500 ezer fontot vár.

Forrás:
Emőd Péter: Magyar sztárok a Sotheby’s londoni Bauhaus-árverésén

Salvador Dali önarcképei 1919 és 1972 között

“Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.” Salvador Dali

Salvador Dali 15 és 68 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Dali önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre.

“Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.” Salvador Dali

Salvador Felipe Jacinto Dali 1904. május 11-én Spanyolországban, Figuerasban született. Igen korán megmutatkozott utánozhatatlan tehetsége, már 1918-ban tizennégy évesen kiállított.
Később a Madridi Képzőművészeti Akadémiára járt, azonban a tanáraival több alkalommal is összetűzésbe kerül, így néhány igencsak viharos év elteltével kizárták.
Madridban barátságot kötött García Lorcával, Barradasszal, Bunuellel és más alkotókkal. 1929-ben Párizsban telepedett le, ahol kapcsolatba került a szürrealisták csoportjával, majd csatlakozott hozzájuk. Ekkor dolgozta ki a maga paranoiás kritikus módszerét, amikor irracionális kényszerképzeteit hagyta érvényesülni, de éber logikával választott közülük.

“Mikor én festek, a tenger tombol. Mások csak pancsolnak a fürdőkádban.” Salvador Dali

Egymást követően nyíltak meg kiállításai Párizsban, New Yorkban, Londonban. 1936-ban a TIME magazin címlapjára kerütl. 1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera bemutatta a Bacchanália című balettet, amelynek díszleteit maga Dali formálta meg. 1940 és 1955 között az Egyesült Államokban élt, ahol megalapozta művészi tekintélyét.

Spanyolországba visszatérve elvonult a nyilvánosság elől. Egyetlen társa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori barátjának, Paul Éluardnak volt a felesége. Ő lett a múzsája, és őt örökítette meg számtalan portrén.
1989-ben szülővárosában, Figuerasban tért örök nyugovóra. Végrendelete értelmében birtokát, műalkotásait és teljes vagyonát a spanyol államra hagyja.

1919 (15 évesen)

1920 (16 évesen)

1921 (17 évesen)

1921-22 (17-18 évesen)

1923 (19 évesen)

1926 (22 évesen)

1926-27 (22-23 évesen)

1941 (37 évesen)

1962 (58 évesen)

1972 (68 évesen)

Forrás:
WikiArt
Salvador Dali

Kalapács alá kerülnek Audrey Hepburn személyes tárgyai!

A hollywoodi filmcsillag fiai anyjuk halála után 24 évvel döntöttek úgy, hogy szeptember 27-én Londonban árverésre bocsátják a gyűjteményt.

Elárverezik Audrey Hepburn Oscar-díjas színésznő személyes tárgyait, így például az Álom luxuskivitelben forgatásakor viselt kis fekete ruhákat. A hollywoodi filmcsillag fiai anyjuk halála után 24 évvel döntöttek úgy, hogy szeptember 27-én Londonban árverésre bocsátják a gyűjteményt.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

“Mindaz, ami itt látnak, svájci házunk padlásán volt. Anyám nem volt gyűjtő, de érzelmi okokból megtartott bizonyos tárgyakat, mert emlékek fűződtek hozzájuk.” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Luca Dotti. Ő az 1993-ban, 63 éves korában Svájcban rákbetegségben elhunyt színésznő kisebbik – Andrea Dotti olasz pszichiátertől, második férjétől – született fia.
A Christie’s által szervezett árverésen a Belgiumban brit bankár apa és holland arisztokrata anya házasságából született brit színésznő ötszáz személyes tárgya kerül kalapács alá. Ezek között van az a bőrönd is, amellyel 1948-ban érkezett Londonba, hogy színésznőként szerencsét próbáljon, valamint több, a kézírásával ellátott forgatókönyv, közöttük az Álom luxuskivitelben (1961) és az Amerikai fogócska (1963) című filmeké.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

A gyűjtemény fontos részét képezi az eleganciájáról híres színésznő ruhatára: fekete ruhák, színes lapos cipők, kendők és szemüvegek.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

A gyűjtemény legfontosabb darabjai között van az Hubert de Givenchy – akinek a színésznő a múzsája lett – által tervezett ragyogó kék szatén koktélruha, Valentino több kosztümje. Ezek olyan karcsú derekúak, hogy kevés nő férne beléjük Sean Hepburn Ferrer, az idősebb – az első férjtől, Mel Ferrer amerikai színésztől született – fiú szerint.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

Eladó a Burberry márkájú bézs színű viharkabát is, amelyet a színésznő az Álom luxuskivitelben című filmben viselt, valamint a My Fair Lady-ben (1964) használt szipka is.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

Az eladásra váró tárgyak között vannak különösen bensőséges darabok is, így a My Garden Flowers című festmény, amelyet a színésznő akkor festett, amikor második gyermekével, Luca Dottival volt terhes, valamint a kis személyes fényképezőgépe, amellyel a forgatások közben készített felvételeket.

