Összes cikk a Vélemény kategóriában

A kutya – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok? Cikksorozatunkban az elvesztett tudást szeretnénk feleleveníteni azért, hogy ne csupán be tudjuk azonosítani a műtárgyakon szereplő állatokat, hanem a mélyebb tartalmat is megláthassuk! Mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a kutya, aki szimbolizálhatja a hűséget, a nemességet, a körültekintést, az irigységet, a szemérem megvetését, a tisztátalanságot és az erkölcstelenséget. A kutya Őskor A kutyákat már a prehisztorikus időkben háziasították a világ számos részén, ezért nem meglepő, hogy megjelenítésük visszanyúlik az ősidőkre. Az első ábrázolások minden bizonnyal azok a kelet-spanyolországi szarvasvadászatot megörökítő sziklarajzok lehetnek, amelyek Kr. e. 10-12 ezerből származnak. A Kr. e. 7-4. évezredre datálható anatóliai falfestményeken, palesztinai sziklarajzokon, illetve iráni edényfestéseken is szinte mindig szerepelt a vadászkutya. A szaharai pásztorok sok ezer sziklarajzot hagytak ránk, amelyeken elsősorban nyájőrző kutyákat lehet látni. Ókor A kutya, mint az ember szövetségese az ókori kultúrák …

A macska – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

A közösségi média korában egyetlen állat sem kap akkora figyelmet, mint a macska.  A világhírű énekesnők és énekesek legnagyobb vetélytársai a négylábú szőrmókok, akik elhízhatnak és nem kell követniük az aktuális smink- és divattrendeket, mégis milliók rajonganak értük.  A cicás képek népszerűsége nem most kezdődött: már az ősidőktől kezdve falképek, festmények, szobrok és iparművészeti alkotások főszereplői a macskák. Cikkünkben utánajártunk annak, mit jelképeznek a műalkotásokon szereplő macskák! A macska Az állat szimbolikája sokrétű, pozitív és negatív értelemben egyaránt szerepelhet. Jelképezheti a hatalmat, a lustaságot, a kéjvágyat, az ördögöt, a halált, a démoni erőket és a női testet. Köztudott, hogy a macska a sötétben is jól lát, ezért az éleslátás, a belső látás megtestesítője, az éjszaka és a titkos tudás megtestesítője. Őskor és Egyiptom A macska ábrázolásáról már az őskorból is ránk maradt két híres emlék: az egyik egy csontból kifaragott macskaprofil, a másik a dordogne-i barlangrajz. Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcolt Agep, a sötétség gonosz kígyója …

Fektessünk-e műtárgyba? 4. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

Hogyan születnek a rekordárak a műtárgypiacon? Felháborodjunk vagy sodródjunk az árral és élvezzük a művészetet? Lépten-nyomon halljuk, hogy ez vagy az a művész rekordot döntött az aukciós piacon, különösen a nemzetközi műtárgypiac kapcsán szinte hetente olvashatunk ilyen híradásokat az elmúlt években. A piaci elemzők és a piac szereplőinek kimutatásai, nyilatkozatai alapján a galériáknak és az aukciósházaknak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági krízis, a Brexit vagy az olajválság meg se kottyant –  a műtárgyak kereskedelme dübörög. Magyarországon kicsit árnyaltabb a helyzet, bár szép eredmények születnek a vezető árverezőházak aukcióin, a leütések nagy átlagban még nem érik el a 2008 előtti árszintet. A cikksorozat előző, 3. részét azzal zártam, hogy a magyar piac méretéből adódó likviditási sajátosságok miatt fontos, hogy a gyűjteményünkbe vásárolt darabok magas kvalitást képviseljenek, ritkaságnak számítsanak, és ezáltal a piacon kurrens „áruként” tekintsen rájuk a többi gyűjtő. Mindez persze csak akkor fontos, ha a vásárló fontosnak tartja, hogy a gyűjteménye értéke stabil legyen vagy növekedjen, aki pusztán passzióból, tisztán a művészet iránti rajongásból vásárol, az rá se hederítsen a következő soraimra … ! Az …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …