Napról napra kevesebb fokot mutat a hőmérő és lassan már fél ötkor az orrunk hegyéig sem látunk el a nagy sötétben. Igaz, hogy nyakunkon az ősz, de a bekuckózás helyett érdemes nyakunkba vennünk a várost és a kiállítóterek zugaiban melegednünk. Novemberi kiállításajánlónkban kilenc budapesti kiállítást mutatunk be Önöknek!
A város építőanyagai
Helyszín: Budapest, 2B Galéria és Telep Galéria. 2017. december 1-ig
A 2B Galéria és a TELEP Galéria, a budapesti Francia Intézet / Institut français de Budapest támogatásával mutatja be A Város Építőanyagai című két helyszínen megvalósuló nemzetközi kiállítást.
A város egy széles körben értelmezhető kifejezés, de földrajzi értelemben egy régió bizonyos irányú területhasznosítására vonatkozik. Olyan nagy területű, sűrűn lakott hely, amit ipari, kereskedelmi és lakóövezetek alkotnak. Urbanizált földterületek, számtalan különböző utcából és városrészből állnak, amelyek eltérő építészeti stílusok és korok lenyomatát őrzik. A 20. század története, illetve kultúrtörténete nagyban befolyásolta és formálta az épületek stílusát és anyagát.
A várost alkotó anyagok sokszor hetekig, hónapokig „objektként” hevernek a városi térben, konkurálnak a köztéri szobrokkal, utcai bútorokkal. Nem csak ezek a fel- és eltűnő kupacok mutatják meg a város anyagait, jóval romantikusabb módja is van annak, hogy belenézzünk egy-egy épület testébe.
Lámpa! Egy design ikon a kortárs művészet fényében
Helyszín: Budapest, BTM, Fővárosi Galéria és Kiscelli Múzeum. 2017. december 31-ig
A fókuszban egy lámpa, Wilhelm Wagenfeld korai főműve áll. A Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár közös kiállításán az 1924-ben Weimarban, a Bauhaus fémműhelyében tervezett lámpát szokatlan fényben, neves kortárs művészek átértelmezésében mutatják be.
A tárlaton a pop kollázs angol nagymestere Richard Hamilton, a vad és energikus műveiről ismert fluxusművész Dieter Roth, a legendás csapda-festményeiről nevezetes Daniel Spoerri, vagy az ironikus mítoszromboló Aldo Mondino parafrázisait is megtekinthetik a látogatók. A válogatásban Batisz Miklós, Farkas Anna, Forgács Péter, Lakos Dániel és Szabó Eszter erre az alkalomra készített lámpaátiratai is szerepelnek.
Imre Mariann: Portól porig
Helyszín: Budapest, Horizont Galéria. 2017. december 6-ig
„Ez nem egy retrospektív kiállítás, holott sok régi munka szerepel, de igazán a rész és az egész viszonyulása számít itt. Mintha egy nagy installációt raktam volna össze. Még arra is gondoltam: mások munkáit is beteszem a kiállításba, az sem fontos, hogy én készítettem. Valamit szeretnék mondani és ennek a célnak az érdekében behozok festményeket, tárgyakat, képeket. Régóta figyelem magamban, hogy főiskolás fehér korszakom óta tulajdonképpen ugyanaz foglalkoztat mindig, ha kicsit más eszközökkel is, de ugyanazt járom körbe. Összerakom magam.” Imre Mariann
Fluxus és barátai. Válogatás a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból
Helyszín: Budapest, Ludwig Múzeum. 2017. november 26-ig
A 20. század egyik legelementárisabb, merev definíciókkal nem leírható mozgalma, amely a dada, a szürrealizmus, az akcióművészet és az 1960-as évek mulandó anyagokat felhasználó törekvéseinek folytatásaként egyaránt értelmezhető. A Fluxus-manifesztum olykor rebellió, máskor csupán minimalista jelhagyás, azaz életérzés kifejezése; olykor komoly filozofikus üzenettel, máskor üzenet nélkül. Akár azt is megkockáztathatjuk, hogy a Fluxus a cselekvésről szól, nem más, mint egy attitűd, egy másfajta szemléletmód, egy másik életstílus, másfajta gondolkodás: a kavargó fluxus-gondolkodás.
A gyűjtemény tárgyainak játékos csoportosítása a kiállításban arra ösztönzi a látogatókat, hogy a megismerés és az érzékelés egy új dimenzióját megtapasztalják. Az összművészeti kavalkádban bemutatkoznak a fluxus mozgalomhoz köthető happeningek, irodalmi alkotások és művészkönyvek, az eat art, a zene valamint politikai aspektusok is. A gyűjteményéből válogatott több száz munka a Fluxus széles palettáját mutatja be, a leghíresebb nemzetközi és magyar alkotók munkáin keresztül.