Sean Hepburn Ferrer és Luca Dotti úgy döntött, hogy egyes fotókat megtart, így azokat, amelyek édesanyjukat gyermekkorában ábrázolják, illetve a díjait, közöttük az 1954-ben a Római vakációban játszott szerepéért kapott Oscart.

“Legjobban a kezdeteket szeretem. Az életét, még mielőtt Audrey Hepburn lett volna.” – mondta Luca Dotti.

Forrás:
Audrey Hepburn ötszáz személyes tárgya kerül kalapács alá

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Helyszín: Dohány utca 22-24.
Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház.
Tervező: Vágó József és Vágó László
Évszám: 1908-1909.

A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük.

“A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését,
mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, a korabeli Európa egyik legkorszerűbb  játékáruházát. A ház nemcsak kívül, hanem belül is látványos megoldásokkal, például felül világítós, üvegszemes belső kupolával. A homlokzat elegáns, fehér kerámiaburkolata, népi motívumokra emlékeztető, játékos rajzolatai egészen egyedivé tették az épületet, s ebből még ma is majdnem mindent ­láthatunk.

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

A boltot a bazár megnyitásakor, 1909-ben igazából már csak Illés Ferenc vitte, aki azonban megtartotta a cég nevében hajdani társa, az 1899-ben meghalt Késmárky Károly nevét is. A játékáruház a háború és Trianon miatt (főleg a hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely termékeit árusította) veszteségessé vált, és 1924-ben be is zárt. Helyén Illés fia autókereskedést nyitott.

Az államosítás után főleg művelődési célokra használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői számára létesült, innen a név is). Azután rendezvényterem, kulturális központ lett, majd rendszerváltást követően butikok nyíltak benne. Azóta volt már étterem, kocsma, és hostel is.

Az épület érdekesség:
“Budapest első, felépítésekor Európa legnagyobb játékáruháza. Míg az épület külső gombdíszítésű lapjai a bécsi hatást tükrözik, addig a homlokzat második és negyedik emelete között, a lépcsőház terazzo lapjai illetve a kovácsoltvas korlátok inkább a magyaros szecesszió stílusjegyeinek tulajdonságait hordozzák magukon. A egutóbbi felújításkor elveszettnek hitt részletek is előkerültek. A Metro Klub felirat levételekor találták meg az eredeti szecessziós Betűkkel írt Árkád Bazár, Késmárky És Illés Játékáruháza feliratot. A márványburkolat Zsolnay kerámiái az épület funkciójára utalnak, mesealakokat és állatfigurákat ábrázolnak.” Bede Béla: Magyar Szecessziós építésze. Corvina Kiadó, 2012.

Az épület belseje (utoljára 2014-ben láttam belülről az épületet) nagyon rossz állapotban volt. A kovácsoltvas AB monogramos korlátok szépen megmaradtak (ezeket sajnos újra festették, észrevehetőek a lecseppenő festéknyomok), de a vakolat állapota elég elkeserítő volt. Az utolsó emeleten még a színes, felső díszítő sorból megmaradt egy kevés, azt érdemes megnézni. A homlokzat Zsolnay kerámiái a szemközti Libri könyvesboltból pompásan szemügyre vehetőek.

Belső udvar és a Játékáruház kupolája. Forrás: meselohazakbudapesten.blogspot.hu

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Kerámiadísz a főlépcsőházból. Forrás: meselohazakbudapesten.blogspot.hu

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Fotó: Csörögi Anikó Lilla

Forrás: meselohazakbudapesten.blogspot.hu

Forrás: meselohazakbudapesten.blogspot.hu

Forrás:
Bede Béla: Magyar Szecessziós építésze. Corvina Kiadó, 2012.
Árkád Bazár – avagy egy “tündérpalota” öregkora