Összes cikk a Vélemény kategóriában

Új epizóddal folytatódik az Axioart webinar sorozata

4. Online Zoom webináriumTéma: Hogyan értékelik az aukciósházak a 2024-es év első 3 negyedévét? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük és milyen új lehetőségeket ad/adott az idei év? Mi várható a téli szezonban a műtárgyak aukciós piacán? Hogyan alakulhatnak a kortárs alkotások eladásai?Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az Axioart következő webináriumán a műtárgypiac szakértőivel közösen.Dátum: 2024. október 29. 16.00 Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! Panelisták:Fertőszögi Péter – Művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatójaMolnár Viktor – Az Amikor Galéria tulajdonosa, műtárgybecsüsNagyházi Lőrinc – A Nagyházi Galéria és Aukciósház tulajdonosa és kereskedőjeModerátor:Gyenis László – Axioart.com Várunk szeretettel minden érdeklődőt!Amennyiben kérdése van, vagy technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Szemadám György: Állatkert, 1967

Szakértői tanulmány – Kaszás Gábor írása   Szemadám György gyerekkorától rajongott a madarakért. Az ornitológia iránti vonzalma vezérelte, hogy – a párhuzamos képzőművészeti ambíciók ellenére – a Fővárosi Állat- és Növénykert madárosztályán próbáljon elhelyezkedni középiskolai tanulmányait követően. Végül 1967 és 1975 között a nagyragadozók gondozója, később főgondozója lett. „Eredetileg tudós embernek készültem: zoológusnak, ornitológusnak. Ehelyett teljesen váratlanul az állatkert nagyragadozói mellett találtam magamat. Hét évig ott dolgoztam, s mindez olyan ismeretanyaggal és életismerettel ajándékozott meg, amit máshol nem tudtam volna elsajátítani. Az én igazi egyetemem az állatkert volt. Az is a »véletlen« műve volt, hogy Vaszkó Erzsébet festőművésznő albérlője lettem, hiszen addig nem is hallottam a nevéről. Személyiségével, habitusával a művész alapállását példázza előttem a mai napig.” (1) E szerencsés véletlenek sorozatával induló képzőművészeti tevékenysége, ma is makacsul ragaszkodik Vaszkó következetes, megalkuvást nem ismerő habitusához, valamint a madár-motívum szimbólumrendszerének tanulmányozásához.Szemadám az 1970-es évek elején vált a magyar neoavantgárd karakteres figurájává. Társa lett a balatonboglári kápolna eseményeit szervező művészeknek, kiállított a Fiatal Művészek Klubjában, valamint csatlakozott az 1969-ben alapított No. 1. Csoporthoz. Ez utóbbi társaság talán …

Gadányi Jenő: Virágcsendélet, 1944

A hátoldalon: Kompozíció női alakokkal, 1930-as évek közepe Szakértői tanulmány- Kaszás Gábor írása Gadányi Jenő az 1920-as évek legfrissebb modern törekvéseinek bátor összegzésére törekedett pályája kezdetén. A konstruktivizmus szerkesztési elveit, a purizmus merész formakísérleteit, a fauveizmus harsány színkezelését, valamint az École de Paris oldott pikturális eleganciáját egyszerre kívánta érvényre juttatni saját festészetében. Erre a felettébb bátor programra, viaskodásokkal teli időszakra ő maga így emlékezett vissza: „… először is a képszerűség alapvető tényezőit, a felület és a tér viszonyát, a szín és a vonal szerepét, a szerkezet, a ritmus, a festői harmónia törvényeit tisztáztam magamban. Nem önmagukért bajlódtam annyit ezekkel az alapelemekkel, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy ezek a törvények egybevágnak a természet mélyén folyó élet belső lendületével, egyetemes egységével és egyensúlyával. Kerülő úton, fáradságosan jutottam ahhoz a meglátáshoz, mely a természeti jelenségek felszíne alól a nemcsak érzékeinkhez, de lelkünkhöz és értelmünkhöz szóló lényeget kívánja kihámozni és formába önteni.” (1) Ahogy a fenti sorok is tükrözik Gadányi fokozatosan lecsendesítette piktúráját az 1930-as évek második felében. Képi világa összefoglalóbb jelleget kapott, míg egyre pasztózusabb felületei, élénkülő …

A gyűjtők alig várják, hogy új műve jelenjen meg

Hársfalvi Magdolna írása Radák Eszterről Radák Eszter a „kortárs klasszikus”, aki mára a magyar képzőművészeti szcéna egyik legsikeresebb festőművészévé nőtte ki magát. Naplementék, bizsergő retinák címmel önálló tárlata nyílik a Virág Judit Galériában, amely 2023. szeptember 6. és 23. között ingyenesen látogatható, és több mint 30 friss alkotást mutat be. Radák Eszter (1971, Budapest) képei igazi remekművek. Olyan alkotások, amelyek már a fiatal festő pályája kezdetén kivívták a szakma figyelmét, a kritikusok és művészettörténészek elismerő sorait. Számos csoportos és önálló kiállítást követően Radák 2007-től a Virág Judit Galéria művészkörének tagjává vált. A gyűjtők – bár a Radák-képek ára ma már milliós nagyságrendben mozog – rendre alig várják, hogy pár évente új művekkel szerepeljen a galéria kiállítótermeiben. Messze, messzebb, na ne már… / Far, further, come on now! 2023 140×160 cm Első ránézésre a Radák-képek vibrálóan színes, a pop arttal rokonítható, narratív, frappáns, mesélő címekkel ellátott, hangulatos képek, amelyekre egészen egyszerűen jó ránézni. Feldobják a falakat, a belső tereket, olyan művek, amelyekkel jó együtt élni, és jó hazamenni hozzájuk. A FENTIEKNÉL UGYANAKKOR SOKKAL TÖBB RÉTEGÜK VAN EZEKNEK AZ …