Maurer Dóra: Nyomhagyás, nyomtatás
Helyszín: Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem –Barcsay Terem. 2017. december 3-ig
A Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás csaknem száz mű bemutatásával nyújt reprezentatív válogatást Maurer Dóra grafikai életművéből. Megjelennek köztük a főiskolás évek sosem vagy csak ritkán látott darabjai, valamint a későbbi, konceptuális korszak kiemelkedő művei és sorozatai. A sokszorosított grafikákat az életmű egységében mutatja be a tárlat, kiegészítve azokat az azonos gondolatkörben fogant fotókkal, fotogrammokkal és filmekkel.
Korniss Péter: Hosszútáv
Helyszín: Budapest, Várfok Galária. 2017. december 2-ig
A Várfok Galériában megrendezésre kerülő Hosszútáv című kiállítás a kornissi életművet új összefüggések mentén mutatja be. Kiegészítve a Magyar Nemzeti Galéria majd’ 150 képet felvonultató gazdag válogatását itt olyan fotográfiák kerülnek bemutatásra, melyeket a magyar közönség eddig kevéssé ismert vagy még sosem láthatott. Így például a 70-es években az észak-amerikai indián rezervátumokban készített sorozatot, Korniss nemzetközi karrierjének egyik kiemelkedő fotóprojektjét. A kiállítás másik részében emblematikus képei egyéni narratívák sorába állítva jelennek meg, a kezdetektől a széki asszonyokról készített legújabb fotográfiákig. A történetekbe ágyazott képek egészen személyes oldalát tárják fel az életműnek, valamint kiemelik azt a konzekvens törekvést és tudatos alkotást, mely Korniss munkásságát 50 éve átfogja és teszi az egyik leghitelesebb fotográfiai életművek egyikévé.
Gerber Pál: Horizont
Helyszín: Budapest, Viltin Galéria. 2017. december 2-ig
A Horizont nem pusztán a kiállítás és a nagyméretű vászonkép címeként értelmezhető, hanem egy annál tágabb alkotói és társadalmi látóhatár kijelölésének is tekinthető.
A társadalmi horizonton érdemtelenül ugyan, ám mégis rendkívül jelentős szerepet játszik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is a futball. Annak ellenére, hogy Gerber Pál inkább ellenszenvvel fordul a labdajáték körüli téboly felé, munkásságában mégis meghatározó témának bizonyul, amely elsősorban a labda visszatérő motívumában érhető tetten. Ezt a motívumot azonban a hazai helyzettől, a napi politikától elvonatkoztatva, jóval szélesebb összefüggésben és jelentésben használja.
A labda mellett a másik szembetűnő elem a kiállított munkák kapcsán az ismétlés, amely képi fragmentumok és szótöredékek formájában is jelentkezik. Ismétlődő labdák, ismétlődő sokszorosító technika, ismétlődő szótöredék.
Párizs-Budapest 1890-1960
Helyszín: Budapest, Virág Judit Galéria. 2017. november 26-ig
Új állomásához érkezik a Virág Judit Galéria háromrészes kiállítás-sorozata. A tavaly nagy sikerrel megrendezett Berlin-Budapest kiállítás után – amely kapcsán a galéria a művészettörténeti szakma egyik legrangosabb elismeréseként számon tartott Opus Mirabile díjat is elnyerte az ehhez összeállított katalógusukkal –, a most nyíló tárlaton Párizs és Budapest közötti képzőművészeti kapcsolatok kerülnek a középpontba az 1880-as évek végétől az 1960-as évekig.
A köz-és magángyűjteményekből válogatott festmények és szobrok közül számos olyan látható majd a kiállításon, amelyet most láthat először a nagyközönség.
Felsoroltakon kívül korabeli filmrészletek, kollázsok, plakátok, folyóiratok és újságok is megtekinthetők majd a Galériában.
Ég és föld között – a Biblia a magyar képzőművészetben
Helyszín: Budapest, Várkert Bazár. 2018. január 14-ig
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben nagyszabású kiállítás-sorozattal emlékezik a Reformáció 500. évfordulójára. A sorozat végső állomása Budapest, ahol az október 15-étől látogatható kiállítás tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három, Debrecenben, Győrben és Kolozsváron megvalósult kiállításnak.
A kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának a budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be.
